Az előzetes menetrend szerint a vallomástételének utolsó napjához érkezett a norvég tömeggyilkos Anders Breivik pere. Az elmúlt öt tárgyalási napon Breivik részletesen felidézte az Oslóban és az Utøya szigetén történteket, ami során összesen 77 embert ölt meg. A monoton és érzelemmentes hangon előadott vallomása során Breivik számos figyelemreméltó kijelentést tett.
Breivik vezető védőügyvédje előre figyelmeztette a hallgatóságot, hogy lelkileg megterhelő kijelentéseket hallhatnak, de azt nem mondta meg, mire lehet pontosan számítani. Mostanra kiderült, hogy Breivik szándékosan nyomta el saját érzelmeit és mentális gyakorlással készült a mészárlásra, ami „egy kicsiny barbár cselekedet volt, hogy megakadályozzon még barbárabbak tetteket”.
A 33 éves vádlott vallomása szerint általában rendes ember, és mielőtt az Utøyán rendezett ifjúsági táborban hozzáfogott az embervadászathoz „száz hangot hallottam a fejemben, hogy ne tegyem”. A pillanatnyi kételkedés azonban elmúlt és kezdésként rögtön fejbe lőtt két embert.
Breivik egy pisztolyt és egy puskát használt a szigeten. A taktikája az volt, hogy aki 10 méternél közelebb volt, arra a pisztollyal lőtt, míg a távolabbi emberek ellen a „Gungirnak” keresztelt puskáját használta. (A viking mítoszokban Odin isten lándzsáját hívták így.)
A támadás során Breivik rendőrruhát viselt és ezzel tévesztette meg áldozatait. Volt, akiknek azt mondta, hogy van egy csónakja, amivel el tudja őket vinni a szigetről, majd amikor a táborozók reménykedve közelebb jöttek, 1-2 méterről fejbe lőtte őket. Azt is részletezte, hogy belelőtt a földön fekvő testekbe is, mivel „gyakori, hogy az emberek halottnak tettetik magukat” a tetemek között.
Breivik szerint „a gyilkolás ellentétes az emberi természettel, de itt szükséges volt”. Mióta rendőrkézre került és először megkérdezték tőle, Breivik végig azzal indokolta tetteit, hogy fel akarta kelteni Norvégia figyelmét arra, hogy milyen veszélyeket rejt egy multikulturális társadalom. Részletezte, hogy miközben lőtt, arra koncentrált, hogy ő Norvégia megmentője.
A tettes könyörtelen logikáját mutatja, hogy a bíróságon kifejezte, hogy sajnálja, hogy Oslóban a merénylete során meghalt Kai Hauge – egy járókelő, aki a robbantás közelében volt – mivel neki nem volt semmilyen kötődése politikai pártokhoz, ugyanakkor a bírói kérdésre megerősítette, hogy az Utøya sziget áldozatainak rokonai iránt nem érez semmit, mivel ott egy „politikai nevelőtábor” volt. A támadássorozatot Breivik akkor is elkövette volna, ha előre tudja, hogy milyen magas lesz a fiatalkorú áldozatok száma.
A tárgyaláson Breivik eddig csak akkor jött zavarba, amikor délelőtt arról kérdezték, miért hívta ki a rendőrséget. A férfi bevallotta, hogy „95 százalékban biztos volt benne”, hogy már Oslóban meghal és nem hitte, hogy eljut Utøyáig. A szigeten újra félrekalkulált és úgy gondolta, hogy 300-400 embert már biztosan belekergetett a vízbe, ezért hívhatja a rendőrséget. Várakozás közben azonban Breivik meggondolta magát, és ezért folytatta a lövöldözést a hatóságok értesítése után is.
Breiviknek a legnagyobb baja eddig a per során egyébként az volt, amikor elmeállapotával kapcsolatban kérdezték, vagy ha úgy érezte, hogy megpróbálják kigúnyolni. Idegesen reagált több alkalommal is, mikor korábbi írásaiból idéztek és nem is tagadta, hogy most másképp beszél, hiszen négy pszichiáter is itt van körülötte.
A mentális állapota Breivik szerint csak azért foglalkoztatja vádlóit, mert ők rasszisták és „így próbálják meg hitelteleníteni az extrém muzulmán ellenes ideológiáját". Szerint azért kérdezgetik erről folyamatosan, mert ő egy militáns nacionalista, de ha egy "szakállas dzsihadista" lenne, akkor ez senkit se zavarna.
Mivel a bíróság egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy megállapítsák, Breivik épelméjű-e, hétfőn reggel felmerült, hogy kedden is kikérdezik, hogy teljesen megalapozott döntést hozhassanak ebben a kérdésben.