A 2010-ről szóló összegzésből kiderül, hogy 876 millió euróval Franciaország volt Görögország legnagyobb hadiipari szállítója. Ebből csaknem 800 milliót tett ki a leszállított vadászgépek értéke. Párizs közel 60 millióért adott el Athénnak bombákat és rakétákat. A franciákat Olaszország és Hollandia követi, 53 millió euró értékű hadianyaggal.

Az Európai Unió tagállamai 2010-ben összesen 31,7 milliárd euró értékben engedélyezték fegyverek és hadiipari eszközök eladását. 2009-ben ez még 40,3 milliárdra rúgott. Tavalyelőtt a legnagyobb eladó Franciaország volt (11,1), második helyen Németország állt (4,7), őket követi Olaszország (3,2) és Nagy-Britannia (2,8 milliárd euróval).

A görög államadósság 2010-ben 330 milliárd euróra rúgott, mintegy 30 milliárd euróval nőtt egyetlen év alatt. Összehasonlításképpen a magyar adósság 78 milliárd euró körül van. A görög probléma veleje azonban, hogy az államadósság a szintén elképesztően magas költségvetési hiány miatt évente óriási léptékben nő: a GDP tíz százalék körüli-feletti költségvetési hiány évente több tízmilliárd euróval növeli az adósságot. A görög költségvetés hiánya 2009-ben 15, tavalyelőtt 10 százalék fölött volt, és a megszorító csomagokkal sem sikerült érdemben lejjebb szorítani 2011-ben  sem.

Az EU statisztikai hivatalának utolsó adata szerint Görögország kormányzati adóssága 347,2 milliárd euró volt tavaly a harmadik negyedév végén, ez a GDP 159,1 százalékának felelt meg. Az adósságból mintegy 200 milliárddal magánhitelezőknek tartozik az ország.