Az egyiptomiak kezdik megelégelni, hogy a katonai vezetés nem tartotta be év eleji ígéreteit, és a jelek szerint nem hajlandó távozni a hatalomból, miközben a tiltakozásokat véresen megtorolja.
Miután a kormány lemondott az erőszakszervezetek által lelőtt tüntetők miatt, éjszaka ismét demonstráló egyiptomiak özönlöttek a kairói Tanrír-térre. A katonai tanács még nem jelentette be, hogy elfogadja-e a lemondást, a BBC értesülése szerint egyelőre nincs egyetértés a testületben.
A tömeges elégedetlenség oka az, hogy hiába sikerült februárban lemondatni Hoszni Mubarakot, a katonai vezetés lényegében a korábbi elnyomó rendszert működteti, és egyre több jogkört vont magához a kormánytól. A tanács által összeállított alkotmányelőkészítő dokumentumban lefektetett elvek szerint a hadsereg és a költségvetése nem kerülne civil ellenőrzés alá.
Az elégedetlenséget tovább fokozta, hogy a jövő év elejére beígért elnökvákasztást 2012 végére, 2013 elejére halasztanák.
Az államhatalom nevében elkövetett törvénytelenségeket, így a legalább 26 tüntető meggyilkolásával járó utcai megtorlásokat elítélte a nemzetközi közvélemény. Az Amnesty International friss jelentésében súlyosnak minősítette az emberi jogi helyzetet, és bírálta a katonai vezetést, amiért nem tartották be az ígéreteiket. A katonai főtanács sajnálkozott az áldozatok miatt, és mindenkit maximális önmérsékletre intett.
A tüntetők azt szeretnék, ha tavaszi ígéretéhez hűen a katonai vezetés civil, demokratikusan választott kormánynak adná át végre a hatalmat, és lemondana Mohamed Tantavi, a tanács vezetője, aki húsz évig Mubarak védelmi minisztere volt. A politikai ellenzék ellenforradalmi szervezkedéssel vádolja a katonákat, és keddre tömegtüntetést hirdetett. Az eddigi tüntetéseken azonban a részvétel elmaradt az év eleji masszív tömegdemonstrációkétól.
A hétfői, belvárosi összetűzésekben a tüntetők köveket dobáltak a rendőrökre, akik gumibottal, könnygázzal és a levegőbe leadott lövésekkel válaszoltak. A mentőknek sok tüntetőt kellett ellátni a könnygáz és a gumilövedékek miatt.
A zavargások miatt kialakult politikai bizonytalanság veszélyezteti a november végén kezdődő parlamenti választást. A katonai főtanács annak ellenére ragaszkodik annak megtartásához, hogy egyre általánosabb a nézet: bárki nyer, a katonák ragaszkodni fognak a hatalmukhoz.