Egy évvel ezelőtt végeztek amerikai kommandósok Oszama bin Ladennel, a 2001. szeptember 11-ei terrortámadások kitervelőjével és az al-Kaida vezetőjével. Oszama halála erkölcsi elégtételt jelentett az Egyesült Államoknak, de az afganisztáni háború, amit az elfogásáért kezdtek, még máig nem ért véget és Pakisztánnal sem rendeződött a viszony. Obama éppen az évfordulón írta alá az amerikai-afgán stratégiai partnerségi szerződést, és Kabulban arról beszélt, hogy Amerika nem Afganisztánt, hanem az al-Kaidát akarja legyőzni.
Miközben az épülő új World Trade Center, a Freedom Tower egy nappal az évforduló előtt lett New York legmagasabb épülete, Oszama bin Laden megölésének egyéves évfordulójához közeledve egy esetleges támadástól tartva fokozták a biztonsági intézkedéseket az Egyesült Államokban. Az ABC News az évfordulóhoz közeledve arról számolt be, hogy az amerikai hatóságok a terroristák testébe rejtett robbanószerkezetektől tartanak a repülőgépeken, ugyanakkor a New York Timesnak nyilatkozó névtelen források jelezték, hogy nincs hihető információ egy esetleges támadásról.
Az évforduló miatt bin Laden halála az elnökválasztási kampányban is középpontba került Barack Obama elnök és leendő republikánus kihívója, Mitt Romney között. A demokraták megkérdőjelezték, hogy vajon Romney kiadta-e volna a parancsot az akcióra a pakisztáni rejtekhely ellen.
Obama erős gesztusként a bin Laden megölésének évfordulóján váratlanul Afganisztánba érkezett, hogy aláírják az amerikai-afgán stratégiai partnerségi szerződést. Hamid Karzai elnökkel együtt írta alá azt a tízoldalas stratégia partnerségi megállapodást, amely szabályozza majd az afganisztáni amerikai jelenlétet a nyugati erők 2014 végéig végrehajtandó kivonása után.
2011. május 2-án egy hírtől volt hangos a világsajtó: meghalt Oszama bin Laden. A kezdeti tudósításokban még sok részlet ismeretlen volt, de azt mindenki tudta, hogy a terroristavezér előző éjszakai megölésével lezárult egy fejezet Amerika történelmében. Azóta sokkal tisztábban lehet látni, és a különböző forrásokból szinte teljesen rekonstruálni lehet a kommandósok akcióját.
Hónapokig tartó hírszerzési előkészítés után egy 23 fős alakulat a SEAL hatos csoportjából hajtotta végre az akciót a Pakisztán északkeleti részén levő Abbottabadban lévő rejtekhelyen. Helikopterrel repültek át Afganisztánból és megközelítették az épületet. A kommandósok két helikopteréből egy meghibásodott és kényszerleszállást hajtott végre Oszama házánál, de sérülést nem okozott a technikai hiba. A támadás ezután rögtön kezdetét vette, nagyjából 25 perccel később megérkezett a hír a Fehér Házba, hogy megölték bin Ladent.
Az akcióban a kommandósok bin Laden mellett még lelőttek három férfit és egy nőt, összegyűjtöttek papírokat, számítógépeket a helyszínen, felrobbantották a lezuhant helikopterüket, majd felszállva a közben érkező új helikopterrel távoztak. A házban összekötözve hátrahagyták a többi lakót, köztük Oszama rokonait.
Bin Laden holttestéről készültek fényképek, de ezek végül nem kerültek napvilágra. Oszama földi maradványait a Carl Vinson repülőgép-hordozóra vitték, a testét pedig a tengerbe eresztették, hogy a sírhelye ne válhasson zarándokhellyé.
Egy évvel az akció után a bin Laden rejtekhelyén lefoglalt iratok tartalmáról még mindig nem sokat tudni, de kiszivárgott információk szerint Bin Laden fontolóra vette az al-Kaida nevének megváltoztatását, mivel a terrorszervezet szerinte túl sok civil életéért felelt. Többek között az is kiderült, hogy Atijah Abdul Rahman, egy líbiai férfi volt lényegében bin Laden kapcsolata a szervezet egészével. Egy Rahmannak írt 48 oldalas beszámolóban bin Laden 2010. októberében azt tanácsolta, hogy követői nem menjenek a pakisztáni törzsi területekre a dróntámadások miatt. Ehelyett azt javasolta, hogy az afganisztáni Kunar tartományban bújjanak el, írja a CNN. Az iratok egy részét hivatalosan is nyilvánosságra hozzák majd a héten.
