Az elnökválasztásra készülő Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök pártja csalódással felérő eredménnyel győzött a parlamenti választásokon, 77 képviselői helyet veszített, és elbukta kétharmados többségét a Dumában. Miközben külföldi megfigyelők visszaélésekről számolnak be, Moszkvában pedig több ezren tüntetnek, Putyin a parlamenti többség miatt nem, de a megindult népszerűségvesztés miatt komolyan aggódhat a márciusi elnökválasztáshoz közeledve.
Meglepetés született vasárnap az orosz parlamenti választásokon, amelyen az oroszok először nyilváníthattak véleményt, mióta Vlagyimir Putyin miniszterelnök szeptember végén bejelentette, hogy újra indul jövő márciusban az elnökségért. A parlamenti választást éppen ezért az elnökválasztás főpróbájaként is fel lehet fogni: a szavazók egy része belefáradhatott Putyin egy évtizede tartó és akár még tizenkét évre tervezett uralmába.
Moszkvában hétfő este több ezren tüntettek Putyin ellen és tisztességes választásokat követeltek. Oroszországban az elmúlt hónapokban egyre tapinthatóbbá vált az elégedetlenség, úgy tűnik, elindult valamilyen változás, ami a választásokon is érződött.
Putyin pártjának, az Egységes Oroszországnak 49,5 százalékos eredményével sikerült ugyan abszolút többséget, 238 képviselői helyet szereznie a 450 fős törvényhozásban, azonban 2007-es eredményükhöz képest tizennégy százalékot, 77 képviselői helyet veszítettek, és ezzel búcsút mondhattak a kétharmados többségüknek.
A pártnak 2007 óta volt kétharmados többsége, de népszerűségük mélypontra zuhant a felmérésekben. Ezek ugyanakkor azt mutatták, hogy még így is 60 százalékhoz közelítő többséget szerezhetnek a Dumában, ezért a visszaesésük nem, de annak mértéke mindenképpen meglepetést okozott.
A csalódást jelentő eredményekre optimistán reagáló Dmitrij Medvegyev elnök mellett némileg megilletődöttnek látszó Putyin szerint a választók az elmúlt évek kihívásai ellenére is megerősítették az Egységes Oroszországot az ország vezető politikai erejeként. „Az eredmény alapján biztosíthatjuk az ország tartós fejlődését” – mondta a parlamenti többség megőrzéséről.
Dmitrij Medvegyev elnök szerint a szavazás tisztességes és demokratikus volt, de a választás lebonyolítását így is számos kritika érte, és ellenzéki csoportok szerint még ehhez az eredményhez is csalásokra volt szükség. A Guardian szerint azt valószínűsítik, hogy az Egységes Oroszország ugyan mindenképpen győzött volna, de visszaélések nélkül csak valamivel 30 százalék feletti eredménnyel.
Az Egységes Oroszország 49,5 százalékával 238 képviselői helyet szerzett a 450 fős törvényhozásban. A második helyre a Kommunista Párt került 19,2 százalékkal, 92 képviselői hellyel. Az Igazságos Oroszországért 13,2 százalékkal lett harmadik, ez 64 képviselői helyet jelent, míg a nacionalista Oroszországi Liberális Demokrata Párt 11,7 százaléka 56 képviselői helyet ér.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) megfigyelői szerint nem voltak meg a tisztességes versenyhez szükséges feltételek, valamint a médiában is a kormánypárthoz kötődő személyek kaptak hangsúlyos szerepet. „Leginkább egy olyan játékhoz tudnám hasonlítani ezt a választást, amelyben csak néhányan vehetnek részt” – mondta Heidi Tagliavini, a szervezet megfigyelőinek vezetője. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter is arról beszélt, hogy mély aggodalmai vannak az oroszországi parlamenti választások lebonyolítása miatt.
Az ország egyetlen független választási megfigyelő szervezete, a külföldről finanszírozott Golosz honlapjára vasárnap hekkerek csaptak le, és megszakadt egy időre az Ekho Moskvy liberális rádióállomás adása is. A Goloszra pénteken már lesújtott a moszkvai bíróság, amiért a honlapjukon a választásokkal összefüggő adatokat hoztak nyilvánosságra. A Golosz állítása szerint 5300 panasz érkezett hozzájuk visszaélésekről.
