2002-ben a jelenlegi elnök-pártfőtitkár, Hu Csin-tao (Hu Jintao), alelnökként pontosan olyan bemutatkozó körútra érkezett az óceánon túlra, mint amilyenre az elnöki poszt várományosa most készül. A különbség csak annyi, hogy Amerika most már jobban figyel Kínára, mert nőtt a kiszolgáltatottsága.

Kína a világ második legnagyobb gazdasága, az Amerika és Kína közötti kereskedelem 2009-ben elérte a 390 milliárd dollárt. Amerika rengeteg nyersanyagot exportál Kínába, cserébe pedig textiltermékektől kezdve gépalkatrészekig mindenféle terméket vásárol. Peking Washington legnagyobb hitelezője is, 1132 milliárd dollár értékben birtokol amerikai államkötvényt.

Az egymásra utaltság mellett az elmúlt évtizedben Washingtonban szemléletváltás is végbement. Barack Obama elnök magát Amerika első „csendes-óceáni elnökének” minősítette, a 2001. szeptemberi terrortámadások sokkjából eszmélő Egyesült Államok pedig gazdaság-, kül- és védelmi politikájában is az ázsiai-csendes-óceáni térségre kezd összpontosítani.

Nem írnak alá semmit

Hároméves elnöksége alatt Obama legalább tízszer találkozott Hu Csin-taóval és négyszer Ven Csia-pao (Wen Jiabao) miniszterelnökkel. Hszi Csin-pinggel most először lesz közös megbeszélésük és bár konkrét szerződések megkötésére nem lehet számítani, az esemény így is kiemelt fontosságú.

„Ázsiában általában is, de Kínában különösen számítanak a kapcsolatok, a magas szintű kapcsolatok pedig nagyon számítanak” – jelentette ki Daniel Russel, a nemzetbiztonsági tanács Ázsiáért felelős igazgatója egy hét végi telekonferencián, amelyet Hszi amerikai látogatásával kapcsolatban szervezet a Fehér Ház.

Hszi hivatalos meghívója ugyan Joe Biden alelnök, de a hivatalában fogadja majd Hillary Clinton külügyminiszter és Leon Panetta, a védelmi tárca vezetője is, módja lesz megismerkedni a kongresszus vezetőivel, az üzleti élet nagyágyúival, valamint két kormányzóval is, és természetesen az Ovális Iroda ajtaja is megnyílik előtte.

Előzetes hírek alapján központi helyet kapnak majd a kétoldalú kereskedelem kérdései és az amerikai fél előre jelezte: nem szándékozik a szőnyeg alá söpörni a nézeteltéréseket, amelyek a kétoldalú viszonyrendszerben keletkeztek. Hszinek fel kell készülnie arra, hogy vizitje során olyan kérdések is terítékre kerülnek, mint az Amerikában inkorrektnek tartott kínai kereskedelem- és árfolyampolitika, a külpolitikában Szíria és Észak-Korea kérdésköre vagy a szellemi tulajdon tiszteletben tartása.

A kínaiak is készülnek

A látogatás azonban nem csak az amerikai oldalon kelt várakozásokat. A kínai kormány külön felkérte a Washington Postot, hogy küldjenek el hozzájuk a látogatással kapcsolatban előzetesen kérdéseket, hogy az amerikai közvélemény is megismerhesse álláspontjukat.

A lap által közölt válaszban a kínai fél is a kétoldalú kapcsolatok történelmi fontosságát és a kölcsönös előnyöket hangoztatja. Felidézik, hogy a diplomáciai kapcsolatok helyreállítása óta 180-szorosára nőtt a két ország egymást közti kereskedelme, és hogy Amerika legalább annyit profitált a harmonikus kapcsolatokból, mint Kína.

A diplomáciai kapcsolatoknak Hszi szerint stratégiai alapjuk van és különösen sok a közös érdekeltségük a Csendes-óceán térségében, ahol, van hely bőven mindkét állam számára. Barátságos hangnemet megütve a kínai alelnök pedig azt is kijelentette, hogy nincs ok, amiért a két ország ne tudna tanulni egymástól és békésen együttműködni.