Ha a hágai nemzetközi bíróság elfogadja az ügyész érvelését, akkor jó eséllyel már sosem lesz szabadlábon Vojislav Seselj, a jugoszláviai háború egykor rettegett alakja. Seselj 57 éves, és 28 évet kért rá az ügyész, vagyis 85 évesen szabadulhatna, ha megéri.

Seselj egyik vezetője volt a Boszniában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett etnikai tisztogatásoknak. A magát vajdának is nevező egykori pártvezért többek között gyilkossággal, kínzással, szexuális erőszakkal, emberek elhurcolásával és magántulajdon rongálásával vádolják. Seseljt az általa toborzott és irányított félkatonai szervezetek bűnei miatt állították bíróság elé.

Seselj Szarajevóban született, jogász, doktori disszertációját A militarizmus és fasizmus politikai esszenciája címmel írta 1979-ben. A nyolcvanas években ellenzéki tevékenysége miatt többször is meggyűlt a baja a jugoszláv igazságszolgáltatással, ellenforradalmi tevékenységéért 1984-ben 8 év börtönre ítélték, de csak töredékét kellett leülnie.

1989-ben az USA-ba utazott, ahol csetnik vajdává nevezte ki az emigrációban élő, Jugoszláviában második világháborús bűnökkel vádolt emigráció, majd megszervezte a csetnik hagyományokra támaszkodó Szerb Radikális Pártot. Programja részben az volt, hogy a horvátok szemét rozsdás kiskanállal kell kivájni. Pártja 1992-ben 27 százalékot kapott a szerb választásokon.

A háború első felében fontos szövetségese volt Szlobodan Miloseviha cs szerb elnöknek, de viszonyuk megromlott, és 1994-95-ben ismét börtönbe zárták. 1998-ban, a koszovói konfliktus kezdetekor viszont tagja lett a szerb kormánynak.

2003-ban önként adta fel magát Hágában. Az azóta húzódó perben végig ártatlannak vallotta magát.