Több napja vonulnak utcára tüntetők román nagyvárosokban az egészségügyi reformot bíráló államtitkár-helyettes lemondása ellen tiltakozva, és Traian Băsescu elnök lemondását követelve. A több ezer fős demonstrációk a hétvégén erőszakba csaptak át Bukarestben, de egyelőre nem sok jel utal arra, hogy komolyabb válság lenne kialakulóban. A kormánynak az egészségügyi reformot vissza kellett vonnia, de előrehozott választásokkal aligha kell szembenéznie.
„Meglepetés volt, hogy ilyen tüntetések robbantak ki” – mondta Kiss Tamás szociológus, a kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa a Romániában kialakult helyzetről. Szerinte az elmúlt években voltak sokkal komolyabb megszorító intézkedések, mint az egészségügyi reform, akkor mégsem indult tüntetéshullám.
Az előző hét közepén az egészségügyi államtitkár-helyettes lemondása miatt kezdődött békés tiltakozások a hétvégén kormányellenes tüntetésekbe, és erőszakba csaptak át Bukarestben. A Hotnews.ro szerint a 90-es évek végének bányásztüntetései óta ezek voltak a legerőszakosabb utcai megmozdulások a román fővárosban. Kiss Tamás ugyanakkor a kormányzatot megrengető jelentőséget nem tulajdonítana a megmozdulásoknak.
„Raed Arafat távozásának katalizáló szerepe volt” – mondta Kiss Tamás, ugyanis az egészségügyi államtitkár-helyettes lemondása indította el a tüntetéseket. Arafat szembe került a kormánnyal, és személyesen Traian Băsescu elnökkel is, amikor bírálta a január végéig közvitára bocsátott egészségügyi törvénytervezetet. A tervezet februárban került volna a parlament elé, ahol még hónapokig folytatódhatott volna a vita. Arafat eredetileg Marosvásárhelyen szervezett mentőszolgálatot, és aztán ezt szervezték ki országosan is a 1990-es évek elején. A Sürgősségi Életmentő Szolgálat (SMURD) Kiss Tamás szerint valóban sikertörténet, „egy emblematikus dolog lett.”
Arafat úgy vélte, hogy az egészségügy részleges privatizációját előíró új egészségügyi törvénytervezet a gazdasági és versenyszempontokat helyezi előtérbe az életmentéssel szemben, írja a Transindex. Arafat egyben kifogásolta, hogy az orvosokat kötelezték volna, döntsenek az állami vagy a magán szolgáltatások mellett, és úgy vélte, az új egészségügyi kerettörvény tönkretenné a sürgősségi ellátási rendszert a magánszféra bevonásával. Az előző hét elején jelezte, lemond posztjáról, ha a parlament nem veszi figyelembe javaslatait.
A Transindex szerint a végül visszavont egészségügyi tervezet legfontosabb eleme a kötelező vizitdíj, és a magántársaságok bevezetése lett volna az állami egészségbiztosítási rendszerbe. A tervezet szerint a magánbiztosítók között kialakuló verseny javítja majd a szolgáltatások minőségét. Az állam a biztosítottaknak egy alapcsomagot garantált volna, de ezen felül minden biztosított előfizethetett volna plusz szolgáltatásokra biztosítójánál.
Raed Arafat, a SMURD alapítója és a marosvásárhelyi SMURD vezérlő orvosa szerint az új egészségügyi törvény privatizálta volna a sürgősségi ügyeletet, így pedig széteshetett volna a gondosan összehangolt rendszer, amelyben tűzoltók, orvosok és katasztrófa-elhárítók dolgoznak együtt, írja a sürgősségi szolgálatról szóló összeállításában a Manna.ro. Habár Traian Băsescu szerint ez nem jelent privatizációt, de ha megnyitnák a versenyszféra előtt ezt területet, a SMURD konkurenciával nézhetne szembe. Az egészségügyi tervezet ellen több szakmai és érdekképviseleti csoport is tiltakozott az elmúlt hetekben.A Realitatea tévé előző hétfő esti műsorában Traian Băsescu felszólította az államtitkár-helyettest, hogy ne keltsen hisztériát. Az elnök szerint Arafat hátráltatta az egészségügyi reformot, és félretájékoztatott a törvény sürgősségi ellátásra vonatkozó részéről. Băsescu azzal vádolta Arafatot, hogy csak a saját népszerűségét próbálta növelni. Habár elismerte, hogy a törvénycsomag nem tökéletes, de vitára érdemesnek nevezte, írta a Mediafax.
Arafat a konfrontáció után másnap benyújtotta lemondását, indoklása szerint szembekerült a kormány álláspontjával. Távozásának hírére szolidaritási tüntetéseket szerveztek először Marosvásárhelyen, de több tízezres támogatói csoportok alakultak a Facebookon is Arafat és az SMURD mellett. A férfi a BBC szerint még az 1980-as években érkezett Romániába, ahol orvosként és a mentőszolgálat atyjaként elismert közéleti személyiség lett. „Arafat Marosvásárhelyen él, palesztin származásúként az etnikai törésvonalak felett áll, románok és magyarok is nagyon kedvelik” – mondta Kiss Tamás.
