Az elmúlt hónapokban a megszorításokat támogató két nagy párttal szembeni elégedetlenség miatt előtérbe kerülhetnek az EU-val és az IMF-fel kötött megállapodást ellenző kisebb mozgalmak az előrehozott parlamenti választásokon Görögországban. Ha olyan kormánykoalíció alakul, ami nem lesz hajlandó folytatni a megszorításokat, a görögök akár az eurót is elveszíthetik, és végső soron a megszorításoknál is nagyobb árat fizethenek a kölcsönökért.
Az elmúlt évtizedek legfontosabb parlamenti választását tartják vasárnap a csőd szélén táncoló Görögországban, amelyet egész Európa aggódva figyel, hiszen a két nagy párton kívül sok kisebb nyíltan szembefordulna a segélyekért cserébe kért megszorításokkal, ugyanakkor előfordulhat, hogy nélkülük lehetetlen lesz életképes kormánykoalíciót létrehozni. A politikai paletta mindenképpen látványosan átrendeződik az elmúlt négy évtizedben meghatározó, de a megszorítások miatt népszerűtlen nagy kormánypártok meggyengülésével, de egy esetleges bizonytalanság a választások után akár a portugál, a spanyol és az olasz helyzet megítélésére nézve is súlyos következményekkel járhat.
A parlamenti választásokat eredetileg csak 2013 októberében tartották volna, azonban a görög válság közepette Jeórjiosz Papandréu, a szocialista PASZOK miniszterelnöke tavaly novemberben lemondott. Az előrehozott választásokig a két nagy párt, a PASZOK és a jobbközép Új Demokrácia nagykoalíciójának támogatásával Lukász Papadémosz technokrata kormánya vezette be az Európai Unió, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Központi Bank által követelt megszorításokat és reformokat, amelyeket a kormánykoalíción kívül a többi párt ellenzett.
A két nagy párt népszerűsége visszaesett, rengetegen fordultak el tőlük, és a népszerűtlen intézkedések miatt állandósultak az utcai tüntetések, egymást követték a sztrájkok Athénban és több nagyvárosban. A tiltakozók a nehéz gazdasági helyzet mellett a korruptnak tartott politikai rendszer elmaradt átalakítása miatt is utcára vonultak. Április elején azért szabadultak el az indulatok, mert egy nyugdíjas a megszorítások ellen tiltakozva öngyilkos lett a parlamenthez közeli Szintagma téren.
A kiélezett helyzetben a két nagy párt a végletekig próbálta dramatizálni a helyzetet a kampányban. A pénzügyminiszteri posztról márciusban a PASZOK párt vezetéséért lemondó Evángelosz Venizélosz arról beszélt, hogy Görögországnak most a megszorítások és a szegénység között kell választania. Maradnak az eurózónában, és egy nehéz, de biztonságos utat követnek, vagy „választhatják a veszélyes utat, ami húsz évvel visszadobhat minket, az országot csődbe, a görögöket pedig mélyszegénységbe viszi”. Az Új Demokrácia vezetője, Andónisz Szamarász az EU-val és az IMF-fel kötött megállapodást élből elutasító baloldali pártokat támadta.
A felmérések szerint a két kormánypárt végezhet az élen vasárnap, az Új Demokrácia lehet a legnagyobb párt a választások után, de így is csak 22 százalékra számíthat, míg a PASZOK-ot 18 százalékra mérték. Így egyedül egyikük sem lesz képes kormányozni, de együtt is csak a szavazatok 40 százalékát szerezhetik meg, ezért még a nagykoalíció esetleges folytatása sem feltétlenül lenne megoldás kisebb pártok bevonása nélkül. Az Új Demokrácia ugyanakkor azzal is számolhat, hogy a görög választási rendszer szerint a legtöbb szavazatot szerző politikai erő 50 plusz székre számíthat a 300 fős törvényhozásban.
Összesen 32 párt indul a választáson, ebből a két nagyon kívül akár további nyolcnak van esélye a bejutásra. Legtöbbjük a megszorításokkal és a politikai elittel szembeni elégedetlenségből próbált tőkét kovácsolni, többnyire sikerrel. Ugyanakkor éppen ezért legalábbis kemény feltételekkel újratárgyalnák a megállapodásokat, vagy egyenesen felmondanák azokat, és az alapokról építenék újra Görögországot. Az szinte biztos, hogy mindegyik komoly árat kérne azért, hogy szerepet vállaljon a leendő kormánykoalícióban.
