A következő években Magyarország is részt vesz a saját vadászgépekkel nem rendelkező balti országok légterének biztosításában – jelentette be a NATO-csúcson Orbán Viktor. A magyar légierő már évek óta készül arra, hogy idegen környezetben is tapasztalatokat szerezzen, erre azonban eddig nem volt lehetősége.
Magyarország 2015 és 2018 között részt kíván venni a balti államok légterének felügyeletében – mondta Orbán Viktor kormányfő hétfőn a chicagói NATO-csúcstalálkozón. Hende Csaba honvédelmi miniszter az MTI tudósítása szerint ezt azzal egészítette ki, hogy négy hónapra egy litvániai bázisra telepítik a magyar Gripeneket és a személyzetüket. A miniszter szerint ez egyben kiképzési lehetőség is a magyar pilóták számára.
Szenes Zoltán, korábbi vezérkari főnök, egyetemi tanár az Indexnek azt mondta: korábban is felmerültek hasonló törekvések a honvédség részéről. A kérdés – a volt vezérkari főnök szerint – azért van napirenden, mert az idegen környezetben szerzett tapasztalatok fontosak lennének a magyar légierő számára. A MiG-29-es vadászgépek cseréje, illetve a helikopterek felújítása miatt azonban nem tudtunk ilyen feladatokat elvállalni.
Szenes szerint a balti légtér védelme során biztosan komoly tapasztalatokat szerez majd a honvédség, párhuzamosan kell ugyanis biztosítania négy hónapon keresztül a hazai és balti légteret. Ehhez pedig magas hadrafoghatósági készültségre van szükség. A Litvániában állomásozó magyar Gripeneknek tíz perces készenlétben kell állniuk napi 24 órában, ezt azt jelenti, hogy a riasztást követően 10 percen belül már a levegőben kell lenniük gépeknek.
A volt vezérkari főnök szerint a feladat végrehajtásában fontos lesz Svédország hozzáállása is, a Gripent gyártó svéd céggel megkötött lízingszerződés szerint ugyanis a cég nyújt logisztikai és technikai segítséget a gépek üzemeltetéséhez. A minél több repülési lehetőség azonban javítja a Gripen üzleti lehetőségeit is, így ez várhatóan nem okoz majd problémát. (Az első Orbán-kormány kormány 2001-ben döntött úgy, hogy amerikai F-16-sok helyett 14 darab Gripent lízingel. A Medgyessy-kormány később úgy döntött, hogy növeli a gépek képességeit, ezért módosította svédekkel megkötött szerződést).
A légtér biztosításával járó költségek várhatóan a kétoldalú tárgyalásokon dőlhetnek el – mondta Szenes. A korábbi gyakorlat szerint azok a nagyobb és erősebb országok, amelyek részt vettek a Baltikum védelmében, maguk állták a költségek jelentős részét. Hende erről hétfőn azt mondta, hogy a három balti állam fokozódó, 2015-től pedig jelentős mértékben fog hozzájárulni a költségekhez. Ez a miniszter szerint azt jelenti, hogy a magyar repülőgépek üzemanyagköltségéhez, az odaküldött katonák, pilóták, műszaki szakemberek ellátásához hozzájárulnak majd a balti országok is. Hende hozzátette: ennek ellenére is jelentős költsége van a feladatnak.
Az ügyben megkerestük kedden a Honvédelmi Minisztériumot, többek között kíváncsiak voltunk arra, hogy a magyar gépek mikor állomásoznak majd Litvániában, illetve ez várhatóan mekkora költségekkel jár majd. Megkeresésünkre a minisztérium a költségekről azt írta, hogy erre csak azután tudnak válaszolni, miután megindultak a részletekről szóló tárgyalások a balti államokkal. A minisztérium hozzátette azt is, hogy a honvédelmi miniszter csütörtök reggel tart sajtótájékoztatót a chicago-i NATO csúcsértekezletről.
Már 2003-ban is felmerült, hogy a magyar vadászgépek egy másik NATO-tagállam légterét védhetik. Bocskai István, a Honvédelmi Minisztérium (HM) korábbi kommunikációs főigazgató-helyettese 2003 novemberében az MTI-nek azt mondta, hogy jelentősen javítaná az ország megítélését a NATO-ban, ha Magyarország elvállalna a NATO-hoz éppen csatlakozó Szlovénia védelmét. Bocskai arról is beszélt, hogy a magyar törvények nem engedik meg az ilyen jellegű együttműködéseket, ezért módosítani kellene többek között az alkotmányt is
Néhány hónappal később, 2004. márciusában derült ki, hogy a szlovén légteret mégsem magyar, hanem olasz gépek fogják védeni. A szlovén védelmi minisztérium ezt azzal indokolta, hogy egyedül Olaszország ajánlotta fel gépeit. Szenes, aki ekkor volt vezérkari főnök, a döntésről azt mondta, hogy a magyar honvédség készült a feladatra, a választás joga azonban a szlovéneké volt. A megoldás azonban nem volt szokatlan, ilyen kétoldalú megállapodás alapján biztosítja például Belgium Luxemburg, az Egyesült Államok pedig Izland légterét is.
