Két erős jelölt, és számos érdekes induló, köztük magyar jelölt, volt jugoszláv elnök, a Hágában háborús bűnök miatt raboskodó Vojislav Šešelj felesége, és egy mufti is felsorakozott a május 6-ai szerb elnökválasztásra. Veterán motorosok és abszolút újoncok – többségük várhatóan elvérzik majd az első körben, mégis kulcsfontosságú lesz, hogy a második kör előtt kinek a támogatását jelentik be.

2008-ban Tomislav Nikolić még nyert az első körben, ugyanakkor Boris Tadić a második fordulóban már a kiesett jelöltek szavazóinak támogatásával megfordította az állást, és a felmérések szerint most is ez a két jelölt kerülhet szembe egymással a második fordulóban. A felmérések szerint kemény verseny várható vasárnap az egyszerre tartott választásokon: miközben az elnökjelöltek között Tadić vezet Nikolićcsal szemben, de a YourReputation Platform közvélemény-kutató felmérése szerint fej-fej mellett áll a Demokrata Párt (DS) és a Szerb Haladó Párt (SNS) a parlamenti választási versenyben, előbbit 31,6, Tadić pártját pedig 32,6 százalékra mérték.

Ezért szinte megjósolhatatlan a választás végeredménye, a leendő győztesnek pedig mindenképpen koalíciós partnert kell keresnie. Az elnökválasztás első fordulójának is éppen ez ad különösen nagy súlyt, hiszen az egyes jelöltek ezúttal közvetlenül pártjukért is kampányoltak az elmúlt hetekben. A május 6-án egy napon tartott elnök-, parlamenti-, tartományi és helyhatósági választásokon várható esélyekről bővebben itt olvashat>>>

Boris Tadić

A jelenlegi elnök a legesélyesebb a győzelemre, az elnökválasztást a lemondásának köszönhetően tudták előrehozni május 6-ára. A meggyilkolt Zoran Đinđić örököse a Demokrata Párt vezetőjeként szociáldemokrata ideológiát képvisel, és a 2004-es elnökválasztáskor lényegében az volt a tét, hogy megmenti-e Szerbiát a végső elszigetelődéstől. A Slobodan Milošević 2000-es megbuktatásában aktív szerepet játszó Demokrata Párt egyik vezetője volt, népszerűsége pedig lényegében azóta töretlen, hogy átvette a párt vezetését. Ellenfelei többségével ellentétben Tadićot feddhetetlennek tartják, a legtöbb politikai botrányból sikerült kimaradnia.

Az eredeti szakmáját tekintve pszichológus Tadić elsősorban Szerbia EU-s tagjelölti státuszának elnyerésével kampányolt, emellett az ő elnöksége alatt sikerült az elmúlt években három keresett háborús bűnöst, Karadžićot, Mladićot és Hadžićot elfogniuk. A szerb nacionalisták őt okolják Koszovó 2008-as függetlenedése miatt. Nyíltan nem ismerte el Koszovó függetlenségét, de nem ellenezte, hogy Koszovó saját jogon vegyen részt nemzetközi találkozókon. Azt is belengette, hogy nőt tehet meg miniszterelnöknek a következő kormányban.

Tomislav Nikolić

Tadić legnagyobb ellenfele veterán induló, harmadszor pályázik szerb elnöknek, korábban pedig még Jugoszlávia elnöki tisztét is megcélozta. A háborús bűnökkel vádolt, és 2003 óta Hágában őrizetét töltő Vojislav Šešelj egykori szerbiai helytartója még az előző elnökválasztáskor is a Szerb Radikális Párt színeiben indult, de nem sokkal később szakított egykori mentorával és a pártvezetéssel. Felismerte, hogy nem tudnak szélesebb tábort megszólítani, és egy fokkal szalonképesebb formációra van szükség, ha hatalomra akarnak kerülni, valamint lehetséges koalíciós partnereket akarnak megszólítani. Tizenhárom könyvet is kiadott az elmúlt években.

Nem utasítja el élből Európát, de Koszovó elvesztésébe nem tud azóta sem beletörődni. A Magyar Szó szerint az általa alapított Szerb Haladó Párt vezetője Slobodan Miloševićhez hasonló kijelentést is tett a kampányban, amikor arról beszélt, hogy „ha az észak-koszovóiak ismét úttorlaszokat emelnek, én leszek az első, aki csatlakozik hozzájuk. Először engem verjenek, csak utána verhetik a népet.” Ezzel a szerbekbe nagyon mélyen beleégett toposz reciklálásáról van szó. Mikor Milošević 1987-ben elment az etnikai feszültségektől fűtött Koszovóba, helyi szerbek tömegéből valaki beüvöltötte, hogy „minket itt vernek", ő azzal válaszolt: „Senki sem verhet titeket!"

Ivica Dačić

Milošević szocialistáinak a jelöltje a Szerbiai Szocialista Párt kipróbált embere, de a szerb közvélemény csak a 2004-es elnökválasztás után ismerte meg igazán. Az egykori hágai őrizetes környezetében 1992-ben tűnt fel, alighanem ennek köszönheti, hogy egy időben ő volt az egyik legnépszerűbb szerbiai kosárlabda-csapat, a Partizan elnöke. A belügyminiszterként népszerű Dačić a Magyar Szó szerint viszonylag heves kirohanásokat és nyilatkozatokat tett az elmúlt hónapokban Koszovóval kapcsolatban. Az elmúlt években többször is beszélt Koszovó felosztásáról is, mint mondta, a soknemzetiségű Koszovó csak tündérmese. Ők lehetnek majd Tadić egyik lehetséges koalíciós partnerei a parlamenti választások után, ezért a második fordulóban a Demokrata Párt vezetőjét támogathatják.

