A tiltakozások dacára Észak-Korea pénteken fellőtte nagy hatótávolságú rakétáját, amellyel állítása szerint műholdat akart a világűrbe juttatni, de kudarcot vallott: a rakéta nem sokkal a felbocsátás után a tengerbe zuhant. A nemzetközi közösség élesen elítélte a rakétaindítást, az ENSZ Biztonsági Tanácsa pénteken rendkívüli ülést tart.
Észak-Korea korábban annyit közölt, hogy egy földi megfigyelő műhold pályára helyezésének címén Unha-3 rakétát fog indítani valamikor április 12. és 16. között. Az indítás időpontja egybeesik a sztálinista vezetésű ország alapítójának, Kim Ir Szennek a születési évfordulójával. Dél-koreai és nyugati szakértők szerint Phenjan a műhold-fellövéssel valójában legújabb, nagy hatótávolságú rakétáját akarta kipróbálni. A nemzetközi közösség felszólította Phenjant, tegyen le terve végrehajtásáról, amely sérti az ENSZ Biztonsági Tanács vonatkozó határozatait.
Észak-Korea péntek reggel végül fellőtte a rakétát. A Japán védelmi minisztérium közölte, hogy a hordozórakéta több mint egy percen át repült, majd a tengerbe csapódott. A dél-koreai hadsereg szerint a rakéta egyes darabjai az ország nyugati partvidékén fekvő Kunszan várostól 190-210 kilométerre hullottak a Sárga-tengerbe. A szöuli védelmi minisztérium később közölte, hogy a rakéta a fellövés után néhány perccel felrobbant a levegőben, húszegynéhány darabra hullott szét és a tergerbe zuhant. A dél-koreai erők igyekeznek felkutatni a roncsokat. A dél-koreai vezérkari főnök elmondta, a rakéta darabjai 100-150 kilométeres körzetben hullhattak a tengerbe, és a szárazföldön a jelek szerint nem okoztak semmilyen kárt.
Az észak-amerikai légvédelmi parancsnokság, a NORAD közölte, hogy Észak-Korea egy 6-9 ezer kilométer hatótávolságú, Taepodong-2 interkontinentális ballisztikus rakétát lőtt fel. A hajtómű első fokozata Szöultól 160 kilométerre nyugatra vált le a rakétáról, a második és a harmadik fokozat viszont nem működött, ezek szintén a tengerbe estek.
Míg Dél-Korea és Japán már röviddel a péntek reggeli rakétaindítás után beszámolt a kudarcról, a KCNA észak-koreai hivatalos hírügynökség csak több mint négyórás hallgatás után törte meg a csendet, közölve, hogy a műhold nem lépett Föld körüli pályára. „A tudósok, technikusok és a szakértők most tanulmányozzák a kudarc okait" – tette hozzá.
Egy japán rakétafejlesztő szakember, Jaszaka Tecuo az NHK japán tévének nyilatkozva azt mondta, hogy a rakéta az indítás után alig egy perccel esett a tengerbe, ami arról tanúskodik, hogy már az első fokozattal gondok voltak. „Emiatt robbanás történt, és a rakéta elkezdett letérni a kijelölt pályáról, ezért nem kizárt, hogy az észak-koreai szakemberek maguk adtak parancsot a rakéta megsemmisítésére" – idézte az Interfax hírügynökség a szakértőt.
Az Egyesült Államok, Dél-Korea és Japán máris élesen elítélte, provokációnak minősítette az észak-koreai rakétafellövést. A washingtoni Fehér Ház közleményt adott ki arról: a rakétaindítás ugyan kudarcot vallott, de Phenjan lépése fenyegeti a térség biztonságát, sérti a nemzetközi jogot és ellentmond az ország nemrégiben vállalt kötelezettségeinek. "Észak-Korea csak még jobban elszigetelődik a provokatív cselekményekkel, fegyverekre és propagandára pazarolja a pénzét, miközben az észak-koreaiak egyre inkább éheznek" – írta Jay Carney fehér házi szóvivő a közleményben.