Marosvásárhely mellett Kolozsváron is utcára vonultak csütörtök este a tüntetők, akik tiltakoztak Băsescu Arafat elleni fellépése miatt és az egészségügyi reform ellen, pénteken pedig már Bukarestben is több százan demonstráltak a köztársasági elnöki hivatal előtt. A Manna.ro szerint Arafat nyilatkozatban köszönte meg péntek délután a civilek támogatását, de arra kérte az embereket, hogy ne menjenek az utcára, ne hagyják manipulálni magukat, és tartsák be a törvényeket.
Traian Băsescu elnök pénteken pillanatok alatt lépett, még mielőtt a tüntetések komolyabban elterjedhettek volna. A köztársasági elnök a vitatott reformtervezet visszavonására utasította az egészségügyi minisztert, ugyanis indoklása szerint a jogszabály mögött nem állt ki a társadalom nagyobb része. Ugyanakkor egyben nehezményezte, hogy szerinte félretájékoztatás folyt az előző hetekben, miközben a mostani egészségügyi rendszert átszövi a korrupció, és számos sebből vérzik.
Az elnök a tervezet visszavonásával sem tudta azonban elejét venni a tüntetések eldurvulásának. Szombaton sokan már Băsescu lemondását és az előrehozott választások kiírását követelve vonultak utcára több nagyvárosban, Bukarestben pedig erőszakba csaptak át a demonstrációk. Az ezerfős tömeg az Egyetem téren, az 1990-ben az Ion Illiescu rezsime elleni tiltakozások szimbolikus helyszínén gyülekezett, majd a köztársasági elnöki hivatalhoz is átvonult. A csendőrök és a kivezényelt rohamrendőrök összecsaptak a tüntetőkkel, több embert előállítottak.
Vasárnap aztán Románia összesen 41 városában vonult utcára közel kilencezer tüntető, Bukarestben néhány ezren gyűltek össze Băsescu elnök és Emil Boc miniszterelnök lemondását követelve. A Transindex szerint a tüntetők kövekkel dobálták a csendőröket, betörtek több kirakatot, buszmegállókat rongáltak meg, felgyújtottak szemeteseket, és néhol még barikádokat is emeltek. Több mint harminc ember megsérült, a csendőrök több embert őrizetbe vettek, és azt állították, hogy főként fiatal futballhuligánok provokálták a hatóságokat.
Este az ellenzéki pártokat tömörítő Szociálliberális Unió (USL) szolidaritásáról biztosította a tüntetőket, egyben a parlament rendkívüli ülésszakának összehívását kezdeményezték, hogy „elejét vegyék a helyzet fokozódásának". Crin Antonescu, a PNL elnöke hétfőn bejelentette, hogy csatlakoznak a békés demonstrációkhoz, és a PSD tagjait is erre szólította fel. Hétfőn kora este is közel ezerötszázan gyűltek össze a havazásban Bukarest központjában. Összecsapásokról ezúttal nem érkeztek hírek, de a Realitatea hírtelevízió szerint harminchárom embert előállítottak, három tüntetőnél fegyvereket találtak.
A kezdeti néhány százfős tüntetések ugyan a hétvégén már több ezer fősre duzzadtak, de még mindig nem lehet azt mondani, hogy igazán nagy tömegek vennének részt a megmozdulásokon. „Nem látom, hogy akkora társadalmi támogatottsága volna a tüntetéseknek, hogy a kormányt megingassa” – mondta Kiss Tamás. Szerinte „húsbavágó intézkedések” – például a 25 százalékos bércsökkentés a közszférában – idején sem tudta az ellenzék utcára vinni az embereket.
Mint mondta, az egészségügyi rendszer átalakítása, a kórházi ágyak leépítése már korábban elkezdődött, a reform egy hosszabb ideje tartó folyamat. „Az átalakítások alapiránya várhatóan nem változik a mostani tiltakozások hatására” – mondta. Emil Boc miniszterelnök a Krónika szerint vasárnap arról beszélt, hogy a kormánykoalíció már a hét elején egyeztet az új egészségügyi törvényről, amelyben nem szerepel majd a SMURD megszüntetése, sem pedig privatizációja. A kormányfő egyben nyugalomra és párbeszédre szólított fel.
Kiss Tamás szerint az elmúlt év vége politikai értelemben eseménytelenül telt, miközben gazdaságilag sikerült valamennyire talpra állítani az országot. Emil Boc éppen január elején jelentette be, hogy 2011-ben a tervezett 1,5 százalékkal szemben 2 százalékos volt a növekedés, miközben a költségvetési hiányt sikerült a tervezett 4,4 százalékon tartani. Habár a kormány és Basescu elnök megítélése még mindig nagyon alacsony, de úgy tűnik, mintha kezdene elmozdulni a holtpontról.
A szociológus szerint nem sok esélye van előrehozott választások kiírásának, az alkotmánybíróság pedig egyébként is vizsgálja még a helyhatósági választások elhalasztását, és összevonásukat a parlamenti választással. A két szavazást a tervek szerint egy időben, valamikor ősszel vagy télen tartják majd, pontos időpont még nincsen.