Mire a Fehér Ház, majd napokkal később az al-Kaida is megerősítette bin Laden halálának hírét sokan már avval foglalkoztak, jogszerű volt-e az amerikai akció. Különböző hivatalnokok váltig bizonygatták, hogy nem célzott likvidálás történt, és hogy nemzetközi jogi szempontból minden rendben volt, de a végén már csak kevesen ragaszkodtak ehhez a verzióhoz.
„A felhatalmazás, amivel rendelkezünk, bin Laden megölésére szól. És ezt egyértelművé tették. Ugyanakkor, a (kommandósok) harcszabályai szerint, ha hirtelen felemelte volna a kezét és felkínálta volna, hogy fogják el, akkor természetesen módjukban állt volna elfogni őt. Ilyen lehetőség azonban soha nem állt elő” – mondta Leon Panetta, akkori CIA igazgató, ma hadügyminiszter, arra a kérdésre válaszolva, hogy Obama elnök bin Laden elfogására vagy megölésére adott-e parancsot.
A jogi kérdéseken kívül Pakisztánnal is feszültséget okozott az akció. A pakisztáni kormányzat rossz néven vette, hogy Amerika nem informálta őket előre az akcióról. A hivatalos diplomácia szintjén mindkét fél bizonygatta, hogy nem romlott a viszonyuk, de kimondatlanul Washington avval vádolta Iszlámábádot, hogy a biztonsági szolgálatának (ISI) egyes tagjai segítettek bin Ladennek bujkálni.
A pakisztáni kormány szerint ezek a vádak abszurdak, de arra az azonnal megindult belső vizsgálatok után sem sikerült magyarázatot adni, hogy hogyan tudott bin Laden titokban élni évekig pár kilométerre az ország egyik legnagyobb katonai akadémiájától egy olyan házban, ami kinézete és biztonsági felszereltsége miatt messze elütött a szomszédos épületekétől. Az üggyel kapcsolatban Juszuf Raza Giláni pakisztáni miniszterelnök azt mondta, hogy az a „pakisztáni és az egész világ információs szolgálatainak szégyene”.
Az amerikaiak szkeptikusságát mutatja, hogy a bin Ladenre vadászó kommandósoknak azt is engedélyezték, hogy szükség esetén harcba bocsátkozzanak pakisztáni katonai alakulatokkal is, ha csak így tudták volna elhagyni az országot, de az amerikai vezetés is abban reménykedett, hogy erre majd nem lesz szükség.
Az Oszama halála feletti vita nem az első és nem is az utolsó eset volt, hogy 2011-ben összezördült Washington és Iszlámábád. Januárban már rosszul kezdődött az év, amikor egy amerikai CIA-ügynök lelőtt két pakisztánit az utcán tévedésből. Gyorsan kimenekítették az országból, de a pakisztániak a kormány gyengeségének jeleként vették, hogy az ügynököt nem sikerült Pakisztánban bíróság elé állítani és számos USA-ellenes tüntetés zajlott le.
Júliusban aztán az is kiderült, hogy Washington ideiglenesen felfüggesztette a Pakisztánnak nyújtandó katonai támogatást. Barack Obama kormánya évente 2 milliárd dollárral segítette Iszlámábádot, de 800 milliót ebből zároltak, mert úgy vélték Pakisztán nem tesz eleget a terrorizmus elleni harcban.
Ősszel határozottan fagyossá vált a két ország viszonya. Szeptemberben Mike Mullan admirális azzal gyanúsította az ISI-t, hogy tálib felkelőknek nyújt segítséget afganisztáni merényletekhez. Ezt még lenyelték volna Pakisztánban, de novemberben egy határincidens során az amerikai hadsereg tévedésből egy bombatámadásban megölt 24 pakisztáni katonát.
Pakisztán azonnali válaszlépésként felszólította az amerikai hadsereget, hogy ürítse ki egyik bázisát az országban, ahonnan pilóta nélküli robotrepülőgépekkel hajtottak végre korábban támadásokat. Washington ebbe belement, de azzal is meg kellett birkóznia, hogy az Afganisztánban harcoló katonái életét is megkeserítették.