Szlovéniával együtt csatlakozott a NATO-hoz 2004 márciusában a három balti állam, Litvánia, Lettország és Észtország is. A balti országok szintén nem rendelkeztek saját vadászgépekkel, ezért itt is a katonai szövetség vállalta a légtér védelmét. A helyzetet nehezítette, hogy Oroszország még a balti ország csatlakozása előtt, 2004 februárjában azért tiltakozott, mert a NATO egy légtérellenőrző gépe bemutató repüléseket tartott Lettország felett. Oroszország azt állította, hogy a gép az orosz, illetve a belorusz légteret kémlelte. Ráadásul Moszkva határozottan ellenezte, hogy NATO-erők jelenjenek meg a három balti ország területén.
A NATO korábbi főtitkára, Jaap de Hoop Scheffer 2006 novemberében arról beszélt, hogy a katonai szövetség nem kéri a balti országoktól saját vadászgépek beszerzését, a légteret így továbbra is az észak-atlanti szövetség más tagállamainak gépei ellenőrzik. Így 2006 végétől például négy-négy hónapon keresztül spanyol, francia, majd pedig román gépek védték a balti légteret. A francia misszióban 120 katona és négy Mirage 2000-es vadászgép vett részt.
A MiG-29-eseket váltó első Gripenek 2006 márciusban érkeztek Kecskemétre, első készültségüket 2008 decemberben adták, eleinte még vegyesen a MiG-29-esekkel, majd 2010 elejétől csaka svéd típus volt készültségben.
Először 2008 júniusában vettek részt éles rakétalövészeten Svédországban, majd idén márciusban ismét a skandináv ország észkai részén, Vidsel közelében gyakorlatoztak. A gyakorlaton hét magyar Gripen vett részt, a gépeket tíz pilóta és harmincfős személyzet kísérte. Az egyhetes gyakorlat után a Lion Effort 2012 elnevezésű gyakorlaton is részt vettek a magyar Gripenek, ezért öt gép még egy rövid időre Svédországban maradt. Akkor is meg kellett oldani a felkészítéssel párhuzamosan a magyar légtér védelmét. Kilián Nándor dandártábornok, a kecskeméti repülőbázis parancsnoka akkor azt nyilatkozta az MTI-nek, hogy éles gépágyúlövészetet a magyar légierő valamikor hatvan évvel ezelőtt hajtott végre utoljára, ez tehát minden pilótának újdonságot jelentett.
Idén január 30-án Hende Csaba honvédelmi miniszter és Sten Tolgfors svéd védelmi miniszter írta alá a Gripen-szerződés módosításáról szóló megállapodást. A Gripen-szerződés bérleti részére vonatkozó fizetési ütemezés módosítását rögzítették többek között a felek. Az átütemezés szerint az eddigi 16.800 órányi repülési időt 32.800 órára módosították, ez a majdnem kétszeres repülési idő kevesebb mint 50 százalékos többletkiadással jár majd, és a költség a kiképzést is tartalmazza. A szerződés abban is módosult, hogy 2026-ig bármikor lehetővé válik a gépek tulajdonjogának megszerzése. A változással a honvédelmi tárca nettó 49,5 milliárd forintot takaríthat meg.
Gripent szerzett be a cseh, a thai és a dél-afrikai légierő is. A csehek ráadásul láttak már el légtérvédelmet a balti államokban, először 2009-ben, négy hónapig, négy géppel és egy 75 fős kontingenssel. Cseh pilóták nyolcszor fogtak el felderítő vagy kémkedési céllal közeledő orosz harci repülőgépeket. Majd a NATO felkérésére ismét beszálltak a védelmi feladatba, idén szeptemebertől négy cseh Gripen adja majd a készültséget a térségben. A százmillió koronásra (1,1 milliárd forint) becsült költségek egyötöd részét Litvánia állja üzemanyag és egyéb ellátás formájában. A NATO legújabb felkérése pedig arra vonatkozik, hogy Izland légterének védelmébe is szálljon be három hétre Csehország 2014 végén.