A német neonáci sorozatgyilkosságok ügyének részletei csak lassan szivárognak, de a kormányzat tizenkét évre visszamenőleg elővenné az olyan megoldatlan bűnügyeket, amelyeknél felmerült szélsőséges vonatkozás. Miközben a belügyminiszter új típusú szélsőjobbos terrorizmus felbukkanásáról beszél, több politikai erő is újra napirendre venné a náci Nemzeti Demokrata Párt betiltását, amelyet 2003-ban nem sikerült elérniük. A gyilkosságsorozatban a német titkosszolgálat egyik munkatársa is gyanúba keveredett.
Sokkolta Németországot a hét év alatt tíz ember meggyilkolásáért felelősnek tartott neonáci csoport ügye, amelyben a hatóságok felelősségét feszegetik, miközben Angela Merkel kancellár átfogó vizsgálatot ígér. A német lapok az euróválságot a címlapokról leszorító ügy részleteit találgatják, de még mindig leginkább csak válasz nélküli kérdésig jutottak.
A rendőrség által nyolc török és egy görög bevándorló, valamint egy rendőrnő meggyilkolásáért felelősnek tartott Nemzetszocialista Underground nevű neonáci csoport a múlt héten került a figyelem középpontjába, miután a fegyveres rablás miatt keresett Beate Zschäpe feladta magát, de jelentkezése előtt még felrobbantotta a kelet-németországi Zwickauban bérelt házát. A nőt gyilkossággal, gyilkossági kísérlettel és terrorszervezetben való részvétellel vádolják.
A kiégett házban a rendőrség a Nemzetszocialista Underground propagandaanyagát, hírügynökségeknek és muzulmán közösségeknek szánt DVD-ket talált. A videók közül sikerült megmenteni egy negyedórásat, amelyen morbid stílusban ábrázolják a gyilkosságokat. Az egyik képen a Rózsaszín Párduc látható azzal a felirattal: „Germany tour: A kilencedik török agyonlövése”. Kézre került egy pisztoly is, amellyel a nyolc török és egy görög férfi életét kioltották. Az még azóta sem egyértelmű, hogy a nő miért adta fel magát.
Ugyanakkor a nő letartóztatása előtt napokkal, november 4-én a környéken fedezték fel egy kiégett kisbuszban két, öngyilkosságot elkövető férfi, Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt holttestét, a csoport két másik feltételezett tagját. A két férfi feltehetően azért lett öngyilkos, mert a rendőrség kereste őket egy balul sikerült bankrablás miatt. A buszban megtalálták azt a rendőrségi pisztolyt is, amelyet 2007-ben vettek el egy Heilbronnban lelőtt rendőrnőtől. A feltételezések szerint a csoporthoz köthető a város török bevándorlók által lakott részén elkövetett kölni robbantás és tizennégy bankrablás is.
Számos jel utal arra, hogy a csoportot többen segítették. A lakókocsi átvizsgálása után a hatóságok vasárnap őrizetbe vettek a Hannoverhez közeli Lauenauban egy Holger G.-nek nevezett férfit.
A férfit azzal gyanúsítják, hogy 2007-ben kölcsönadta a jogosítványát, valamint négy hónappal ezelőtt az útlevelét is a csoport többi tagjának. A feltételezések szerint emellett lakóbuszokat bérelt nekik, ezeket használhatták a bankrablásokhoz és a rendőrnő elleni támadáshoz is. Azt még vizsgálják, hogy Holger G. közvetlenül részt vett-e a Nemzetiszocialista Undergroundnak tulajdonított bűncselekmények elkövetésében. A férfit terrorszervezet támogatásának vádjával vették őrizetbe. A Spiegelnek az egyik nyomozó azt mondta, egyelőre még nem értik, miért Holger G.-n keresztül béreltek lakóbuszokat a csoport tagjai, amikor úgy tűnik, hogy mindannyiuknak voltak hamis papírjaik.
Holger G. szintén Jenából származik, akárcsak a három terrorista. Ő is tagja volt a Jénai Bajtársiasság nevű szélsőjobboldali szervezetnek. A Spiegel szerint Holger G. a háromfős csoport egyik tagjával együtt nőtt fel. 1998-ban részt vett egy szélsőjobboldali szélsőséges gyűlésen Hildesheim városában, amelyen a másik három ember is jelen volt. A Nemzetiszocialista Undergrounddal csak 2007-ben kerülhetett kapcsolatba.
Holger G. és a másik három terrorista telefonját a német rendőrség 2010-ben már lehallgatta. Akkor a csoport fel akarta robbantani a jénai baloldali tartományi képviselő, Katharina König választókerületi irodájának egyik autóját. A rendőrség 2010 októberében házkutatásokat is tartott, de robbanóanyagot nem talált. Az emiatt indult eljárás jelenleg is folyik. Az ügy egyik gyanúsítottja egy Karl-Heinz Hoffmann nevű férfi, aki egy 1980-ban betiltott, szélsőjobboldali önvédelmi sportklubot vezetett.
A csoportnak volt egy másik segítője is. Egy Matthias D. nevű férfi 2008-ban felajánlotta zwickaui lakását a három terroristának, ő pedig a cseh-német határ mellé költözött egy 4600 lelkes faluba. A három bűnöző saját igényei szerint alakította át a lakást, ahol egy edzőtermet is építettek.
A csoport tagjait azzal gyanúsítják, hogy 2000 és 2007 között lőtték fejbe fényes nappal a kisvállalkozásokat, jellemzően kebab büfét, virágboltot, zöldségest működtető nyolc török és egy görög bevándorlót. A gyilkosságokat Németország egymástól távoli pontjain követték el. A 22 éves rendőrnővel 2007-ben végeztek Heilbronnban.
