Nem született meglepetés a francia elnökválasztás első fordulójában, a lényegében végeredmény szerint a szocialista François Hollande néhány százalékkal Nicolas Sarkozy előtt végzett, akinek fontos lett volna a szimbolikus győzelem, hogy az utolsó tartalékait is mozgósítani tudja a következő két hétben a felmérések szerint ellenfele győzelmét előrevetítő második kör előtt. Egyben először fordult elő az V. Köztársaság történetében, hogy egy hivatalban lévő elnök újraindulásakor nem nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját.

A 99 százalékos feldolgozottság feletti részeredmények alapján Hollande 28,63 százalékkal vezet a 27,08 százalékon álló Sarkozyvel szemben. A francia közvélemény-kutató intézetek exit polljai ennél nagyobb különbséget jeleztek. Arra nem lehetett számítani, hogy valamelyik jelölt már az első körben megszerezze a szavazatok 50 százalékával a győzelmet, így a várakozásoknak megfelelően ők ketten jutnak majd a május 6-ai második fordulóba.

Az első forduló mutatja az elégedetlenséget az elnökkel szemben, akit megbüntettek a választók az elmúlt öt évért, mondta Hollande vasárnap este beszédében. Azt mondta, hogy az első forduló után ő áll a legközelebb ahhoz, hogy Franciaország következő elnöke legyen. Saját magát a változást kívánók jelöltjének nevezte, és a lehető legnagyobb összefogásra szólított fel a második fordulóban. „Május 6-án szép győzelmet szeretnék, Franciaországhoz, a történelméhez, a jövőjéhez méltót" – zárta beszédét.

A hívei előtt mosolyogva megjelenő Sarkozy arról beszélt, hogy eljött a pillanat, amikor választani kell a személyek között. „Azt javaslom, hogy három vitát tartsunk: a gazdasági és szociális kérdésekről, a társadalomról és a nemzetközi ügyekről" – mondta. Köszönetet mondott a támogatóiknak, „mozgósításuknak köszönhetően bizakodva várhatjuk a második fordulót." Hétfőtől újra beleveti magát a kampányba, egyben összefogásra szólította azokat, akiknek a hazaszeretet fontosabb az egyéni érdekeknél.

Franciaországban az este nyolcas urnazárásig nem lehetett nyilvánosságra hozni exit pollokat, de a francia nyelvű belga médiában – és kódneveken a francia Twitteren is – már hat után kiszivárogtak a választók megkérdezésével készült felmérések. Annak ellenére, hogy a kampány nem volt a legenergikusabb, és a választókat sem tüzelték fel túlzottan a jelöltek, a részvétel mégis közelített az öt évvel ezelőtti rekordhoz. Este hétig már 80,3 százalék adta le a szavazatát, míg 2007-ben 83,77 százalék szavazott az elnökválasztás első fordulójában.

A harmadik helyért folytatott szoros versenyt az első országos választásán elinduló, szélsőjobboldali Marine Le Pen nyerte meg fölényesen, több mint 18 százalékkal a szélsőbaloldali meglepetésember Jean-Luc Mélenchonnal szemben, aki végül a vártnál kevesebb, de így is 11 százalékot kapott. Az ötödik helyen pedig a 2007-es mezőnyből Sarkozy mellett az egyetlen visszatérő François Bayrou végzett 9 százalékos eredménnyel.

A kieső jelöltek – különösen az említett három induló – eredménye is mérvadó, a második fordulóban már az ő szavazóik dönthetik el az elnökség sorsát. Az Ifop és az Ipsos vasárnap este nyilvánosságra hozott felmérései szerint Hollande 54-46 arányban győzne Sarkozyvel szemben a második fordulóban, de ez azt jelenti, hogy valamelyest csökkent a különbség a két jelölt között. A BVA felmérése pedig már csak 6 százalékos különbséget jelzett, 53-47 arányban.

Le Pen nagyot nyert

Mélenchon már az első forduló előtt bejelentette, Hollande támogatására fogja kérni szavazóit a második fordulóban, és a kisebb szélsőbaloldali jelöltek szavazói is Sarkozy ellen voksolhatnak. Mélenchon a vasárnap este tartott beszédében is arra szólította fel híveit, menjenek el szavazni május 6-án, hogy legyőzzék Sarkozyt. Ahhoz hasonló mozgósítást vár, mintha ő maga nyerhetné meg az elnökválasztást, idézi a Le Monde. Szintén bejelentette vasárnap este Hollande támogatását Eva Joly, a zöldek jelöltje, aki 2 százalék körül végzett.

