Cristian Diaconescu román külügyminiszter kedden meglepetésre megakadályozta a Szerbia EU-tagjelöltségéről szóló határozat elfogadását. Diplomáciai források szerint Románia aggódik a szerbiai (bánáti) vlachok helyzete miatt; szeretné a 30 ezres szerbiai kisebbséget románnak elismertetni. Annak ellenére, hogy a román kérést teljesítették, Bukarest nem elégedett a határozat szövegével.
Az Európai Unió tagországainak külügyminiszterei javasolják, hogy Szerbia váljon hivatalos EU-tagjelöltté, de a végleges határozatot a tagországok állam- és kormányfői hozzák meg a hét második felében tartandó értekezletükön.
Az ortodox vallású vlachok a Balkán-félsziget különböző országaiban, köztük Görögországban, Romániában, Albániában, Szerbiában és Horvátországban élő népcsoportok. Európa-szerte összesen 200 000 vlach élhet, bár egyes román források szerint számuk az egymilliót is meghaladhatja. A vlachok latin eredetű nyelven beszélnek, és egyes országokban arománoknak nevezik magukat; Magyarországon és Szerbiában korábban cincár néven ismerték őket. A vlach szó régi magyar változata az oláh volt.
Szerbiában 30-40 ezer, román nyelvű vlach él az ország keleti megyéiben. Nemzetiségi jogokkal egyik országban, így Szerbiában sem rendelkeznek.
Románia nem akadályozza meg Szerbia EU-tagjelölti státusának elfogadását, de elvárja, hogy Szerbiát is ugyanolyan szigorú megfigyelés alá vessék a kisebbségi jogok betartása terén, mint korábban Romániát – jelentette ki kedden Cristian Diaconesacu.
A román külügyminiszter a Romania TV hírtelevíziónak kedden elmondta: az Európai Unió általános ügyek tanácsának keddi ülésén azért húzódtak el a tárgyalások, mert Románia szerint az a természetes, ha minden tagjelölt országot ugyanolyan szigorú megfigyelés alá helyeznek, mint Romániát. Valamennyi tagjelölt országnak bizonyítania kell, mondta a külügyminiszter, hogy tiszteletben tartja a kisebbségek védelmére vonatkozó uniós szabványokat, értékeket.
Rámutatott: a tagországok állam- és kormányfőinek a hét második felében tartandó értekezletükig – amelyen végleges döntés születik Szerbia EU-tagjelölti státusáról – egyrészt Románia és Szerbia aláír egy együttműködési megállapodást kisebbségvédelem témakörben, másrészt az EU is figyelemmel kíséri 2012 folyamán a szerbiai románok helyzetét, és arra bátorítja az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet kisebbségügyi főbiztosát, hogy ő is vegyen részt ebben a felmérésben.
„Nem tettünk egyebet, mint hogy komolyan vettük a tagjelölti státussal járó kisebbségügyi szempontokat" – mondta Diaconescu, aki hozzátette, hogy Románia plusz garanciákat vár Szerbiától annak alátámasztására, hogy az ország tiszteletben tartja kisebbségeinek nyelvi, identitási és lelkiismereti jogait.