A kínai állami Hszinhua hírügynökség jelentése szerint kedden a rendőrség egy újabb épületét támadták meg Szeda (Seda) városában, a tartomány székhelyén. A kora délutáni órákban a Molotov-koktélokkal, késekkel és kövekkel támadó tömeg ellen éles fegyvert is használtak, aminek következtében egy ember meghalt, egy megsebesült.

A helyi rendőrség egyik tisztje elmondta: a védelmi fegyvereikkel nem értek célt, nem tudták a tömeget feloszlatni. Az összecsapásban tizennégy rendőr sérült meg. A sérülteket kórházba vitték, jelenleg nyugalom van.

A keddi összecsapásokat hétfőn már megelőzte egy még nagyobb incidens. Luhuo városában egy lázadó meghalt, öt rendőr megsebesült, amikor több mint száz ember támadta meg a rendőrséget. Két rendőr- és két tűzoltóautót megrongáltak, betörtek a közeli boltokba és az egyik bankba, ahol a bankautomatában okoztak kárt.

Önégetéssel fenyegetőztek

Kínai források szerint a zavargásokra egy rémhír szolgáltatott ürügyet, miszerint három szerzetes készült felgyújtani magát, és az összegyűltek meg akarták akadályozni, hogy a holttestük a hatóságok kezébe kerüljön. Tibeti aktivista csoportok szerint eredetileg békés tüntetés zajlott a tibetiek szabadsága védelmében és ez fajult el, amikor letartóztattak néhány résztvevőt.

A londoni székhelyű Free Tibet és az International Campaign For Tibet (ICT) számításai alapján az elmúlt egy évben legalább tizenhat tibeti gyújtotta fel magát tiltakozásul Kína Tibet-politikája ellen. Peking eközben mindent elkövet, hogy megakadályozza az újabb önégetéseket, ugyanis attól tart, hogy ilyen szimbolikus cselekedetek zavargásokhoz vezethetnek Tibetben – írta meg a Guardian.

Kína továbbra is kitart álláspontja mellett, hogy az így protestálók terroristák és hogy a dalai láma bujtogatja őket külföldről. „Az elszakadási törekvéseket segítő külföldi csoportok törekvései, a szándék az igazság elferdítésére és a kínai kormány hiteltelenítésére nem lesz sikeres” – mondta az Hung Lej (Hong Lei) külügyminisztériumi szóvivő.

Amerika aggódik

Független forrásokból nehéz ellenőrizni, hogy pontosan mi is zajlik Kínában, ugyanis a külföldi hírügynökségek hozzáférése korlátozott. Nyugati megfigyelők szerint az elmúlt évben Kínában különösen erős volt az állami ellenőrzés és a cenzúra, Tibet pedig még Kínán belül is különleges esetnek számít a négy évvel ezelőtti általános zavargások miatt, aminek során tizenkilenc ember vesztette életét és csak a hadsereg bevetése vetett véget.

Victoria Nuland, az Egyesült Államok külügyi szóvivője kedden kijelentette, Washington felhívta a kínai kormány figyelmét arra, hogy nem hoz eredményt az a politika, amelyet a tibetiek lakta területeken folytat, mert feszültséget kelt, és fenyegeti a tibetiek vallási, kulturális és nyelvi azonosságát.

Közben a nemzetközi közösség beavatkozását sürgette Lobsang Sangay, az észak-indiai Dharamszalában száműzetésben lévő tibeti emigráns kormány feje, hogy véget vessen a tibeti tüntetők és a kínai rendőrök között kirobbant erőszaknak. „Mennyi időre és halálos áldozatra van szükség még ahhoz, hogy a világ határozott álláspontot foglaljon el az ügyben? – tette fel a kérdést Sangay.