Közben a másik oldalon Marine Le Pentől nem várható, hogy bejelentse Sarkozy támogatását, és szavazóinak is csak egy része dönthet végül az elnök, és nem az otthon maradás mellett. A France 2 tévécsatornának azt mondta, nem tudja kire szavaz a második fordulóban, május 1-jén ismerti a Nemzeti Front álláspontját. Apja, Jean-Marie Le Pen négyszer is jelentős eredményt ért el elnökválasztáson, de egyszer sem tudott 18 százalékot szerezni. Még 2002-ben is csak 16,88 százalékot szerzett, amikor a baloldali szavazatok megoszlása miatt bejutott Jacques Chirac mellett a második körbe (1988-ban 14,38, 1995-ben 15, 2007-ben pedig 10,44 százalékot ért el).

A szintén jobboldali Dupont-Aignan elenyésző támogatottságot szerzett, vasárnap nem jelentette be egyik továbbjutó jelölt támogatását sem. Sokkal nagyobb kérdés az öt éve a mérleg nyelvének tartott, ezúttal azonban ötödik helyen záró Bayrou választása. Sarkozy több javaslattal is próbált udvarolni az elmúlt hetekben a centrista jelöltnek, de Bayrou több elemző szerint inkább a baloldal felé fog húzni, ahogy 2007-ben is Ségolène Royalt támogatta végül.

A jelöltek döntésében az is fontos szerepet játszhat, hogy júniusban parlamenti választásokat tartanak, ezért mozgósítani akarják saját szavazóikat, és az ottani pozíciókért is harcolnak. A BBC emlékeztet rá, hogy a felmérések szerint Mélenchon szavazóinak négyötöde, de még Le Pen szavazóinak fele is inkább Hollande-ra szavazhat Sarkozyvel szemben. Bayrou szavazóinak egyharmada Sarkozyt, egyharmada Hollande-ot választhatja, a többiek otthon maradnak várhatóan. A vasárnap elvérző nyolc jelöltről és pártállásukról bővebben itt olvashat>>>

Két kulcsfontosságú hét

Hétfőtől új verseny indul immár csak két szereplővel, Franciaországban pedig előfordult már, hogy az első kör eredményéhez képest megfordult az állás a másodikban, valamint a közvélemény-kutatások sem mindig bizonyultak mérvadónak. A vasárnapi eredmények Hollande-nak kedveznek, még akkor is, ha összességében a baloldali jelöltek kevesebb szavazatot kaptak, mint a jobboldaliak, hiszen Le Pen szavazóinak egy jelentős részével nem számolhat a hivatalban lévő elnök. Éppen valamilyen fordulatnak kell történnie a következő két hétben, hogy Sarkozy megőrizze a székét május 6-án. Történelmi példák a fordításra>>>

A 2007-es elnökválasztás első fordulójában Sarkozy több mint öt százalékkal vezetett az akkori szocialista jelölt, Royal előtt. A második fordulóban Sarkozy 53-47 arányban győzött. A mostani ötödik Bayrou akkor harmadik (18,57), Jean-Marie Le Pen (Marine apja) negyedik (10,44) lett. A többi jelölt támogatottsága az öt százalékot sem érte el.

Sarkozy még nagyon népszerű volt, amikor megválasztották 2007 májusában, de hamar veszített támogatottságából, a ciklus nagy részében alacsony volt az elismertségi mutatója, és most attól a baloldaltól kaphat ki nagyon, amelyet öt éve még padlóra küldött. Sarkozynek a személyével kapcsolatos ellenérzésekkel, valamint a gazdasági helyzet miatt felmerülő nehézségekkel is szembe kell néznie.

Hollande-ot túlságosan szürkének tartották, de számíthatott a Sarkozy-ellenes protestszavazatokra. A választás legnagyobb esélyeseként Hollande az V. Köztársaság történetében François Mitterrand után a második szocialista elnök lehet. A magyar származású elnök helyzetéről és kihívójáról bővebben>>>