Politikai rákbotrányba keveredett Nancy Brinker, az egykori budapesti amerikai nagykövet és szervezete, a világ legnagyobb, mellrákellenes jótékonysági alapítványa. A Susan G. Komen for the Cure republikánus irányítói politikát kevertek az életmentésbe, amikor megvonták a támogatást egy másik jótékony szervezettől, mert - tévesen - azt gyanították, hogy azok abortuszokat pénzelnek az ő dollárjaikból.
A Susan G. Komen for the Cure, az emlőrák elleni küzdelemre szakosodott mamutalapítvány bejelentette, hogy visszavonja anyagi támogatását a Planned Parenthood Federation of America (Amerikai Családtervezési Szövetség) nevű, nők egészségügyi ellátását biztosító szervezettől. A hivatalos verzió szerint a döntésnek szabályzati oka van, minden egyéb jel azonban arra mutat, az alapítvány tagjai republikánus politikát kevertek a függetlennek mondott szervezet működésébe. A kirobbanó botrányra a Komen képviselői elképesztő rosszul reagáltak, így két hét alatt az utóbbi idők egyik legdurvább mélyrepülését láthattuk – eközben a Planned Parenthood a markába nevet.
A Komen-alapítvány két hete a médián keresztül közleményben tudatta, hogy ötévnyi együttműködés után felfüggeszti a Családtervezési Szövetség anyagi támogatását. Ezt azzal indokolták, változás állt be a belső szabályzatukban: eszerint tilos olyan szervezetet pénzelniük, amely ellen akár helyi, akár állami, akár szövetségi szinten vizsgálat folyik.
A szabálymódosítás ideje gyanúsan egybeesett egy Planned Parenthood elleni vizsgálódás kezdetével: abortuszellenes csoportok nyomására Cliff Stearns konzervatív képviselő vizsgálatot kezdeményezett a családtervezés és felvilágosítás élharcosának számító non-profit szervezet ellen az ügyben, hogy valóban állami pénzen finanszírozott-e terhességmegszakításokat.
Több híroldal arra a különös egybeesésre is hamar rámutatott, ami a támogatás befagyasztása és egy vezetőváltás közt mutatkozik: 2011 áprilisában azt a Karen Handelt nevezték ki a Komen közpolitikai alelnökének, aki vérmes republikánusként 2010-ben sikertelenül indult Georgia állam kormányzói székéért, és a magzati életet pártoló programjában a Planned Parenthood forrásainak elapasztása mellett kardoskodott, Sarah Palin áldásával. Adott tehát a kérdés, mennyiben szólhatott ez a lépés az ultrakonzervatív támogatók megnyugtatásáról, illetve hányan értettek ezzel egyet a Komen igazgatótanácsán belül.
A hír az alapítvány támogatói közül sokakat felbőszített: ezrével adtak hangot felháborodásuknak a Facebookon, és sokan nemcsak fenyegetőztek azzal, hogy adományaikat ezentúl inkább közvetlenül a Planned Parenthood kapja. A negatív kommentáradat ellenére a Komennél továbbra is ragaszkodtak a gyengécske magyarázathoz, miszerint ez nem lehetett politikai döntés, hiszen a Komen nem politikai szervezet. Aznap este Karen Handel viszont meggondolatlanul retwittelt egy a Családtervezési Szövetséget becsmérlő bejegyzést, amit bár törölt, mégis elég otromba nyomot hagyott. Másnapra feltörték a Komen honlapját és egy gúnyolódó feliratot helyeztek el a főoldalon – a lavina elindult.
Rövidesen a The Atlantic és a Huffington Post is arról számolt be, hogy Komenen belüli források és emailek szerint igenis Handel állt az ötlet mögött, a szabályváltoztatásnak pedig kifejezetten a Szövetség kigolyózása volt a célja – még úgy is, hogy az alapítvány által folyósított összegeket sosem költötték abortuszra, de még csak fogamzásgátlásra sem, csupán mellrák-megelőzésre, felvilágosításra és szűrésre. Amikor ezt decemberben megszavazta az igazgatótanács, Mollie Williams, a közegészségügyi program ügyvezetője tiltakozásképpen felmondott. Az eset kirobbanásakor egy regionális vezetőjük is kilépett, egy harmadik tag pedig kilátásba helyezte távozását, hacsak nem vonják vissza a döntést.
