„Amit tennünk kell, az az, hogy keresünk egy csoport embert akiket érdekel ez a téma és köztünk vagyunk mi, meg Londonban élő üzbég diákok, akiket értesíteni lehetne ha megjelenik egy cikk, ami rossz. Az üzenetben sugallhatnánk nekik azt is, hogy válaszképpen mit mondhatnának egy ilyen cikkre” – mondta Mark Pursey a BTP Advisers vezetője egy titokban felvett interjú során, amikor arról kérdezték, hogyan lehetne javítani az üzbég kormány sajtóját.

A BTP Advisers, akik avval kérkedtek, hogy már Ruandának is segítettek internetes ellenkampányt szervezni, csak egyike azon lobbista cégeknek, akiket az Oknyomozó Újságírás Hivatalának (BIJ) emberei most megneveztek, mit olyan vállalatok, akik morális szempontból elég kétes üzelmeket folytatnak. A szigetországban már régóta téma, hogy újra kellene szabályozni a lobbitevékenységet, mivel a jelenlegi helyzetet sok cég kihasználja.

Kedden a Bell Potinger munkatársai voltak a középpontban. Ők azt állították, hogy bejárásuk van, William Hague külügyminiszterhez, illetve Ed Llewellynt kabinetfőnökhöz is. A lista mára számos parlamenti képviselővel, James Arbuthnot védelmi bizottsági taggal, illetve a királyi családdal is bővült.

David Wilson a Bell Potinger sajtófőnöke szerint András herceg például „arra megy, amerre a csekkfüzet van”, és Üzbegisztán átfogó médiakampányának egy jó zárása lehetne a királyi családdal lebonyolított találkozó. Wilson alapján András herceg jól teljesített, mint „a brit segélyezés nagykövete”.

A konkrét kapcsolatok mellett a lobbisták általános tanácsadási szolgáltatást is folytattak. Tim Collins ügyvezető igazgató felhívta az újságírók figyelmét, hogy a pártoknak közvetlenül még véletlenül se adjanak anyagi támogatást, mivel azt a média olyan élesen figyeli, hogy úgysem érnének el vele semmit.

A nyilvánosságra hozott idézetek természetesen hatalmas felháborodást és tiltakozási hullámot váltottak ki. A Buckingham palota szóvivője nyíltan visszautasította Wilson szavait, és hangsúlyozta, hogy elképzelhetetlen lenne, hogy a királyi családot bárki befolyásolni tudná, főleg nem egyéni vagyonszerzésre.

A többi megnevezett politikai közéleti személyiség hasonló kijelentéseket tett. Vagy elbagatellizálták a lobbistákkal való kapcsolatukat, vagy arról biztosították az őket megkereső újságírókat, hogy kormányzati szerepvállalásuk óta minden kapcsolatot megszakítottak velük.

A cáfolatok és tagadó nyilatkozatok ellenére még korántsem biztos, hogy evvel vége van a történetnek. A BIJ emberei tíz céget kerestek fel, akik közül öten érdeklődést mutattak, és pozitív visszajelzést adtak, így elképzelhető, hogy a mostani jelentésekből még nem derült ki minden lehetséges részlet.