Az utalás a II. századi római császár által emeltetett - hosszú szakaszain ma is látható, bár nem a jelenlegi skót-angol határvonalat követő – határfalra természetesen hírlapírói túlzás. A Mail on Sunday által látott külügyminisztériumi anyagban mindazonáltal a szakértők valós lehetőségként vetik fel, hogy Skócia elszakadása esetén teljes nemzetközi határőrizeti rendszert kell majd kiépíteni a skót-angol határon, mivel Skóciának új EU-tagként elvileg kötelezően be kellene lépnie a belső uniós határellenőrzés nélküli schengeni rendszerbe.

Ellenőriznék az útleveleket

Nagy-Britannia nem volt hajlandó csatlakozni a schengeni egyezményhez - ehhez külön kimaradási jogot harcolt ki magának Brüsszelben -, és a brit határrendészeti szolgálat változatlanul ellenőrzi a más EU-tagállamokból érkezők okmányait is.

Ez azt is jelentheti, hogy a majdani független Skóciába más uniós országokból beutazók útlevél-ellenőrzés nélkül léphetnének ugyan skót területre, de ha Angliába akarnának továbbutazni, a – jelenleg csupán jelképes - skót-angol határon fel kellene mutatniuk okmányaikat.

Nem tarthatnák meg a fontot

A Mail on Sunday által megszerzett bizalmas külügyminisztériumi anyag szerint emellett Skóciának – ha Brüsszel új EU-tagállamként fogja kezelni – az euróövezeti csatlakozásra is kötelezettséget kellene vállalnia, vagyis hosszú távon nem tarthatná meg a fontot fizetőeszközeként.

Nagy-Britannia az euróövezetnek sem tagja, és a valutauniós belépés kötelme alól is kimaradási jogot vívott ki magának. David Cameron konzervatív párti brit miniszterelnök többször ki is jelentette, hogy amíg ő a kormányfő, London még megfontolni sem hajlandó az eurócsatlakozást, de a 2010. májusi választásokig kormányon volt Munkáspárt sem mutatott kitörő lelkesedést a közös európai valuta iránt.

A konzervatív vasárnapi brit tömeglap által látott minisztériumi munkaanyag szerint azonban Skóciának esetleg akár három évet is várnia kellene, mire egyáltalán önálló államként újra csatlakozhat az EU-hoz, sőt még az is elképzelhető, hogy Skócia kiválása után a maradék Egyesült Királyságnak is újból EU-tagságért kell folyamodnia.

Két év múlva szavaznak

A skót kormányfő, Alex Salmond a múlt hónapban jelentette be hivatalosan, hogy Skócia 2014-ben referendumot tart függetlenné válásáról.

A népszavazás kitűzött időpontja jelképes jelentőségű, 2014-ben lesz ugyanis a hétszázadik évfordulója az 1314-ben, Bannockburn mezején megvívott csatának, amelyben Robert de Bruce skót király néhány ezres serege megsemmisítő vereséget mért II. Eduárd angol uralkodó többszörös túlerőben lévő haderejére.

Ezt a győzelmet a skót történetírás máig Skócia legnagyobb katonai diadalaként tartja számon. Bannockburn után Anglia gyakorlatilag végleg lemondott Skócia katonai erővel történő meghódításáról, és a két királyság hivatalosan csak 1707-ben, a londoni és az edinburghi parlament által kölcsönösen szentesített uniótörvények alapján egyesült.

A skót kormány által meghirdetett népszavazáson ennek a három évszázados uniónak a sorsáról kell majd dönteni. Az esetleges szétválásnak alapvető jelentőségű következményei lehetnének a brit védelmi stratégiában is.

Salmond ugyanis a népszavazási dátumot bejelentő közleményében alig burkolt utalást tett arra, hogy Skóciának önálló hadereje lenne, mondván: a független Skócia nem engedné, hogy fiait és leányait az irakihoz hasonló illegális háborúkba rángassák bele. A skót miniszterelnök hozzátette azt is, hogy Skócia területén nem lehetnének nukleáris fegyverek sem.

Ez utóbbi kijelentés még nagyobb horderejű, mivel elvileg azt jelentené, hogy az önálló brit hadászati nukleáris csapásmérő erőt hordozó tengeralattjárók többé nem köthetnének ki a királyi haditengerészet skóciai támaszpontjain.

London és Edinburgh között jó ideje feszültség forrása a függetlenségi népszavazás terve. A brit kormány azt is vitatja, hogy a skót parlamentnek hatáskörében áll-e a referendum kiírása, és a hivatalos londoni álláspont szerint Skócia gazdaságilag is meglehetősen rosszul járna a kiválással.