Vojislav Koštunica

A szerb politika nagy öregje még Jugoszlávia egykori elnökeként kezdte, majd Szerbia miniszterelnöke is volt két cikluson át, de a 2008-as parlamenti választások előtt szakított Tadićcsal, az elnökválasztás után pedig látványosan nem gratulált a régi-új elnöknek, pártja pedig azóta a bejutási küszöb közelébe süllyedt. Koszovó függetlensége ellen kampányolva egyre közelebb került a nemzeti radikális ideológiához. Koštunica jogállami keretek között ugyan, de Milošević politikájának volt a folytatója. Mikor hatalmon volt, állítólag személyesen garantálta a bujkáló Ratko Mladić biztonságát, ezért sokak szerint nem volt meglepő, hogy a szalonképes Miloševićnek, de demokratikus köntösbe bújt Karadžićnak is nevezett politikus távozására is szükség volt ahhoz, hogy elfogják az elmúlt években a három, még szabadlábon lévő háborús bűnöst.

Čedomir Jovanović

A Liberális Demokrata Párt elnöke a Fordulat koalíció jelöltjeként a legnyugatosabb erő képviselőjének tekinthető Szerbiában. A végzettségét tekintve dramaturg Jovanović még a Milošević-ellenes, 1996-97-es belgrádi diáktüntetések egyik vezéralakjaként került kapcsolatba a politikával. 1998-ban a Demokrata Párt tagja lett, és 2001-ben már az alelnöki tisztséget is betöltötte. A Zoran Đinđić utódlásában Boris Tadićcsal rivális Zoran Živković alatt volt botrányoktól sem mentes kormányfő-helyettes, ezért nem meglepő, hogy Tadić hatalomra kerülésekor sokat bírálta az új irányvonalat, 2004 végén pedig ki kellett zárni.

Pásztor István

Magyar indulója is lesz a május 6-ai elnökválasztásnak. Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség (VMSZ) elnöke a Magyar Szó szerint azzal érvelt, hogy a Vajdaságból ő az egyetlen elnökjelölt, aki a regionális érdekeket prioritásnak tartja. Éppen ezért arra számít, hogy a Vajdaságban élő, nem magyar anyanyelvű lakosság részéről is számíthat majd szavazatokra. A 2008-as elnökválasztáson 2,26 százalékot, 93 ezer szavazatot kapott az első körben, a másodikban pedig Tadić támogatását jelentették be bizonyos feltételekért cserébe. Most 100 ezer szavazatot céloztak meg, és jó esélye van arra, hogy a VMSZ tárgyalási pozícióit erősítse az indulásával. A második fordulóban most is Tadić-ot támogathatja.

Jadranka Šešelj

A 2003 óta hágai börtönben ítéletét váró Vojislav Šešelj felesége ugyan rendszeresen megjelent férjével a különböző kampányeseményeken, de eddig nem vállalt aktív szerepet a politikában. Habár a Radikális Párt a mostani kampányban is Šešelj nevével fémjelezve indul, ugyanakkor az eredetileg pedagógus végzettségű Šešeljné előtérbe tolása mégis némileg meglepetésnek tekinthető. Šešelj egyik vezetője volt a Boszniában, Horvátországban és a Vajdaságban elkövetett etnikai tisztogatásoknak. Šešeljt az általa toborzott és irányított félkatonai szervezetek bűnei miatt állították bíróság elé, a hágai ügyész márciusban 28 évet kért rá.

Muamer Zukorlić

A Szerbiai Iszlám Közösség vezetője vitathatatlanul a legszínesebb jelölt a mostani mezőnyben. Már érett, hogy a Bosnyák Demokratikus Közösséghez közel álló mufti politikai szerepet vállaljon, és rögtön az elnökségre jelentkezett be. „Több autóbusznyi követőt hozott magával Novi Pazarból, akik a szabadkai városháza dísztermében, miközben a mufti a szószék felé lépdelt, lábaikkal és kezeikkel ritmikusan dobogtak. Amikor Zukorlić két kezét felemelte, egy pillanat alatt néma csönd lett” – írja a Magyar Szó a muftiról szóló portréjában. Muamer Zukorlić állítólag nem fizet az áramért, tetemes adóssága van, valamint több felesége. Feltehetően ő is alkudozni akar majd az első fordulóban megszerzett szavazataival a bosnyákok érdekében.

És a többiek

Részt vesz a választáson Zoran Stanković egészségügyi miniszter, korábban védelmi miniszter a Szerbiai Egyesült Régiók pártunió jelöltjeként, míg a Szociáldemokrata Szövetség jelöltjeként Danica Grujičić Šešeljné mellett a másik női induló a névsorban. A Munkások és Parasztok Mozgalmának jelöltje, Zoran Dragišić, míg Vladan Glišić a Dveri színeiben indul.