Kim Szung Hvan dél-koreai külügyminiszter Szöulban a Koreai-félsziget és a térség biztonságát fenyegető provokációnak minősítette Észak-Korea lépését. Szerinte a történtek egyértelmű megsértését jelentik az ENSZ Biztonsági Tanácsa azon határozatának, amely megtiltotta Phenjannak a ballisztikus rakétatechnológia alkalmazását. Észak-Korea emelte fegyveres erőinek riadókészültségi szintjét, tette hozzá Kim Kvan Dzsin dél-koreai nemzetvédelmi miniszter. Azt nem mondta, hogy a phenjani döntés a rakétaindítás előtt vagy utána született-e.
Fudzsimura Oszamu japán kormányszóvivő Tokióban nyilatkozva szintén súlyos, ENSZ-határozatokba ütköző provokációként értékelte az észak-koreai rakétafellövést. A szóvivő elmondta, hogy diplomáciai csatornákon eljuttatták tiltakozásukat Phenjanba. Azumi Dzsun japán pénzügyminiszter közölte, Tokió a nemzetközi tiltakozásoktól függően fontolóra veheti az Észak-Koreával szembeni szankciói szigorítását.
Kína nyugalomra és önuralomra intett. Peking reméli, hogy a felek nem tesznek semmi olyat, amivel megsértenék a Koreai-félsziget békéjét és stabilitását, közölte Liu Vej-min külügyi szóvivő kétsoros közleményében a kínai külügyminisztérium honlapján. A szóvivő péntek délutáni szokásos sajtótájékoztatóján kérdésre válaszolva közölte, Kínát nem értesítették előzetesen a műhold fellövésének pontos időpontjáról. India, Kína és Oroszország külügyminiszterei felelősségteljes magatartásra és visszafogottságra szólítottak fel.
Pénteken rendkívüli ülést tart az ENSZ Biztonsági Tanácsa, hogy megvitassa a lehetséges válaszlépéseket. A G8-csoport külügyminiszterei is elítélték péntek hajnalban az észak-koreai rakétaindítást, és fogadkoztak, hogy megpróbálják elérni az ENSZ Biztonsági Tanács "megfelelő válaszát". A külügyminiszterek kétnapos washingtoni tanácskozása már a rakétafellövés előtt véget ért. A közleményt a rakétaindítás után adták ki. Felszólították Észak-Koreát, hogy tartózkodjon a további rakétaindításoktól, és minden olyan akciótól, amely súlyosbítja a helyzetet, növeli a feszültséget a Koreai-félszigeten.
Észak-Korea még soha nem tudott műholdat Föld körüli pályára állítani, jóllehet erre 1998-ban és 2009-ben is kísérletet tett. A 2009-es rakétaindítás után kísérleti atomrobbantást is végrehajtott. Szakértők úgy vélik, Phenjan azóta is folytatta nukleáris programját, és a közeljövőben újabb kísérleti atomrobbantást hajthat végre, immár a harmadikat a 2006-os és 2009-es után.
Az egész világ aggódva figyelt, és újabb gazdasági szankciókat is bevezethetnek Észak-Korea ellen, azonban Észak-Korea elsősorban a figyelmet akarta magára vonni a kommunista rezsim atyjának 100. születési évfordulóján a vitatott műholdfellövéssel. A nyugati hatalmak ugyan provokációról beszélnek, de a helyzetet egy újabb nukleáris teszt súlyosbíthatná igazán, most egyik félnek sem érdeke a feszültség kiéleződése.
A BBC elemzője is kiemelte, hogy Észak-Korea meglepően nyitott volt a műholdfellövés kudarcával kapcsolatban. Külföldi újságírókat is meghívtak a kilövésre, egy bemondó pedig órákkal a művelet után megjelent az állami tévében, és elismerte, hogy a műhold nem érte el a Föld körüli pályát, valamint hogy az észak-koreai tudósok próbálják megállapítani, miért történt ez.
Ez éles váltást jelent a korábbi kilövésekhez képest, amikor Phenjan mindig sikerről beszélt, annak ellenére, hogy a nemzetközi közösség már akkor is vitatta a fellövések eredményét. Nagyon fontos különbség volt az is, hogy a rezsim először hívott meg külföldi – elsősorban kínai és japán – újságírókat a kilövés helyszínére, ahol például nyomon követhették már az üzemanyag-feltöltést is.