Iszlámábád lezárta a területén átvezető utánpótlási vonalat, amin az afganisztáni NATO csapatok ellátmányának nagyjából 40 százaléka érkezett. Habár vannak alternatív szállítási útvonalak, ez a legolcsóbb. Legújabb fejleményként Washington próbálja elérni, hogy több hónapnyi szünet után újra használhassa az utat, és lépéseket tesz pakisztáni-amerikai kapcsolatok általános javításáért is.
A kommandósakciók és diplomácia viták közben persze könnyű megfeledkezni Afganisztánról, ahova azért vonultak be a nemzetközi erők, mert a pár hónap alatt megdöntött tálib kormányt bin Laden és az al-Kaida rejtegetésével vádolták. Amerikai tisztviselők szerint az al-Kaida is jelentősen meggyengült az elmúlt évben, John Brennan, Obama terrorellenes főtanácsadója szerint csak nehezen tudják pótolni a kiiktatott vezetőiket.
2001. október 7-én kezdték meg az amerikai csapatok az afganisztáni háborút, és bár azóta további 49 ország csapatai vettek részt a harcokban és 2003-tól a NATO égisze alá helyezték az irányítást, a harcoknak máig nincs vége. Az eredeti célt, hogy Afganisztánból egy stabil és demokratikus országot faragnak, mára a NATO-nál feladták. Már az is elég lesz, ha 2014-ben nagyobb felfordulás nélkül ki tudnak majd vonulni a katonák, és az afgán biztonsági erők át tudják venni az irányítást teljes mértékben.
A háború miatt a szövetségesek oldalán már majdnem 3 ezer (2974) a halottak száma, több mint 22 ezer a sebesült, nagyjából 41 ezer felkelővel végeztek, de a harcok során legalább 17 ezer civil is életét vesztette és az ENSZ éves jelentése szerint az országban egyre veszélyesebb az élet ahelyett, hogy biztonságosabbá válna.
Amerika célja nem az, hogy a saját képére formálja át Afganisztánt, hanem hogy legyőzze az al-Kaidát és megfossza a terrorszervezetet az újjászerveződés lehetőségétől – jelentette ki Barack Obama elnök az afganisztáni bagrami amerikai katonai bázisról, az egyesült államokbeli keleti parti kedd esti fő televíziós műsoridőben, élőben közvetített beszédében.
Az elnök hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok nem épít állandó támaszpontokat Afganisztánban és hogy az amerikaiak nem fognak járőrözni a városokban és a hegyekben. Obama történelminek nevezte a közép-ázsiai országban tett meglepetésszerű látogatása során Hamid Karzai afgán elnökkel 10 évre aláírt stratégiai partnerségi egyezményt.
"Látjuk az új nap fényét a horizonton" – mondta az elnök, aki beszédében leszögezte: az amerikaiak azért nem távoznak azonnal, mert lehetőséget akarnak adni Afganisztánnak a stabilizációra és mert felelősségteljesen kívánják befejezni azt, amit elkezdtek.
Az elnök megismételte, hogy a szükségesnél tovább egyetlen nappal sem kívánja veszélynek kitenni az amerikaiakat és felidézte, hogy az iraki háború befejezésével a korábban harcoló csapatok fele már túlvan a kockázaton.
Obama a televíziók által sugárzott, és a korábban a Bagramban több mint háromezer amerikai katona körében elmondott beszédében egyaránt emlékeztetett rá, hogy az elmúlt három év során az általa elrendelt 33 ezer fős csapaterősítésnek köszönhetően sikerült megtörni a tálibok lendületét és az al-Kaida terrorszervezet harminc csúcsvezetője közül húszat likvidálni.
"Szabad előttünk az út, hogy teljesítsük küldetésünket Afganisztánban, miközben elvisszük az igazságszolgáltatást az al-Kaidának" – mondta Barack Obama.
Az elnök az Oszama bin Laden, az al-Kaida vezére likvidálásának első évfordulójára időzített beszédében emlékeztetett rá, hogy Afganisztán volt az az ország, amely a terroristavezér menedékéül szolgált, ahol az al-Kaida kiképezte az általa toborzott szélsőségeseket és ahol kitervelte az Amerika elleni, mintegy 3000 áldozatot követelő, szeptember 11-i terrortámadást.
