A súlyos gazdasági helyzet mellett az al-Kaida fenyegetésével is szembe kell néznie Jemen kedden hivatalosan is elnökké választott volt alelnökének, akit ugyanakkor sokan még mindig a lemondatott Száleh elnök 33 évig tartó uralmával azonosítanak. Északon lázadás, délen szeparatista mozgalom osztja meg az egyébként is széttagolt országot, amelyet az USA a békés hatalmi átmenet példájaként tart számon az arab világban.
Nem várható nagy meglepetés kedden a jemeni elnökválasztáson, amelyen Abed Rabbo Manszúr Hádi volt alelnök, mostani ügyvezető elnök az egyetlen jelölt, így győzelme sem lehet kérdéses. A választási részvétel mellett mégis nagy kérdés, mennyire tudják problémamentesen lebonyolítani a szavazást az elmúlt egy évben polgárháború-közeli helyzetbe sodródó országban, ahol sok területen már éhínség fenyeget.
Az új elnöknek a katasztrofális gazdasági helyzet mellett az északi lázadókkal és a déli szeparatista mozgalmakkal is szembe kell néznie, miközben sokan a régi rendszer hívét látják benne, és a gyűlölt Száleh elnök visszatérésétől tartanak.
Tunézia és Egyiptom után Jemenben is tüntetések kezdődtek 2011 elején a 33 éve, 1978 óta autokratikus módszerekkel uralkodó Ali Abdalláh Száleh elnök uralma ellen. Száleh erőszakot is alkalmazott a tüntetők ellen, az összecsapásokban pedig több ezren életüket vesztették, miközben az ország északi és déli megosztottsága is kiéleződött.
Száleh ellen júniusban merényletet kíséreltek meg, az elnök pedig Szaúd-Arábiába utazott gyógykezelésre. Sokan már akkor úgy vélték, hogy Abed Rabbo Manszúr Hádi alelnök lett az ország tényleges vezetője, de november végén az erősödő nemzetközi nyomásra, valamint a folytatódó tüntetések hatására az időközben hazatérő Száleh hivatalosan is kénytelen volt távozni a hatalomból. Ezzel Ben Ali, Hoszni Mubarak és Moammer el-Kadhafi után a negyedik diktátor bukott meg az arab tavasz tüntetéseinek hatására.
Száleh november 23-án írta alá a Szaúd-Arábiát, Bahreint, Ománt, Kuvaitot, Katart és az Egyesült Arab Emírségeket felölelő Öböl-menti Együttműködési Tanács (GCC) által kidolgozott, és a legtöbb ellenzéki csoport, valamint a nyugati országok által is támogatott hatalomátadási tervezetet. A megállapodás alapján három hónapon belül távoznia kellett a hatalomból, az ország vezetését pedig az átmeneti időszakra az alelnök, Hádi vette át.
Decemberben az ellenzék bevonásával nemzeti egységkormány alakult, és azt is rögzítették, hogy Hádi egyedüli jelöltként szerepel majd a szavazólapon a februári előrehozott választáson. A szavazáson ugyanakkor nem teljes ciklusra, hanem két évre választják meg elnöknek. Az újabb átmeneti időszakban a többpárti parlamenti választásokat előkészítő új alkotmányt kell kidolgozniuk.
Hádi vasárnap elmondott tévébeszédében radikális reformokat ígért a következő két évre, miközben a kormányzat széleskörű kampányt indított az egyetlen elnökjelölt támogatására, a főváros, Szanaa utcáit pedig ellepték az alelnököt ábrázoló plakátok. Az új elnök legitimitását biztosító választási részvétel ugyanakkor erősen kérdéses, mivel sokan bírálták az eljárást.
Többen alkotmányellenesnek tartják, hogy csak egy jelölt legyen a szavazáson, például potenciális riválisként említve a tavaly megosztva Nobel-békedíjas Tavakkul Karman ellenzéki aktivistát és újságírónőt is. A bírálók közül sokan azzal is érvelnek, hogy a déli Abjan tartományból származó Hádi egyértelműen a régi rendszer egyik vezetője, alelnöki kinevezése előtt védelmi miniszter is volt Száleh alatt.
Aggodalmukat csak növelte, hogy Hádi az AFP szerint vasárnapi beszédében is hangsúlyozta: nem juthattak volna el a választásokig, ha Száleh elnök nem az ország érdekét helyezi a sajátja elé. A kiélezett helyzetre jellemző, hogy még a novemberi megállapodás után is folytatódtak a tüntetések Jemenben, mivel Száleh a békés hatalomátadásért cserébe jogi mentességet kapott, így nem lehet elszámoltatni.
