A hosszabb távú fejlesztésekkel, az infrastruktúra és az áramszolgáltatás kiépítésével nemcsak munkát lehet adni az embereknek Afganisztánban, hanem a tálibok ellenállását is gyengíteni lehet, vélte budapesti látogatásán a magyar katonák állomáshelyéül is szolgáló Baglán tartomány kormányzója. Szerinte a nemzetközi erők 2014-es kivonulása utáni időszakra készülve folytatni kell a kiképzéseket is, egymillió fősre kellene duzzasztani a biztonsági erők létszámát.
A megelőzés hatékonyabb, mint a betegség után beadott gyógyszer, élt hasonlattal Munsi Abdul Madzsíd, az afganisztáni Baglán tartomány kormányzója a Külügyi Intézetben tartott beszélgetésen. Szerinte a háború helyett hosszabb távú fejlesztésekre kellene helyezni a hangsúlyt, amelyek munkalehetőséget jelentenének az embereknek, és ezzel a tálib felkelőket is visszavetnék.
Madzsíd Raszúl Mohszene, a tartományi tanács (súra) elnökével együtt érkezett látogatásra Magyarországra, és a héten több minisztérium vezetőjével is találkozik.
Baglán tartományban több száz magyar katona van a NATO vezette nemzetközi haderő (ISAF) keretében. A magyar katonák Tartományi Újjáépítő Csoportot (PRT) vezetnek a tartományban. A kormányzó elmondta, hogy még mindig vannak ellenállók Baglánban, ahogy Afganisztán más részein is. Azonban szerinte a járások hatékonyabb együttműködése miatt is javult a helyzet, ahol a magyarok vezette PRT mellett németek, amerikai speciális erők és afgán zászlóalj is állomásozik.
A külföldi erők a tervezett menetrend alapján 2014 végéig kivonulnak Afganisztánból. Mint mondta, több tartományban már megkezdődött az átadás, és idővel Baglán is sorra kerül.
Az ország előtt álló feladatok között említette, hogy javítani kell a védelmi helyzeten a 2014-es kivonulásig, ehhez a biztonsági erők létszámát is növelni kell. Ehhez fontosak a már most folyó képzések. Példaként hozta fel, hogy Mohammed Nadzsibullah elnök alatt, a 90-es évek elején egymillió katonája és ötszáz harci repülője volt az afgán hadseregnek, erre kell törekedni.
Hangsúlyozta, hogy be kell indítani olyan nagyszabású projekteket, amelyek munkát adnak az embereknek, ezzel ugyanis a terrorizmus is visszaszorulhat. „Ha lesz munkájuk, akkor nem fognak terrorszervezetekhez csatlakozni" – mondta.
A fejlesztések közül kiemelte az úthálózat kiépítését, amely nemcsak munkalehetőséget jelent, de egyben a kereskedelmet is megkönnyíti. Hasonlóan fontosnak nevezte a folyók hasznosítását, az áramszolgáltatás fejlesztését, amely után hozzá lehetne kezdeni az afganisztáni erőforrások – lítium, vasérc, szén, gázkészletek – kiaknázásához.
A külföldi civil szervezetek segítségének örülnek, de szerinte olyan fejlesztéseket kellene elsősorban elvégezniük, amelyekre az afgánok nem képesek. Úgy vélte, hogy a kisebb projekteket a saját civil szervezeteik is végre tudják hajtani.
A jövő hét kedden kezdődő bonni Afganisztán-konferenciát is előkészítették az előző héten Kabulban a tartományi és törzsi vezetők részvételével tartott dzsirgán. Ezen is szó volt arról, hogy a legfontosabb hatalmakkal és különösen az Egyesült Államokkal majd valamilyen megállapodást akarnak kötni a kivonulás utáni időszakról. A tartományi súra elnöke szerint az egész világ problémája lesz, ha Afganisztánt 2014 után magára hagynák.
A kormányzó szerint az afgán kormánynak és a nemzetközi közösségnek nyomást kell gyakorolnia az ellenállást támogató országokra, Pakisztánra és Iránra. Emellett ugyanakkor a kormánynak ezzel párhuzamosan meg kell győznie az embereket, hogy ne a felkelőket támogassák, hanem segítsék elő Afganisztán fejlődését.
Két hetet töltöttünk egy magyar harcoló alakulattal Afganisztánban. Az Index videóriport-sorozata: