Kisebb összecsapásoktól eltekintve békés kampánnyal készültek a vasárnapi parlamenti választásokra Elefántcsontparton, ahol év elején polgárháborús helyzet alakult ki a hatalmához ragaszkodó volt elnök, és a megválasztott új vezető támogatói között. Azóta úgy tűnik, jó irányba fordult az ország: autópályát építenek, északon új aranybánya nyílt, kezdenek visszatérni a befektetők. A bizalmat a választások problémamentes lebonyolítása is erősítheti.
Tizenegy év után vasárnap újra parlamenti választásokat tartanak a nyugat-afrikai Elefántcsontparton, ahol az utóbbi években szavazás helyett általában a fegyverek döntöttek. A választáson várhatóan az egy éve megválasztott, de csak fél éve hatalmon lévő elnök, Alassane Ouattara pártszövetsége szerzi meg a legtöbb mandátumot a 255 fős törvényhozásban.
Amennyiben békésen és szabályosan zajlik le, a választás komoly lépés lehet a kibékülés és stabilizálódás irányába az egy éve polgárháborúba sodródó Elefántcsontparton.
A 2000-ben megtartott legutóbbi választások óta Laurent Gbagbo és pártja volt hatalmon, amikor 2002 szeptemberében az ország északi, muzulmán részéről származó katonák puccsot kíséreltek meg ellene. A puccs nem sikerült, mivel az országban katonai támaszponttal rendelkező franciák megakadályozták Gbagbo megdöntését, de az ország két részre szakadt: a lázadók birtokolták az ország északi részét, míg az elnök uralma alatt csak a déli rész és a gazdasági főváros, Abidjan maradt.
A nagyobb összeütközések elkerüléséhez ENSZ-békefenntartók kelet-nyugati irányban kordont húztak a harcoló felek közé, de a kisebb összecsapásokat így sem tudták megakadályozni. Ez az alacsony intenzitású polgárháború 2007-ig tartott, amikor a szomszédos Burkina Fasóban békét kötött a két fél. A békeegyezmény azt is kikötötte, hogy 2008-ban elnökválasztást kell tartani Elefántcsontparton.
Gbagbo különféle okokra hivatkozva többször elhalasztotta a szavazást, de 2010. novemberében végül megtartották a választást. Az eredmény vitatott volt: a választási bizottság adatai szerint – amelyet az ENSZ is érvényesnek ismert el – Ouattara 54 százalékkal győzött. Azonban az elnök által kézzel vezérelt alkotmánybíróság bejelentette, hogy mégis Gbagbo nyert, véletlenül éppen a győzelemhez szükséges 51 százalékkal.
Gbagbo ezek után hónapokig nem volt hajlandó átadni a hatalmat, az országban pedig újabb polgárháború tört ki, legalább 1500 ember vesztette életét a két politikust támogató milíciák közötti harcokban és etnikai tisztogatásokban, valamint több tízezren menekültek szomszédos országokba. Az ország gazdasága hónapokra megbénult, a kakaó világpiaci ára a magasba szökött, hiszen Elefántcsontpart a világ legnagyobb termelője.
Gbagbót végül francia katonák hathatós segítségével áprilisban sikerült elfognia Ouattara csapatainak. Kilenc évnyi többé-kevésbé állandó polgárháború után az ország végre békének örülhetett és megkezdődhetett az újjáépítés.
A tavalyi elnökválasztás fényében egyértelmű, hogy a most vasárnapi választásokon Ouattara pártszövetsége a nagy esélyes. A szövetségnek Ouattara pártja mellett az egykori állampárt, a PDCI is a tagja. (Ouattara az akkori első fordulóban 32 százalékot szerzett, míg a PDCI jelöltje, Henri Konan Bedié 25 százalékot kapott.)
A vasárnap várható vereség fényében Gbagbo pártja, az FPI kijelentette, hogy diszkrimináció miatt nem vesz részt a választásokon. Néhány napja ugyanakkor vezetőik mégis az indulás mellett döntöttek, így a Gbagbóval szimpatizáló déli lakosság sem marad parlamenti képviselet nélkül. A kampány jórészt békésen telt, igaz, szerdán egy délnyugati városban hárman meghaltak egy összecsapásban.
Az országban újra rend honol, eltekintve kisebb incidensektől a libériai határ mentén. Az iskolák és kórházak újra működnek. A menekültek jelentős része hazatért. A történtek feldolgozásához szeptemberben dél-afrikai mintára létrehozták a „Párbeszéd, Igazság és Megbékélés Bizottságát”, amelytől az ország lakóinak az egységbe kovácsolását várják.
A gazdaság a 2010-es hat százalék után jövőre 8-9 százalékkal nőhet, vélik elemzők. A kakaóexport a krízis ellenére rekordévet zárt. A következő évek kulcskérdése valószínűleg éppen az lesz, hogy a gyorsan növekvő lakosságnak elegendő munkahelyet tudnak-e biztosítani.
Az első jelek biztatóak: autópálya épül Abidjan és Grand Bassam városa között, északon októberben új aranybánya nyílt, amelytől évi 13 tonna aranyat várnak szakértők. Ouattara kiváló gazdasági szakember, aki jó viszonyt ápol a Világbankkal és a Valutaalappal, ahol korábban maga is dolgozott, ennek is köszönhető, hogy a befektetők kezdenek visszatérni az országba.
Az ország vezetői abban reménykednek, hogy dinamikus gazdasággal, munkahelyekkel és jobb életkörülményekkel a megbékélés is gyorsabban fog menni. A mostani választás egy újabb állomás ezen a hosszú úton.