A dzsalálábádi tüntetésen az egyetemisták transzparenseken követelték, hogy nyilvános tárgyaláson ítéljék el a vasárnap civileket mészárló amerikai katonát. Hétfőn az afgán parlament ugyanezt követelte az amerikai kormányhoz intézett felhívásban, amelyben azt is kijelentették, hogy az afgán népnek elfogyott a türelme az amerikaiakkal szemben.

A tálib lázadók szintén kihasználták az esetet, és közleményben fenyegették meg az „amerikai vadállatokat”, és azt ígérték, hogy Allah segítségével megölik és lefejezik a szadistaként gyilkoló katonákat. A mészárlásból fakadó elégedetlenség növelheti a tálibok támogatottságát, mivel az afgánokat tiszteletben tartó szabadságharcosokként próbálják beállítani magukat.

Egyes milíciák már túlléptek a verbális fenyegetéseken. A gyilkosságok helyszínére kilátogató kabuli kormánydelegációt, amiben az elnök két testvére és számos magas rangú biztonsági ember is ott volt, fegyveresek tűz alá vették. Egy katona meghalt, három tisztviselő megsérült, de ezután sikerült a csoportnak elhagynia a helyszínt, írta meg a BBC.

Barack Obama amerikai elnök megdöbbenésének és szomorúságának adott hangot a gyilkosságok miatt, és részvétét fejezte ki az áldozatok hozzátartozóinak, ugyanakkor azt is jelezte, hogy a történtek ellenére nem gyorsítják fel a külföldi katonák kivonását Afganisztánból. „Nem akarjuk csak egyszerűen megrohanni a kijáratokat" – idézte az elnököt a BBC.

Az amerikai védelmi miniszter, Leon Panetta, Obamához hasonló kijelentést tett: „A háború maga a pokol. Ilyen esetek történnek, ahogy megtörténtek eddig is bármely más háborúban. Ezek szörnyű események. Ez nem az első ilyen eset, és valószínűleg nem is az utolsó, de nem engedhetjük, hogy ezek az események aláássák a stratégiánkat vagy a feladatot, amit végzünk.”

Valószínűleg zavart állapotban volt

Az eddig ismeretlen személyazonosságú, de feltehetően 38 éves amerikai katona indítékai még nem ismertek. Kiképzett mesterlövész, aki 2010-ben traumás agysérülést szenvedett egy baleset során Irakban, de az orvosok alkalmasnak találták a további szolgálatra.

A katona háromszor szolgált Irakban és ez volt az első afganisztáni útja. A találgatások még folynak, de könnyen elképzelhető, hogy poszttraumás stresszben szenved, ami az átlagosnál gyakoribb a sorozatos komoly veszélyhelyzeteket túlélő katonák közt. Ha valóban ilyen betegsége van, az hajlamosabbá teszi az erőszakra, és bizonyos körülmények között kényszeredetten újraélhet korábbi eseményeket, amik erőszakos válaszokat válthatnak ki belőle.

Amennyiben ténylegesen mentális betegségben szenved az csökkentheti várható büntetését, ami, Leon Panetta szerint, még akár halálbüntetés is lehet.

Komoly probléma lehet belőle

A botrányt kavaró eset különösen rosszkor jött az éppen tárgyalásokat folytató amerikai diplomatáknak. A tervek szerint 2014-ben vonják ki az amerikai harcoló alakulatokat Afganisztánból és utána már csak tanácsadók és szakértők maradnak hátra az önálló afgán hadsereg támogatására. Ehhez azonban kell a kabuli kormány beleegyezése is, amit most nehezebb lesz megszerezni, ugyanis a korábbi Korán-égetések és a mostani mészárlás miatt megromlottak a kapcsolatok, nehezebbé váltak a tárgyalások.

Washington nem akar hirtelen kivonulást, mert az afgán biztonsági erők véleménye szerint még nem állnak készen, hogy önállóan is biztosítsák a békét az országban és nem tudnák megakadályozni a tálibok és esetleg az al-Kaida visszatérését sem. Hogy pontosan milyen döntések születnek majd, az függ az afgánok reakciójától is.

Bár folyamatosak a tüntetések, a Korán-égetés hevesebb indulatokat váltott ki, és több ember vonult utcára. Több afgán törzsi vezető is nyugalomra intette az ország lakosságát. Ha azonban további részletek kerülnek napvilágra, ez könnyen változhat, és újabb erőszakhullámot indíthat el.