Kína az idén 11,2 százalékkal növeli védelmi kiadásait, jelentette be vasárnap a kínai parlament szóvivője, Li Csao-hszing. Közölte, hogy Peking az idén 670,2 milliárd jüant (106,4 milliárd dollárt) költ a hadseregére. Kína lassan két évtizede évről évre látványosan növeli a védelmi kiadásait. Most először lépi át viszont a százmilliárd dolláros határt, és ez újra felveti a Kína hosszú távú szándékaival kapcsolatos kérdéseket, írja a Washington Post.

A szóvivő bizonygatta, hogy Peking elkötelezettje a békés fejlődésnek, és védelmi jellegű katonai politikát folytat, de közben Kína az utóbbi időben egyre rámenősebbé vált a területi vitákban, a költségvetés emelése pedig aggasztja a szomszédait.

Az olajban gazdag Dél-kínai-tenger egy kis szigetcsoportja miatt például a Fülöp-szigetekkel, Vietnammal, Malajziáva és Brunei-jel áll vitában. Kínának Indiával is van határvitája, és Japánnal is feszült a viszony. Több térségbeli ország, köztük India, Indonézia, Vietnam is elkezdte válaszul erősíteni katonai felkészültségét. A Fülöp-szigetek régi szövetségesként erősebb amerikai jelenlétet kért a térségben.

A kínai szóvivő arról beszélt, hogy Kínának hatalmas a területe és hosszú a tengerpartja, illetve közel 1,3 milliárd lakosa van. Szerinte ha ezt is figyelembe vesszük, akkor arányaiban Kína számos országnál kevesebbet költ erre katonai célokra. Tavaly a védelmi kiadások a kínai nemzeti össztermék 1,28 százalékát tették ki, mondta. Ugyanakkor külső elemzők, például a svéd Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet jóval a GDP két százaléka fölé teszi Kína valódi katonai költését. A különbség oka az, hogy Kína bizonyos kiadástípusokat, például az űrprogram büdzséjét nem számolja ide. Néhány elemző szerint 2015-re Kína katonai költése magasabb lesz, mint 12 térségbeli szomszédjáé együttvéve.

A korábbi büdzséemeléseknek köszönhetően a kínai Népi Felszabadítási Hadsereg látványosan megerősödött az elmúlt években, nemcsak a régióban, hanem olyan távoli konfliktuszónákban is, mint a szomáliai partvidék, ahol a kalózok zaklatták a kínai hajókat. Kína elkezdett költeni arra is, hogy kifinomultabb, modernebb fegyverei legyenek. Tavaly indult próbaútra az első kínai repülőgép-hordozó, és tesztelték a J-20 típusú harci repülőt, ami egyes szakvélemények szerint képes a lopakodásra, mások szerint viszont csak úgy néz ki, mint egy lopakodó.