Kedd estére véget ért az a brit-ellenes tüntetés, amelynek résztvevői betörtek a teheráni brit követség épületébe. A német kormány szerint egy német iskola is megrongálódott a követségi alkalmazottak elszállásolására szolgáló épület közelében, Teherán északi részében. Az esti órákban mindkét helyszínt elhagyták a tüntetők - jelentette az IRNA iráni hírügynökség.

A beszámolók által militáns diákokként jellemzett tüntetők letépték és elégették a brit zászlót, és Iránét húzták fel a helyére. Az iráni állami tévében élőben közvetítették, amint a tüntetők kövekkel törik be a követség ablakait – írja a BBC.

A tüntetők összecsaptak a rohamrendőrökkel, és azt kiabálták, hogy Halál Angliára, és hogy a brit követséget meg kell szerezni. Egy tüntető II. Erzsébet királynő bekeretezett képével integetett. Több tüntetőt a követség kapujáról próbáltak meg leszedni a rendőrök. A biztonsági erők könnygázt is bevetettek, mindkét oldalon lettek sebesültek.

A hivatalos iráni hírügynökség szerint közel ötven diáknak sikerült bejutnia az épületbe, a rendőrség pedig vízágyút vetett be, hogy megakadályozza további tüntetők bejutását.

Egy másik iráni hírügynökség képein látható, hogy a tüntetők transzparensein olyan feliratok voltak láthatóak, mint "BBC ne hazudj", "Az angol kormány az igazi terorrista" vagy "Fenyegetésre fenyegetéssel fogunk válaszolni".

A Reuters szerint a rendőrség szabadon bocsátotta azt a hat brit követségi dolgozót, akiket korábban a tüntetők ejtettek foglyul. Londonban közölték, hogy folyamatban van az egészségi állapotuk ellenőrzése, valamint a brit külügyminisztérium óvatos magatartást tanácsolt az Iránban tartózkodó briteknek, azaz lehetőleg ne mutatkozzanak közterületen, ne hívják fel magukra a figyelmet, és figyeljék a brit külügyminisztérium további tanácsait.

A tüntetők azért háborodtak fel, mert az Egyesült Királyság kincstára a Irán nukleáris programjának finanszírozása vádjával iráni bankok elleni szankciókat vezetett be. Teherán, mely szerint nukleáris programja békés célú, válaszul a diplomáciai kapcsolatok szűkítésével reagált.

Egy éve ezen a napon ölték meg Majid Shahriari iráni atomtudóst, akit Teheránban az atomprogram mártírjának tartanak. Néhány tüntető az ő képeit viszi. Shahriari merénylet áldozata lett:motorosok bombát ragasztottak a járművének az ajtajára, és ahogy elhajtottak, élesítették.

Ugyanezzel a módszerrel próbálták meggyilkolni a szintén atomtudós Fereidoun Abbasi Davanit, aki viszont túlélte a támadást, és néhány hónappal később kinevezték az iráni atomprogram vezetőjének. Irán a Moszadot vádolta a támadásokkal, de Teheránban széleskörű megegyezés van arról, hogy a háttérből az Egyesült Királyság mozgatja a szálakat.

A teheráni események máris megmutatták a hatásukat az olajpiacon: az olaj hordója 2 dollárral drágult. Irán ezzel napi 5 millió dollárt bukik.

Az 1979-es forradalom után közel 10 évvel London és Teherán visszaállította a diplomáciai kapcsolatokat. 1989-ben Irán megszakította a diplomáciai kapcsolatokat, miután Khomeini ajatollah fatvát, azaz halálos ítéletet hirdetett Salman Rushdie ellen istenkáromlásért.

1990-re részlegesen helyreállították a kötelékeket, 1999-ben pedig nagyköveti szintre emelték. 2001-ben Jack Straw, brit külügyminiszter látogatást tett Iránban. 2007 márciusában iráni erők elfogták a királyi tengerészet nyolc tisztjét és hét matrózát egy Irak és Irán határán tartott őrjáratuk alatt, mondván, hogy iráni felségvizekre hatoltak be. A következő hónapban elengedték őket.

2009 júniusában az Egyesült Királyság kincstára befagyasztotta Irán közel 1 millió £ értékű pénzeszközeit a nukleáris programjuk elleni pénzügyi lépésként. Ezután Irán és az Egyesült Királyság is kiutasított két-két diplomatát. Még ugyanebben a hónapban Irán megvádolta a briteket az Iránban kialakult választások utáni nyugtalanság kitörésében való részvételért. 2011 novemberében az Egyesült Királyság újfajta pénzügyi szankciókat vezetett be Irán ellen, és ez vezethetett a mostani felkeléshez.