A Spiegel szerint Matthias D. végig tartotta a kapcsolatot a csoporttal, a házat papíron továbbra is ő bérelte, és autója is gyakran állt a zwickaui ház előtt. Matthias D. személyi igazolványát megtalálták a kiégett lakásban, a rendőrség Uwe Mundlos és Uwe Böhnhardt holttestének megtalálása után néhány órával le is tartóztatta. Az ARD értesülései szerint a 34 éves férfi egy másik lakást is bérelt Zwickauban, ahol Beate Zschäpe 2001-2008 között álnéven lakott. Matthias D. is ismert volt szélsőjobboldali körökben. Élt korábban Hannover környékén is, ahol a német lapok szerint a fent említett Holger G.-vel is kapcsolatba kerülhetett.
Az ügyben a titkosszolgálat egyik tagjának szerepe is szóba került a titkosszolgálatokat felügyelő parlamenti bizottság keddi berlini ülésén. Thomas Oppermann, a bizottság szociáldemokrata elnöke utalt arra, hogy a nyomozás jelenlegi állása szerint Kasselben az egyik gyilkosság elkövetése előtt nem sokkal távozott a helyszínről a titkosszolgálat egyik ügynöke. Opperman nem kívánta kommentálni azokat a sajtóértesüléseket, hogy az ügynök hat gyilkosság helyszínén is feltűnt volna. Ez az ember a hesseni önkormányzatnál dolgozik, és egyértelműen kötődik szélsőjobboldali körökhöz, mondta a titokzatos férfiról Oppermann.
Az ügyben egyelőre leginkább nyitott kérdések vannak. „Ez egy utolsó figyelmeztetés" – mondta Robert Philippsberg, a müncheni Ludwig Maximilians Egyetem szélsőségekkel foglalkozó politikatudósa a Los Angeles Timesnak. „A hírszerzés és a belügyminisztérium fel kell, hogy tegyen magának néhány kérdést".
„Átfogóan kivizsgáljuk az esetet. Ezzel tartozunk azoknak az embereknek, akik elvesztették az életüket" – mondta Angela Merkel német kancellár, aki Németország szégyenének nevezte a történteket. Merkel szerint az ügy olyan rendszerről rántotta le a leplet, amit eddig elképzelni sem tudtak volna.
Politikusok és nemzetbiztonsági szakértők is megkérdőjelezték az ország hírszerzésének hatékonyságát. A német sajtóban olyan feltételezések is megjelentek, hogy a csoport egy vagy több tagja is a nemzetbiztonsági szolgálatok informátora volt. Ugyanakkor Hans-Peter Friedrich belügyminiszter azt mondta a Bildnek, hogy nincs olyan bizonyíték, amely erre utalna. Mint mondta, a gyilkosságok „új típusú szélsőjobbos terrorizmus” felbukkanását jelzik.
Friedrich szerint nagyon aggasztó, hogy a hatóságok a múlt hétig semmilyen kapcsolatot nem találtak a Németország szerte elkövetett gyilkosságsorozat és a türingiai - ahol a csoport három tagja élt - szélsőjobboldali körök között. Kedden vizsgálatot indítottak az ügy miatt a tartományban. A tartományi belügyminiszterek emellett hatékonyabb együttműködést sürgettek a helyi rendőrség és a belbiztonsági szolgálatok között.
A Süddeutsche Zeitung a Német Szövetségi Alkotmányvédelmi Hivatal legutóbbi jelentésére hivatkozva azt írta, hogy 2009 és 2010 között a szélsőjobboldali vonatkozással rendelkező bűncselekmények száma visszaesett, a neonáci csoportok nagyjából 600 taggal bővültek, és 240 demonstrációt tartottak.
Az ellenzék is lecsapott az ügyre. Andrea Nahles, a szociáldemokraták főtitkára azt mondta a DW-TV-nek, hogy a hatóságok rendszeresen elsiklottak szélsőjobboldali szervezetek által elkövetett erőszakos támadások fölött. Friedrich azt ígérte, hogy minden olyan megoldatlan bűnügyet újra elővesznek 1998-ig visszamenőleg, amikor felmerült szélsőjobboldali kapcsolat.
Az ügy miatt a legtöbb politikai erő egyben újra felvetette a szélsőjobboldali, két tartományban a helyi parlamentbe jutott Nemzeti Demokrata Párt (NPD) betiltását, miután egy korábbi hasonló kísérlet 2003-ban kudarcot vallott. Merkel a Zöld Párthoz hasonlóan a kérdés felülvizsgálatát sürgette.
A The Atlantic szerint azért is kényes kérdés a Nemzetiszocialista Underground által elkövetett gyilkosságok ügye Németországban, mert a neonácikat ugyan a társadalom jelentős része elutasítja, és marginalizálódtak, de a bevándorlás által jelentett problémák egy jelentős részét nem sikerült még megoldani. Angela Merkel a multikulturalizmus végéről beszélt tavaly októberben, és úgy vélte, hogy a bevándorlóknak is többet kell tenniük a beilleszkedéshez.
Központi nyilvántartásba veteti a berlini kormány a veszélyesnek tartott újnácikat és vizsgálatot indít a titkosszolgálat esetleges mulasztásainak feltárására. A jobboldali szélsőségesekről és a szélsőjobboldaliak által elkövetett erőszakos cselekményekről szóló adatok nyilvántartásba vételét Hans-Peter Friedrich német belügyminiszter jelentette be szerdai berlini sajtóértekezletén. Az új nyilvántartás hasonló lesz ahhoz, amelyet az iszlamista szélsőségesekről már vezetnek Németországban, s a legkorábban a jövő év elején kezdheti meg működését. (MTI)