Németországban mintegy 200 lelencház, illetve a nem kívánt csecsemők számára kihelyezett inkubátor működik: olyan helyek, ahol az anyák titokban világra hozhatják gyermeküket, illetve otthagyhatják a már megszületetteket. Ám a jogilag erősen vitatott intézmény nemrég komoly vitát váltott ki a német társadalomban, közölte csütörtöki összeállításában a The Economist című tekintélyes brit gazdasági hetilap.

A szóban forgó helyek az utolsó esélyt jelentik arra, hogy lehetőséget biztosítsanak egy élet megóvására, mondta ezzel összefüggésben Gabriele Stangl, az ilyen intézményt működtető berlini Waldfriede kórház lelkésze. Az Economist azonban arra emlékeztet, hogy a gyermekek sorsára hagyása törvényellenes Németországban, vagyis ezek félig illegálisan működnek. A német alkotmány biztosítja állampolgárai számára a jogot, hogy tisztában legyenek származásukkal, az édesapáknak pedig, hogy segítsenek felnevelni utódaikat, ám a névtelen szüléssel mindkét alapjog sérül.

Az első ilyen hely Hamburgban nyílt 2000-ben, s azóta rendszeresen felmerül betiltásának, illetve büntethetőségének kérdése. A vita a German Youth Institution német agytröszt februári kutatásával éleződött ki újra, amelyből kiderült, hogy névtelenséget garantáló szervezetek később a rájuk hagyott gyermekek egyötödét elveszítették szem elől.

A független testületként működő Német Etikai Tanács 2009-ben kijelentette, hogy a lelencházakat és egyéb, titkos szülést garantáló intézményeket részleges anonimitást garantáló "bizalmas gyermekszülési" rendszerrel kellene felváltani. Gabriele Stangl szerint ez a módszer nem elég jó, ugyanis az édesanyák a szüleiktől illetve a partnerüktől való félelem miatt burkolóznak névtelenségbe, és sokuk annyira kétségbeesett, hogy önmaga előtt is letagadja a terhességét. A lelkész hangsúlyozta ugyanakkor, hogy a helyszíni tanácsadást követően több mint 90 százalékuk felfedi a titkát. Mint mondta, fennáll a veszély, hogy a névtelenség megszüntetése elriasztaná őket a szolgáltatás igénybevételétől.