Ez volt a leglátványosabb politikai támadás Európában a második világháború óta, mondta a 77 emberrel végző Anders Behring Breivik a tíz hétig tartó per második napján, amelyen először tett vallomást, és megvédte a tömeggyilkosságot. A férfi nem tartja bűnösnek magát, felmentését kérte.
Breivik tavaly júliusban nyolc emberrel végzett, amikor pokolgépet robbantott Oslo kormányzati negyedében, majd rendőri egyenruhát öltve Utoya szigetére ment, ahol automata fegyverével 69 fiatalt ölt meg egy ifjúsági tábor résztvevői közül. Támadássorozata a valaha volt legtöbb áldozatot követelő terrorista akció volt Norvégiában és teljesen váratlanul érte az egész országot.
Breivik délelőtt felolvasott egy írásos nyilatkozatot, amit azért engedélyeztek, mert másképpen nem volt hajlandó vallomást tenni, írja a Guardian. A norvég tömeggyilkos nem tanúsított megbánást, azt mondta, hogy egy nagyobb polgárháborút akart megakadályozni, és „újra megtenné."
A kulturális marxistákat nevezte az ellenségeinek, akik szerinte a harmadik világ bevándorlóinak adnak menedéket Norvégiában. Úgy vélte, hogy a norvégok öt éven belül kisebbségbe kerülhetnek saját fővárosukban, Oslóban. Mint mondta, tudja, hogy hihetetlen fájdalmat okozott több ezer embernek, de erre szerinte szükség volt.
Azt is kijelentette, hogy nem voltak ártatlanok az Utoya szigetén egy ifjúsági táborban meggyilkolt fiatalok, akik „aktívan azon dolgoztak, hogy fenntartsák a multikulturális értékeket". Azzal is érvelt, hogy több áldozatnak vezető tisztségei voltak a Munkáspárt ifjúsági tagozatában, amelyet a Hitlerjugendhez hasonlított.
Breivik azt mondta, hogy az újságírók nemzeti konferenciáján akart támadást elkövetni eredetileg, de erre nem volt képes, ezért választotta Utoyát. Elmondása szerint nem számított rá, hogy túléli július 22-ét.
Megint beszélt a Templomos Lovagok Iszlámellenes szervezetről, és hangsúlyozta, hogy az csak néhány személyből áll, soha nem állította, hogy egy kiterjedt hálózat lenne. A nyomozók korábban nem találtak arra utaló bizonyítékot, hogy Breivik állításának megfelelően egy titkos szervezethez, a Templomos Lovagokhoz tartozott volna. Az ügyészség hétfőn (a per első napjáról itt olvashat>>>) arról beszélt, hogy a szervezet szerintük nem létezik.
Azt mondta, hogy sokat tanult az al-Kaidától, amit a legsikeresebb militáns szervezetnek nevezett a világban.
Többször is megismételte, hogy nem őrült, sokkal inkább norvég politikusokat kellene elmegyógyintézetbe zárni. Breivik ügyvédje már hétfőn jelezte, hogy védence vallomásában be akarja majd bizonyítani, hogy épelméjű. Ez azért központi kérdés, mert ha beszámíthatatlannak nyilvánítják, akkor kényszergyógykezelés vár rá, különben viszont legalább 21 év börtönt kaphat.
Breivik elmeállapotának megállapítására eddig két kísérlet volt. Az első, még novemberben készült vélemény elmebetegnek minősítette, a szakértő szerint paranoid skizofréniában szenved, ezért nem volt beszámíthatónak tekinthető. Az előző héten nyilvánosságra hozott új pszichiáteri szakvélemény szerint azonban épelméjű, és ezért büntetőjogilag felelősségre vonható.
A keddi tárgyalási nap kezdetén visszahívták a per öt ülnökének egyikét elfogultságra hivatkozva. A férfi a norvég lapok szerint a tavaly júliusi merényletek után a Facebookon halálbüntetést követelt a merénylőre.