Elmondta, hogy az Afganisztánban elkezdődött átmenet keretében az ország lakossága mintegy felének biztonságát már a helyi fegyveres erők garantálják. Az elnök szerint a NATO május végi, chicagói csúcstalálkozóján a szövetségesek meg fogják erősíteni, hogy jövőre már az afgán hadseregé lesz a vezető szerep a harcokban. A tavalyi 10 ezer amerikai katona után idén újabb 23 ezer hagyja el az országot és 2014-ben teljes egészében a helyi fegyveres erők lesznek felelősek Afganisztán biztonságáért.
Obama rámutatott, hogy az idén 352 ezerre nő a szövetségesek által kiképzett haderő létszáma és hogy a chicagói tanácskozásán a NATO elkötelezettséget vállal "egy erős és fenntartható" afgán haderő támogatása mellett.
A 10 éves stratégiai partnerségi egyezménnyel az elnök szerint az Egyesült Államok arról biztosította az afgánokat, hogy nem hagyja őket magukra, de szerepe a terrorizmus elleni harcra és a demokratikus intézmények kiépítésében való segítségnyújtásra fog korlátozódni. Obama külön aláhúzta a nemek egyenjogúságának fontosságát.
Obama ismételten tárgyalásos, igazságos és tartós béke-megállapodásra szólított fel Afganisztánban, amelyben számít az erőszakkal felhagyó és az al-Kaidával szakító tálibok részvételére. Külön kiemelte a dél-ázsiai stabilitás fontosságát, s szerinte ebben Pakisztánnak is részt kell vállalnia. Az elnök beszédének ennél a részénél részletezte azt, hogy Amerika nem kívánja a saját képére formálni a szuverén Afganisztánt.
"Itt az ideje Amerika megújításának" – hangoztatta választási kampány jegyében Obama, aki hangsúlyozta, hogy a fegyveres erők tagjai minden tőlük telhetőt megtettek az országért, ezért a hazának is dolga, hogy a gazdaságába befogadja a hazatérőket.
Váratlan kabuli útjával Obama, legalábbis a reményei szerint, látványosan zárta le a közte és a republikánus elnökjelöltség várományosa, Mitt Romney között a bin Laden megölésének évfordulóján kibontakozott vitát. Romney azzal vádolta meg az elnököt, hogy magát előtérbe tolva "átpolitizálta" az évfordulót.
"Még Jimmy Carter is parancsot adott volna erre" – jelentette ki Romney a tétovának tartott, ugyanakkor az 1980-ban kudarcba fulladt teheráni amerikai túszszabadítást elrendelő volt demokrata elnökre utalva, amikor megkérdezték tőle, hogy ő is ugyanúgy elrendelte volna-e a terroristavezér Pakisztánban történő megsemmisítését, mint azt a Fehér Ház jelenlegi ura tette.
Obama ezzel kapcsolatban – riválisának neve említésen nélkül – arra hívta fel a figyelmet, hogy egyesek korábbi kijelentései szöges ellentétben állnak azzal, amiket most mondanak.
"Csak azt javasolnám, hogy mindeni vessen egy pillantást az egyes emberek arra vonatkozó kijelentéseire, hogy helyes lenne-e Pakisztánba menni bin Laden kiiktatása érdekében... én azt mondtam, hogy ha tiszta célponttá válik, bin Laden nyomába eredek és így is tettem" – mondta az elnök.
Az Obama újraválasztásáért dolgozó kampánystáb "segített" a választók memóriájának felfrissítésében és emlékeztetett rá, hogy az előző választási kampány küszöbén, 2007-ben az akkor ugyancsak versenybe szállt Romney még így fogalmazott: "Nem érdemes eget és földet megmozgatni és dollármilliárdokat elkölteni annak érdekében, hogy megpróbáljunk egyetlen embert kézre keríteni".
2008-ban egyébként még Obama akkori demokrata ellenfele, Hillary Clinton és John McCain republikánus elnökjelölt egyaránt bírálta a jelenlegi elnököt azért, mert kész lett volna a szövetséges Pakisztánban is üldöztetni bin Ladent. (MTI)