Nicolas Sarkozy csak a meglepetésben bízhat, az utolsó közvélemény-kutatások szerint sem sikerült jelentősen közelebb kerülnie ellenfeléhez, így vasárnap François Hollande az V. Köztársaság történetében François Mitterrand után a második szocialista elnök lehet.
A szocialista François Hollande az egyértelmű esélyes a hivatalban lévő Nicolas Sarkozy elnökről szóló népszavazásként is felfogható francia elnökválasztás második fordulójában, ahol nagyon könnyen új államfője lehet az országnak.
Először fordult elő az V. Köztársaság történetében, hogy egy hivatalban lévő elnök újraindulásakor nem nyerte meg az elnökválasztás első fordulóját, amelyben Hollande 28,63 százalékkal végzett a 27,08 százalékkal szintén a második körbe jutó Sarkozy előtt. A regnáló elnöknek az elmúlt két hétben nem sikerült jelentős fordulatot hoznia, lényegében megmaradt a már az első forduló után is jelzett 53-47 százalékos arány a két jelölt között. Ugyan Sarkozy a neki leginkább kedvező felmérésben pénteken már 4 százalékra dolgozta le a különbséget, de így is valószínűbb Hollande győzelme.
Mielőtt azonban bővebben áttekintenénk a második fordulós esélyeket, ismerjük meg eltérő pályájuk, néhány Franciaországban fontos ügyben képviselt álláspontjuk, de akár a hobbijuk alapján a két jelöltet, akik közül az egyik állítólag bélyegeket is gyűjt, a másik pedig a háttérből tört az élre.
Háromszor is megtörtént már, hogy megfordult az eredmény a második körben, de mindig a kihívó tudta kihasználni a kieső jelöltek szavazóival felszabaduló bázist, amire Sarkozynek most nem volt esélye. A szélsőbaloldali jelöltek többsége már az első forduló után közvetlenül Hollande támogatására kérte híveit, miközben Sarkozy kampánycsapata legfeljebb azzal tudott érvelni, hogy a jobboldal összességében több szavazatot kapott, mint a baloldali jelöltek.
Ugyanakkor az első forduló legnagyobb meglepetéseként 18 százalékos harmadik helyével a Nemzeti Frontot megalapító, és öt elnökválasztáson is induló Jean-Marie Le Pen összes eredményét felülmúló lánya, Marine Le Pen segítségére nem nagyon számíthatott, hiszen a pártja szélsőjobboldali táborának kiszélesítésén dolgozó politikusnak éppen Sarkozy UMP pártjának meggyengülése az érdeke. Le Pen végül május 1-jén egyik jelöltet sem támogatta a második fordulóban, ehelyett azt mondta, hogy üres szavazólappal demonstrál majd vasárnap.
Sarkozy az első forduló után azért is nehéz helyzetben volt, mert egyszerre kellett volna a szélsőjobboldali, és a 9 százalékot szerzett François Bayrou centrista jelölt szavazóit maga mögé állítania. Ez nem is sikerülhetett, Bayrou a héten elutasította, hogy Sarkozy a jobbszélről próbált szavazatokat szerezni, és ugyan nem szólította fel egyik jelölt támogatására sem híveit, de jelezte, hogy személy szerint Hollande-ra szavaz majd.
Habár Sarkozy végig bizakodott, de még azért is kínos helyzetbe került, mert a két forduló között újból előkerült a vád, miszerint Moammer Kadhafi volt líbiai diktátor 50 millió eurót szánt Sarkozy 2007-es elnökválasztási kampányára. Közben a szocialista jelöltséget részben Dominique Strauss-Kahn szexbotrányainak köszönhetően elnyerő, a kampány elején még legnagyobb ellenfeleként a pénzügyi világot megnevező Hollande nem adott magas labdát az elnöknek, nyugodt tudott maradni, de amikor kellett, akkor felvette a kesztyűt Sarkozyvel szemben.
A normális elnökség és a változás szlogenjével előálló Hollande a meglehetősen agresszív szerdai tévévitát ugyan nem nyerte meg, de Sarkozy nem tudott egyértelműen fölé kerekedni. Az elnök főleg gazdasági kérdésekben nevezte hazugnak többször is ellenfelét, aki az összefogás erejével érvelt. Az amerikai elnökválasztással ellentétben Franciaországban az elnökjelölti vita nem változtat általában alapjaiban a küzdelem dinamikáján, ahogy az ezúttal sem történt meg, habár némileg javítani tudott Sarkozy az utolsó napokban.
Így aztán Sarkozy még bízhat a meglepetésben, de minden jel arra utal, hogy François Hollande lesz Franciaország következő államfője, aki az V. Köztársaság történetében François Mitterrand után a második szocialista elnök lehet. Hiába hivatkozott Sarkozy a tapasztalatára és a nehéz időkre, a francia választók mégis egy olyan szürkébb jelöltet emelhetnek helyette az elnöki székbe, akinek semmilyen kormányzati tapasztalata sincs és nemzetközileg is ismeretlen, habár régóta jelen van a francia politikában.
Hollande győzelme egyben azt jelentené, hogy az V. Köztársaság történetében Valéry Giscard d'Estaing után újabb államfő bukja el újraválasztását. A 2007-es megválasztásakor még nagyon népszerű, de a stílusával kapcsolatos ellenérzések és a gazdasági helyzet miatt támogatottságából gyorsan veszítő Sarkozy ráadásul Franciaország egyik legnépszerűtlenebb elnökeként távozna a hatalomból. A magyar származású köztársasági elnök már korábban jelezte, hogy veresége esetén felhagy a politikával, és más területen dolgozik majd tovább, erről azonban nem árult el részleteket.