Száleh jelenleg az Egyesült Államokban van orvosi kezelésen, de névtelenül nyilatkozó amerikai források szerint akár már szerdán, egy nappal a választások után visszatérhet Jemenbe. Ráadásul még mindig számos fontos pozícióban közvetlenül a volt elnök rokonai és bizalmasai ülnek – fia, Ahmed Ali és unokaöccse is vezető katonai tisztséget visel –, ezért továbbra is befolyással lehet az ország jövőjére. „A GCC megegyezése nem tesz mást, csak fenntartja a status quót" – mondta a Reutersnek Karim Rafari, egy ismert politikai aktivista, aki szerint Száleh ment, de a rezsimje maradt.
Hádi a reformok mellett a hadsereg egységének helyreállítását nevezte legfontosabb feladatának, ugyanis több dezertáló tábornok és katonáik, valamint törzsi vezetők is szembekerültek Száleh embereivel. A polgárháború szélére sodródott országban azonban a megosztottsággal is kezdenie kell valamit, miközben a déli szeparatista mozgalmak képviselői és az északi síita lázadók is jelezték, hogy bojkottálják a keddi elnökválasztást. Hádi azt ígérte, hogy párbeszéddel oldja meg a konfliktusokat.
Északon a síita vallású húszi lázadók évek óta harcolnak a szunnita kormányzat ellen, azonban az elmúlt egy év tüntetései és a központi kormányzat meggyengülése mellett sikerült megerősödniük. Miközben Szaúd-Arábia azt gyanítja, hogy az iráni, szintén síita vezetés is támogatja a húszikat, a lázadók éppen szaúd-arábiai összeesküvést sejtenek a keddi szavazás mögött.
Délen pedig az 1990-ig önálló terület elszakadásáért küzdenek szeparatista mozgalmak, amelyek egyes vezetői a keddi szavazás békés akadályozására, polgári engedetlenségre szólítottak fel, ezzel párhuzamosan azonban a választási irodák elleni merényletek is megszaporodtak az elmúlt napokban. Lahedzs tartományban a szavazóurnát szállító járművet támadták meg, a szomszédos al-Dhali tartományban pedig a biztonsági erők több aktivistát is őrizetbe vettek a szeparatista mozgalomból, és a tartomány helyettes kormányzója is túlélt egy merényletkísérletet. Hétfőn Ádenben is robbantottak, a detonáció lyukat ütött az épület falán, de áldozatokról nem érkeztek hírek.
A hatalmi vákuumot kihasználta az al-Kaida helyi szárnya is, amely az elmúlt egy évben megerősödött, és éppen a napokban érkeztek olyan hírek, hogy az al-Sabáb ötszáz fegyverese csatlakozott a jemeni csoporthoz. Az Egyesült Államok szerint az al-Kaida többek között Jement használja támadásai egyik kiindulópontjaként, éppen ezért több dróntámadást is végrehajtott már az ország déli részén célpontok ellen.
Az elmúlt egy évben súlyosbodó bizonytalanság tovább rontott Jemen gazdasági helyzetén, pedig egyébként is az arab világ legszegényebb országa, ahol a 24 milliós lakosság 42 százaléka kevesebb mint két dollárból él naponta. A kiterjedt korrupció és a bizonytalan helyzet miatt pedig a befektetők is elmaradtak, miközben az olajbevételek is csökkentek.
A polgárháborús helyzet miatt rendszeresek lettek az áramkimaradások, nincs elég víz, élelmiszer és üzemanyag sem több területen, miközben az infláció a 20 százalékot is meghaladta 2011-ben. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) 2010-ben már jóváhagyott egy 370 millió dolláros hitelt Jemennek, de a becslések szerint ennek sokszorosára lenne szüksége most az országnak.
Hádi már bejelentette, hogy azonnali és sürgős külföldi segítséget kér a választás után a gazdaság talpra állításához. Az IMF már jelezte, hogy kész egy újabb segélycsomagról tárgyalni, amint csillapodik a helyzet Jemenben, ugyanakkor kérdéses, hogy pontosan mikor juthat újabb pénzekhez az ország.
A választás előtti napokban Barack Obama amerikai elnök is támogatásáról biztosította a jemeni alelnököt. Az Egyesült Államoknak az al-Kaida elleni küzdelem miatt is fontos a jemeni helyzet, és azt is el akarják kerülni, hogy egy újabb Szomália jöjjön létre a közel-keleti térségben, fontos hajózási útvonalak mentén.
Az AP szerint Obama egyben reményét fejezte ki, hogy Jemen politikai átalakulása más közel-keleti országokat is inspirál majd azok közül, amelyek átmenettel néznek szembe. John Brennan, Obama egyik nemzetbiztonsági tanácsadója a békés átmenet példájaként említette Jement. Arra azonban az elnökválasztás után még hónapokat, de akár éveket is várni kell, hogy kiderüljön, mi lesz a meggyötört ország sorsa.