Csütörtökön megkezdődött a csernobili atomerőmű negyedik reaktora fölé emelt szarkofág új védőburkolatának összeszerelése – jelentette az Interfax hírügynökség.

Az ünnepélyes munkakezdésen, amelyet a csernobili nukleáris katasztrófa 26. évfordulójára időzítettek, jelen volt Viktor Janukovics ukrán államfő és annak a 21 államnak – köztük Magyarországnak – a nagykövete, amely anyagilag támogatja a védőburkolat megépítését.

A radioaktív anyagok kibocsátását csökkentő burok négy futballpálya nagyságú és 120 méter magas lesz. A régi szarkofág melletti területen szerelik össze és kész állapotban tolják a betonba temetett reaktor fölé. A fővállalkozó a Novarka francia konszern, amely több tucatnyi ukrán alvállalkozót foglalkoztat.

A 2015 októberéig tartó munkálatok 990 millió euróba kerülnek, az anyagi fedezet nagy részét egy 2011. áprilisi adományozói konferencián gyűjtötték össze.

A csernobili atomerőmű 4. reaktorblokkjában 26 éve, 1986. április 26-án hajnali 1 óra 23 perckor történt a robbanás. Ez az eset volt a történelem során a majaki után a legsúlyosabb katasztrófa. A védőépületek hiánya miatt radioaktív hulladék hullott a Szovjetunió nyugati részére, valamint Nyugat-Európára, de még az Egyesült Államok keleti részére is. A mai Oroszországban, Ukrajnában és Fehéroroszországban (itt hullott le a radioaktív hulladék kb. 60 százaléka) hatalmas területek szennyeződtek, és kb. 200 000 embert telepítettek ki.

A Szovjetunió vezetése – akárcsak Magyarországon – megpróbálta eltussolni az ügyet: a valós méreteiről az első napokban ellentmondásos hírek jelentek meg, de Svédországban egy nappal a robbanás után bejelentették, hogy a megszokott háttérsugárzás többszörösét mérték a Stockholmtól 150 kilométerre lévő forsmarki atomerőműben. Ezután öt svéd atomerőműből kértek jelentést, így kiderült, hogy mindenhol emelkedett a sugárzás, és megállapították, hogy a radioaktivitás mértéke – a széliránynak megfelelően – keletről nyugatra haladva csökkent. Így derült ki, hogy Ukrajnában történt valami.