A lépés – néhány, a terhességmegszakítás ellehetetlenítését ünneplő anti-abortusz csoport kivételével – jórészt negatív fogadtatásban részesült és nemcsak civil adományozók körében vert hullámokat. 26 demokrata szenátor levélben szólította fel a finanszírozás visszaállítására a szervezetet, de rajtuk kívül jó pár helybeli és állami politikus is kifejezte nemtetszését, hangsúlyozva, hogy a nők teste és egészsége nem ideológiai csatározásokra való terep.
Ekkorra a lapok szinte tényként kezelték, hogy a látszólag független alapítványnál alig titkoltan politikai alapú döntést hoztak. A Komen alapítója és 2009 óta vezérigazgatója, Nancy Brinker – maga is a republikánusok szorgos támogatója, mellesleg George W. Bush elnöksége alatt 2001-2003 közt az USA magyarországi nagykövete, 2007-től 2009-ig pedig külügyi protokollfőnök - stratégiai változtatásnak beállítva próbálta menteni a menthetőt. Állítása szerint mindössze korszerűsíteni akartak, tehát kizárólag olyan kórházakat támogatni, ahol közvetlenül elérhető a mammográfiás vizsgálat. Azt elfelejtette említeni, hogy a Planned Parenthood kórházaiban százezernél is több ilyen vizsgálatot végeztek el. Az sem segített, hogy Brinker az MSNBC élő adásában komolyan vehető válaszok helyett csak azt szajkózta: azért szakítják meg az együttműködést, mert a Szövetség eredményei nem feleltek meg az új kritériumoknak, a felvilágosító munkájukra pedig nincs is igazán szükség (a Komen egyébként a mellrákkal kapcsolatos ismeretterjesztésre költi büdzséje majd 40 százalékát).
A kezdeti szabályváltozási magyarázat is sántítani kezdett, amikor kiderült, kizárólag a Családtervezési Szövetség elleni nyomozás szúrta a Komen szemét, míg más, hasonló helyzetben lévő intézmények támogatását nem vonták vissza, pedig több mint 2000 szervezetnek juttatnak pénzt, amelyek közül a Jezebel blog gyűjtése alapján legalább 10 másik, általuk pénzelt intézménnyel kapcsolatban zajlik vizsgálat, például gyermekmolesztálási ügy is. Ezen felül minimum 6 olyan nagyvállalatot tudnak pénzdonoraik közt, amelyek ellen jelenleg szintén nyomozás vagy per folyik. Ez a következetlenség látszólag nemigen zavarja őket.
Háromnapnyi konstans mellébeszélés után végül nyilvánosan bocsánatot kértek és megígérték, hogy továbbra is támogatják a Planned Parenthood programot, azonban a lépés őszinteségét sokan megkérdőjelezték, főleg, hogy a Komen hivatalos nyilatkozatában arra kértek mindenkit, ugyan hagynák már ezt az ügyet békében nyugodni. Azt, hogy a döntés okairól és körülményeiről többször is hazudtak, továbbra sem ismerték el. A Huffington Post belső forrásokra hivatkozva megírta, Karen Handel a bocsánatkérést és a döntés visszavonását az utolsó percig hevesen ellenezte. Hab a tortán, hogy az alelnök tavaly novemberben elérte, hogy befagyasszanak 12 millió dollárt, amit olyan kutatóintézetek közt osztottak volna szét, ahol egyebek mellett embrionális őssejt-kutatással is foglalkoznak, utóbbi ellen szintén gyakran kardoskodnak a konzervatívok, de akkor ebből nem lett ügy. Az egyetlen, aki a mea culpa után is kiállt a döntés mellett, a meglehetősen furán időzítő, republikánus elnökjelöltségért küzdő Mitt Romney volt – ő 2002-ben még buzgón kampányolt a családtervezés mellett.
