Megkezdődött a Horvátország EU-tagságáról szóló népszavazás. Míg az ellenzéki mozgalmak és a szkeptikusok elutasítják az uniós tagságot, addig a kormányzat és a jelentősebb gazdasági szereplők remélik, hogy az ország az Európai Unió tagjává válik.
Népszavazáson döntenek az ország EU-tagságáról a horvátok. Ha az igen szavazatok kapnak többséget, Horvátország 2013 júliusában csatlakozhat az Európai Unióhoz. Horvátország decemberben, a sorsdöntő EU-csúcs keretében írta alá az uniós csatlakozási szerződést, de a választóknak népszavazáson kell megerősíteniük a döntést, majd a 27 uniós tagállamnak is ratifikálnia kell a szerződést.
Az egyik legnagyobb horvát napilap, a Jutarnji List szerint a választók hatvan százaléka igennel fog szavazni. A lap szerint Horvátországban a közvélemény-kutatások nagy pontossággal szokták előrejelezni a szavazások végeredményét, így biztosra veszik a csatlakozás támogatását. Az ellenzők tábora amúgy a korábbi 36 százalékról mostanra 31 százalékra csökkent.
A Bloomberg ugyanakkor az IPSOS-Puls felmérésére hivatkozva azt írja, hogy ennél megosztottabb a közvélemény. A felmérés szerint a szavazásra jogosultak 53 százaléka támogatná a csatlakozást, ezért a lap szerint nem lehet kizárni, hogy a ratifikáció előtt megismételtetik a népszavazást. A népszavazáson egyszerű többséggel döntenek.
A kormány több tagja még az utolsó napokban is szavazásra buzdította az embereket. A horvát külügyminiszter, Vesna Pusić szerint az érvénytelen szavazás olyan lenne, mintha saját magukat lőnék lábon. Ugyanakkor a kormánypárt számít rá, hogy többségben lesznek a csatlakozást támogató szavazatok; szerintük ez a gazdasági növekedés motorja lehetne, ami fellendítené a külföldi beruházásokat.
A Világbank zágrábi prominense, Hongjoo Hahm szerint Horvátország kulturális és politikai értelemben egyaránt Európához tartozik, és szintén úgy vélte, hogy a legmeggyőzőbb érv a belépés mellett a gazdasági fellendülés lenne.
Horvátország elnöke, Ivo Josipovic egy zágrábi fórumon elmondta, hogy az uniós tagság minőségi előrelépést biztosíthatna az országnak, lehetővé tenné, hogy bekapcsolódjanak az európai döntéshozatalba. Josipovic szerint az EU nem uralkodni és nem kormányozni fog, lehetőséget kínál az országnak, és csak a választókon múlik, hogy tudnak-e élni vele.
Az egykori jugoszláv tagköztársaságban ugyanakkor sokan tartanak attól, hogy a csatlakozás az európai adósságválság negatív hatásait is kiterjesztené az országra, míg mások a nemzeti függetlenséget féltik az uniótól. Az euroszkepticizmusnak a horvát politikai elitben és a közvéleményben egyaránt akadnak képviselői.
A Kizárólag Horvátország párt elnöke, Milovan Sibl szerint csak a független, szuverén Horvátország lehet a kulturális fejlődés, az anyagi jólét és a horvát állampolgárok szabadságának garanciája. Csütörtökön a Tanács Horvátországért (Vijeća za Hrvatsku, VH) egyik tagja, Dubravko Krčmarek akasztott ki egy „nem" szavazatra buzdító pólót a horvát parlamentben, a Saborban, de a biztonságiak leszedették vele. Pusić csütörtöki fórumát egy egyetemista zavarta meg, aki az EU-t a horvátok börtönének nevezte.
Még szombaton is ezren tüntettek a Jelacic téren Zágrábban a Mozgalom Horvátországért - Nem az EU-ra szervezet felhívására. A demonstráció végén rendőrök akadályozták meg, hogy több tüntető leszedje a főtéren felállított európai uniós zászlót.
A csatlakozás mellett szóló legerősebb érv az országnak járó pénzügyi támogatás. A 4,4 millió lakosú Horvátország több százmillió euróhoz jutna, amelyet többek között regionális fejlesztésekre és infrastrukturális támogatásra költhetnének.
A Standard & Poor's hitelminősítő egy évvel ezelőtt a BBB- kategóriába sorolta Horvátországot, ami csupán egy kategóriával van a befektetésre nem ajánlott államoknak fenntartott minősítés fölött. A Fitch Ratings még kivár: ők 2012 első negyedévében fogják értékelni a horvát gazdasági helyzetet. Az S&P elemzője, Marko Mrsnik szerint a hitelminősítők pozitívan értékelnék az uniós csatlakozást, mivel az biztonságosabb befektetői környezetre utalna.
Az elutasítás ugyanakkor lelassíthatná a befektetéseket, az uniós források elvesztése pedig az infrastrukturális fejlesztések visszaszorulásához vezetne, akadályozná a beruházásokat, és lassítaná a gazdasági növekedést.