Habár a londoni elemzők szerint az átfogó intézkedésekre, például a nyugdíjreform és a költségvetési reform gyors megszavazására kisebb az esély, de valójában nem a napi kormányzás jelenti majd az igazi kihívást, hiszen a kommunisták mellett a Dumába került két kisebb párt, az Igazságos Oroszország és a Liberális Demokrata Párt a fontosabb kérdésekben amúgy is együtt szavazott az Egységes Oroszországgal. Az eredmény ugyanakkor komoly arcvesztést jelent Vlagyimir Putyinnak, akinek a BBC szerint a Kurszk tengeralattjáró 2000-es katasztrófája óta nem csökkent így a népszerűsége.
Ebben egyrészt szerepet játszik a gazdasági válság miatti általános hangulatromlás, másrészt viszont elemzők szerint egyre kevesebben nézik jó szemmel, hogy a jelenleg kormányfő Putyin és Medvegyev a párt szeptemberi kongresszusán bejelentették, hogy a márciusi elnökválasztás után posztot cserélnek. Ezzel végképp egyértelművé vált, hogy Medvegyev elnöksége csak azért kellett, hogy Putyin az alkotmányos korlátot kikerülve újabb évekre elnök maradhasson.
A valós politikai döntéseket elemzők szerint Medvegyev alatt is a kormányfő hozta, és mivel a következő elnökválasztáson már hat évre választják meg az ország új államfőjét, ezért Putyin akár tizenkét évre, 2024-ig bebetonozhatná magát a hatalomba.
Többeket az is felháborított, hogy a bejelentéskor és azóta sem próbálták még csak meg sem indokolni, miért kell Putyinnak feltétlenül visszatérnie az elnöki posztra. „A tapsvihar szükségtelenné teszi, hogy megindokoljam javaslatomat” – mondta többek között Medvegyev, amikor a kongresszuson a küldöttek viharos tetszésnyilvánítása közepette bejelentette Putyin államfői jelölését.
Az Egységes Oroszország megítélésére egy sor korrupciós botrány is rányomta a bélyegét, a brit lapok szerint a pártot sokan „tolvajok és csalók gyülekezetének” tartják. A pártot övező korrupciós vádak pedig nem jöttek jól egy olyan időszakban, amikor szélesedtek a gazdagok és szegények közötti különbségek.
Putyinéknak emellett az elmúlt években nem sikerült megújítaniuk a párt bázisát, habár több kísérletet is tettek szakszervezeti csoportok, veteránok integrálására. A Telegraph-nak emellett Putyin támogatói közül is többen azt mondták, nem látják a valódi elképzelést arról, hogy merre is tart valójában az ország.
A bizalomvesztés az elmúlt hónapokban számos formában nyilvánult meg. Ezek közül a legfeltűnőbb talán az volt, amikor nemrég Putyin egy küzdősport meccs végén a ringbe mászva szokatlan reakcióval találta magát szemben: a közönség taps helyett fújolni kezdett. Az élő adásban lejátszódó jelenetet ugyan az ismétlésekből már kivágták, azonban az esetről készült videók hamar elterjedtek az interneten.
Persze a kormányzati kommunikáció mindezt azzal magyarázta, hogy a jelenlévő oroszok elégedetlensége a vesztes amerikai versenyzőnek szólt, ezzel ugyanakkor csak olajat öntöttek a tűzre. Rengetegen keresték fel Jeff „The Snowman” Monson Facebook-oldalát, ahol megvédték az amerikai versenyzőt, és kikeltek Putyin ellen.
Ez is mutatja, hogy a kormányzattal szembeni elégedetlenség is egyre inkább széles körben nyilvánul meg az interneten, köztük a Facebookon és számos portálon.
Borisz Nyemcov és Mihail Kaszjanov egykori miniszterelnökök, a Parnasz párt vezetői szeptemberben úgy vélték, Putyin hamarosan eléri, hogy az emberek az utcára menjenek, és népfelkeléssel tegyenek pontot a kurzus végére. Ennek azonban nincs realitása, a különböző utcai tüntetéseken nem tudnak igazán nagy tömegeket megmozgatni az ellenzéki mozgalmak, ráadásul több demonstrációt is rövid úton feloszlattak a biztonsági erők.
Volt olyan ellenzéki blogger, aki már a Putyin elleni fújolást, más a vasárnapi parlamenti választás eredményét nevezte a vég kezdetének, a legtöbben ugyanakkor nem vonnának le elhamarkodott következtetéseket.
Szinte kizárt, hogy jövő márciusban ne Putyint válasszák meg harmadik ciklusára is, de úgy tűnik, egykori népszerűsége könnyen a múlté lehet, és változás indult el az elmúlt évtizedben Putyin által dominált Oroszországban, amelynek nehéz megjósolni a kimenetelét. Diadalmasnak szánt visszatérés, vagy újabb mélypont – a márciusi elnökválasztás eredménye már sokatmondó lesz.