Tudnivaló volt, hogy a közvélemény minimum egy fejet követel. Az alapító Brinker távozása nem tűnt reálisnak, így Handel lemondása volt a logikus gesztus. A bejelentésig viszont még napok teltek el, ami szintén az alapítványon belül uralkodó teljes tanácstalanságot bizonyítja. Az egészet még kínosabbá tette, hogy a sajtóosztálynak láthatóan fogalma sem volt arról, hogyan kellene ez ügyben kommunikálni és fájdalmas hibákba estek, a mismásoló közleményektől kezdve odáig, hogy Brinker és Handel gyakran egymással ütköző magyarázatokkal álltak elő, ezeket pedig passzív-agresszív, önsajnáltató módon tálalták. Az ex-alelnök lemondása után a Fox Newsnak adott interjújában elismerte, hogy a szabályzati változtatás az ő érdeme, viszont hangsúlyozta, a támogatás megvonásával a tagok nagyrésze egyetértett, majd az alapítvány befeketítésével vádolta a Planned Parenthoodot. Elmondása alapján a Planned Parenthood által képviselt eszmék és a keményvonalas abortuszellenes támogatók felfogásbeli különbsége már azelőtt konfliktusforrás volt az alapítványban, hogy ő odakerült, és ha így nem is, de más úton előbb-utóbb bekövetkezett volna a megvonás.
A sorozatos, ügyetlen hazudozás eredményeként nyilvánvalóvá váltak az alapítvány valódi mozgatórugói, és újra felerősödtek azok a hangok is, amelyek szerint a Komen mára elvesztette az irányt és segítség helyett leginkább harácsolásról szól. A botrányban a Családtervezési Szövetség vált igazi vesztesből nevető nyertessé: az elmúlt hetekben szimpatizánsaik száma jócskán megugrott és több mint 3 millió dollárnyi adomány gyűlt össze. Ez többszöröse annak az összegnek, amennyit tavaly a Komentől kaptak. Cecile Richards elnök azt mondta, a teljes bevételt az emlőrákkal kapcsolatos munkára fordítják. Hogy a Komen brand képes lesz-e kiheverni ekkora hitelvesztést és valamennyit visszaszerezni egykori támogatói közül, egyelőre kérdéses. Már egy petíció is elindult, amely Brinkerrel az élen a teljes kilenctagú igazgatótanács lemondását követeli, mondván, Karen Handel csak a tünet volt, de semmi sem fog változni, amíg a testület dugig van elkötelezett republikánusokkal.
Susan G. Komen for the Cure
A mára nagyvállalati méreteket öltött alapítványt Nancy Brinker alapította 1982-ben, miután a betegségben haldokló húgának, Susannek megígérte: mindent megtesz azért, hogy megtalálják a mellrák ellenszerét. A világ legnagyobb non-profit támogatója az emlőrák elleni harcban, alapítása óta több mint 1,9 milliárd dollárt gyűjtöttek. 2010-ben a legértékesebb non-profit márkának tartották a Harris Interactive nevű piackutató cég szerint. Számos adománygyűjtő rendezvényük van, például a Race for the Cure futóverseny, illetve a rózsaszín szalagos kampány is a Komen nevéhez fűződik. A név ellenére bevételeiknek mindössze 20,9 százalékát fordítják tudományos kutatások finanszírozására. Nem ez az első megkérdőjelezhető ügyük: visszautasítják például annak a több mint 130 kutatásnak az eredményeit, amelyet kimutatják a biszfenol-A és a rák közti kapcsolatot - természetesen csak véletlen, hogy számos szponzoruk BPA tartalmú termékeket forgalmaz.
Planned Parenthood Federation of America
Az Amerikai Családtervezési Szövetség non-profit szervezetként szexuális és reproduktív egészségügyi, valamint anyai és csecsemőeellátást biztosít. Fontosnak tartják a széleskörű szexuális felvilágosítást, az elérhető egészségügyi ellátást az USA-ban, valamint, hogy a nők szabadon dönthessenek arról, megtartják-e magzatukat vagy sem. Olyan nőket fogadnak ingyen vagy kedvezményes áron, akiknek nincs egészségbiztosítása, vagy távol vannak a lakhelyüktől, és sürgősségi ellátás is van. Az Egyesült Államok legkiterjedtebb egészségügyi hálózata, 820 településen vannak jelen, ebből sok helyen nincs más rendelő. Évente 5 millió beteget látnak el, 26%-uk 19 év alatti. 1970 óta kapnak szövetségi támogatást is, emiatt a liberálisok és konzervatívok egyik kedvenc küzdőterepe. A Komen döntése a már eleve hátrányból induló nőket hozná még nehezebb helyzetbe azáltal, hogy megszünteti az emlőrákkal kapcsolatos tevékenységének finanszírozását, amit sok helyütt már eddig is csak a Komen támogatásával tudtak fenntartani.