A harmadik helyen 11 százalékkal mindjárt a Független Görögök futhat be, amelyet az Új Demokráciából kivált egyik képviselő alapított februárban, és alig két hónap alatt nagy népszerűségre tett szert. Már jelezték, hogy nem hajlandók tárgyalni olyan pártokkal, amelyek támogatják az EU és az IMF által támasztott feltételeket, és úgy látják, hogy Görögország befektetők hálójába került.
Egyértelműen ellenzik a megszorításokat az egyaránt 10 százalékra mért kommunisták és a Baloldal és Haladás Koalíciója (Sziriza), valamint a 8,6 százalékra esélyes Demokratikus Baloldal. Sokan azért is aggódnak, mert a felmérések szerint 5,7 százalékkal történetében először bejuthat a törvényhozásba a bevándorlásellenes, szélsőjobboldali Arany Hajnal. Emellett szorosan, de a parlamenti küszöb felett végezhet a szélsőjobboldali, novemberben még a kormánykoalícióban is rövid ideig szerepet vállaló LAOSZ párt, amely ezúttal új feltételekhez kötheti támogatását.
A választások kimenetelének bizonytalansága most különösen nagy kockázatokkal jár az adósságválságban fuldokló ország számára: ha olyan kormánykoalíció alakul, ami nem lesz hajlandó végrehajtani a hitelezők által a korábban kialkudott mentőcsomag feltételeit, köztük a megszorítások folytatását, a görögök akár az eurót is elveszíthetik, és végső soron a megszorításoknál is nagyobb árat fizethenek a kölcsönökért.
Az ország adóssága még 2010-ben vált finanszírozhatatlanná a sokéves kormányzati túlköltekezés miatt. Azóta két mentőcsomagról is megállapodtak az EU-val és az IMF-fel. Ezek összesen mintegy 240 milliárd eurót biztosítottak a görögöknek, akik idén márciusban megegyeztek a hitelező bankokkal is az adósság mintegy felét jelentő 100 milliárd euró elengedéséről – ezután a Fitch és a Standard&Poor's is javított az állam hitelbesorolásán, ami így kikerült a csődöt jelentő kategóriából.
Ám ahhoz, hogy az állam a mentőcsomag további részleteit is le tudja hívni, már júniusban folytatni kell a megszorításokat, amik már jelenleg is óriási társadalmi feszültségeket okoznak az országban, ahol évek óta egymást érik a tüntetések – az elmúlt évek alatt majdnem ötödével csökkent az átlagos jövedelem, és duplájára ugrott a munkanélküliség.
Az eddigi megszorítások között szerepelt több mint 15 ezer közalkalmazott elbocsátása, a nyugdíjak értékének átlagosan 25 százalékos csökkentése; könnyebbé vált a munkavállalók elbocsátása, 20 százalékkal csökkent a minimálbér, nemrég pedig a kormány bejelentette, hogy 200 ezer embertől megvonnak és visszakövetelnek szociális juttatásokat, amelyekhez a gyanú szerint csalással jutottak hozzá.
Hiába azonban az elégedetlenség, egyelőre nem nagyon látszik reális alternatíva a megszorítások folytatása és az államadósság csökkentése helyett. Ha Görögország nem kapja meg a mentőcsomag következő részleteit, az könnyen azt jelentheti, hogy az államnak csődöt kell jelentenie, ennek pedig beláthatatlan következményei lennének: az országnak senki nem lenne hajlandó további kölcsönöket adni, így a közalkalmazottak fizetés nélkül maradnának, és a nyugdíjakat sem tudnák kifizetni.
Emellett az állampapírokból sokat birtokló görög bankrendszert is az összeomlás fenyegetné, és a bevételeinél még mindig jóval többet költő országnak sürgősen pénzre lenne szüksége, amit csak – vélhetően újabb megszorítások árán – egy új mentőcsomaggal, vagy a drachma visszahozatalával lehetne megoldani. Ez utóbbi azonban a görög vagyonok drámai leértékelődésével járna, vagyis a társadalom végső soron még annál is rosszabbul járhat, mint ha most folytatnák a kiadáscsökkentő lépéseket.
Az egyre több támogatót elidegenítő megszorítások folytatását azonban csak a november óta kényszerkoalícióban kormányzó PASZOK és az Új Demokrácia támogatja, és mivel egyiküknek sem lesz várhatóan elegendő többsége, nagy eséllyel kerülhet a kormányba olyan párt, ami eddig hevesen ellenezte a kormányzati lépéseket. Ha ez megvalósul, az eddiginél is nagyobb bizonytalanságot okozhat az ország jövője körül, miközben a vasárnapi szavazás végeredményétől függetlenül újabb tömeges utcai megmozdulásokra kell számítani Görögország-szerte.