Irán kész fegyveres akciót indítani az Abu-Músza-szigetért, amely fennhatósága alatt van, de igényt tart rá az Egyesült Arab Emírségek is.

A Perzsa-öbölben, a Hormuzi-szoros közelében lévő Abu-Músza-szigeten a múlt héten tett látogatást Mahmúd Ahmanedizsád iráni elnök, amit az Öböl menti Együttműködési Tanács (CCG) provokációnak minősített. Az öbölbeli monarchiák – Egyesült Arab Emírségek, Szaúd-Arábia, Bahrein, Omán, Katar és Kuvait – kedden Dohában tartott külügyminiszteri értekezletén arra a megállapításra jutottak, hogy az iráni elnök látogatásával nyilvánvalóan megsértette az Egyesült Arab Emírségek szuverenitását.

Ahmad Reza Purdasztán tábornok, az iráni szárazföldi erők parancsnoka az állami televízióban közölte: ha a diplomáciai erőfeszítések nem vezetnek eredményre, a hadsereg kész szembeszállni a stratégiai fontosságú sziget nyugalmát megzavaró féllel.

A világszerte tengeren szállított kőolaj mintegy 40 százalékát áteresztő Homuzi-szoros bejáratánál fekvő Abu-Músza másik két kis szigettel, a Tonbe-Kúcsekkel és a Tonbe-Bozorggal ősidők óta Iránhoz tartozott. A britek a múlt század elején tették rá a kezüket a szigetekre, majd a hatvanas években London Abu-Músza közigazgatását az általa létrehozott Sardzsa sejkségre, a majdani Egyesült Arab Emírségek egyik tagjára bízta. Miután a britek távoztak az Öböl térségéből Irán lépéseket tett, hogy visszacsatolja a szigetet területéhez. Sardzsa sejkséggel 1971 novemberében megállapodott arról, hogy iráni csapatok állomásoznak a szigeten.

1980-ban már az Egyesült Arab Emírségek jelentette be igényét a szigetre, de az ENSZ BT nem adott helyt kérésének. Egyébként Szaddám Huszein akkori iraki elnök az Irán elleni háború egyik célját Abu-Músza "felszabadításában" jelölte meg.

Irán 1992-re már teljes egészében ellenőrzése alá vonta a 12 négyzetkilométeres szigetet, de az Egyesült Arab Emírségek azóta is magának követeli Abu Múszát. A perzsa állam korábban jelezte, kész a szigetről tárgyalni, de megvédelmezi területi egységét minden agresszióval szemben.