Csak minden negyedik állampolgárnak lenne hely óvóhelyeken egy országos bombatámadás esetén Izraelben. Százezer rakéta fenyegeti az embereket, ezek nagyobb része a Hezbollahnál, a Hamasznál, illetve Szíriában van, de Irán is le tud csapni, ha akar.

„Készen állunk a háborúra? Nem. Túl lassan haladnak a dolgok és értékes időt vesztegetünk el” – nyilatkozta a Reutersnak Zeev Bielski ellenzéki képviselő és az izraeli belföldi védelmi előkészítő parlamenti bizottság elnöke. Szerinte sem közösségi óvóhelyeken, sem otthoni megerősített bunkerekben nincs elég hely, ha Irán válaszcsapásra szánja el magát egy esetleges izraeli támadás után.

A civil védelmi minisztérium megerősítette Bielski állításait, de egyúttal nyugalomra intett. „Ha mindenki azt teszi, amit elvárnak tőle egy vészhelyzet alatt, akkor kezelhető lesz a helyzet” – nyilatkozta a minisztérium egy munkatársa.

Az egyik washingtoni kutatóintézet tanulmánya szerint az iráni ballisztikus rakéták maximum 1-2 kilométeres pontossággal tudnának eltalálni izraeli célpontokat, de mivel az ország 92 százaléka urbanizált, ezért még véletlenszerű támadások is nagy károkat okozhatnak. A fentiek tükrében Ehud Barak védelmi miniszter állítása, hogy egy iráni válaszcsapás kevesebb, mint ötszáz izraeli áldozatot követelne, túlzottan optimistának tűnik.

Sok szakértő egyébként is megkérdőjelezi egy esetleges Irán-ellenes izraeli támadás hatékonyságát – a nagy távolságok, a korlátozottan rendelkezésre álló katonai eszközök és a technikai nehézségek miatt – és ha még az áldozatok száma is túl magas lehetne, az újabb érv lenne Jeruzsálem számára, miért maradjanak meg a szóbeli fenyegetés szintjén, anélkül, hogy háborút kezdeményeznének.