A görögök vasárnap tartják a sorsdöntő parlamenti választásokat. Az eredmény az euroövezet jövőjét is meghatározhatja, és több országot is magával ránthat. A közvélemény-kutatásokra vonatkozó moratórium miatt két hete sötétben tapogatózunk, csak annyi biztos, hogy pokoli szoros lesz, melyik párt tárgyalhat majd a hitelfeltételek felülvizsgálatáról. Jön-e a drachma?
Az utolsó közvélemény-kutatások a piacokat megnyugtató Új Demokrácia győzelmét valószínűsítik, de a véghajrában is bármi változhat. A drachma és az eurozóna sorsát is meghatározó vasárnapi parlamenti választás nüanszokon fog múlni Görögországban, ahol a választók négyötöde kitartana az eurozóna mellett. Végeredmény hétfő reggelre lehet, a horrorforgatókönyvnek számító újabb patthelyzetet sem lehet kizárni.
A május 6-i előrehozott választások után egyik párt sem tudott kormányt alakítani, és a szakértői kormányról szóló államfői javaslatot is lesöpörték, ezért a két napra összeülő parlament feloszlatása után a június 17-i új választásokig hátralévő időre ügyvezető kormány alakult. A tét nagy: Alexis Ciprász, a radikális baloldali Sziriza vezetője alapjaiban tárgyalná újra a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az Európai Unióval és az Európai Központi Bankkal (EKB) kötött megállapodást, miközben a segélyekért cserébe kért megszorításokat bevezető nagy múltú görög pártok, az Új Demokrácia és a PASZOK csak egyes elemeken módosítana.
Különösen izgalmassá teszi a helyzetet, hogy utoljára a választások előtt két héttel lehetett nyilvánosságra hozni közvélemény-kutatási eredményt (ez már a május 6-i szavazásnál is így volt). A BBC összesítette az utolsó négy eredményeit, amelyek alapján az Új Demokrácia és a május 6-án meglepetésre második Sziriza fej fej mellett áll az élen. A megszorításokat és a segélycsomagot támogató konzervatívok 27,4 százalékra, a Sziriza 26,2 százalékra számíthat. A felmérések alapján mindkét párt jelentősen növelni tudta támogatottságát az elmúlt öt hétben.
Harmadik helyen megint a korábban a konzervatívokkal váltógazdaságban kormányzó PASZOK szocialistái futhatnak be, a május 6-i eredményükhöz hasonló 13,7 százalékkal. A Független Görögök 7, a Demokratikus Baloldal 6,3, a kommunisták 5,1, a szélsőjobboldali Arany Hajnal 4,9 százalékra számíthat.
Görög lapok szerint a moratórium alatt is készült nyilvánosan nem publikálható felmérés, amely szintén az Új Demokrácia győzelmét valószínűsítette. Kulcsfontosságú, hogy melyik párt végez az első helyen, hiszen a győztes kap ötven pluszképviselőt a háromszáz fős törvényhozásban. Így sem tud egyikük sem kormányt alakítani, de a győztest nem nagyon tudják majd megkerülni az alkudozásban, amire most a tét miatt nem lesznek napjaik a pártoknak.
A konzervatívokat vezető Antonisz Szamarasz is hangsúlyozta, hogy a vasárnapi szavazás után a lehető leggyorsabban fel kell állnia a kormánynak. Szamarasz arról próbálta meggyőzni a görögöket, hogy Új Demokrácia pártja az egyetlen választás, amellyel elkerülhető a gazdasági összeomlás és a drachma visszatérése. Egyben úgy vélte, hogy a gazdaság beindításához és munkahelyteremtéshez meg kellene próbálni újratárgyalni a hitelmegállapodás egyes feltételeit.
Szamarasz a siker érdekében szövetkezett egyik régi riválisával, a pártból korábban kizárt Dora Bakojanival, emellett a Reuters szerint a május 6-i kampánnyal ellentétben ezúttal már nem az évtizedes rivális PASZOK-ra, hanem a Szirizára koncentráltak. Szamarasz egyébként is sokkal közvetlenebb kampányt folytatott, személyesen is a lehető legtöbb választóval találkozott.
Eddigi története legrosszabb eredményét érte el a májusi választásokon a megszorításokért az Új Demokráciánál is jobban megbüntetett PASZOK, de a párt az elmúlt öt hétben megőrizte a május elején elért 13,18 százalékot. Amennyiben az Új Demokrácia a felmérésekben jelzett mértékben nyerné a választást, akkor a PASZOK-kal együtt várhatóan meglenne a kormányalakításhoz szükséges többségük.
A május 6-i választásokon meglepetésre második helyen végzett Sziriza vezetője, a volt kommunista diákvezér Ciprász is már hétfőn tisztázná a kormányalakítási feltételeket a többi párttal, nem számol hosszas alkudozással. Ciprász a héten már konkrét elképzelésekről is beszélt: kormányra kerülve csökkentené a miniszterek fizetését, nem rúgna ki köztisztviselőt, emellett a gazdagokat adóztatná meg. Szerinte a Sziriza győzelmével új politikai éra kezdődne, amely felváltaná a Görögország helyét az eurozónában veszélybe sodró korrupt politikai rendszert.
Ciprász szerint a madridi kormány sokkal kevésbé szigorú feltételekkel kapott százmilliárd eurós segélyt a bankok megsegítésére. Többek között azt akarja, hogy az EKB garantálja a betéteket, ezzel meg lehetne állítani a pénzek kivonását a bankokból. Ciprász szerint megvan a B tervük is arra az esetre, ha a tárgyalások vakvágányra futnak az ország hitelezőivel, de megismételte meggyőződését, hogy az európai vezetők nem engedhetik el Görögország kezét, mert az sokkal súlyosabb következményekkel járna.
Ahogy Szamarasz, úgy Ciprász is változtatott a kampányban, a párt által megszólított fiatal szavazók mellett az idősebbekre is nagyobb hangsúlyt fektettek, emellett Athén mellett vidéken is többet járt a negatív kampányba kezdő pártvezér. Nagy kérdés azonban, hogy mennyire változtatott a Sziriza megítélésén, amikor öt nappal a választás előtt a párt korinthoszi jelöltje váratlanul szembefordult a vezetéssel. A meghatározó politikusnak tartott Nikosz Haniasz szerint a Sziriza „különösen veszélyes a görög népre és annak jövőjére”, hatalomra kerülése pedig már egy óra alatt katasztrófális következményekkel járhatna, írja a Guardian.
A Szirizának is volt lehetősége a kormányalakításra a május 6-i választások után, de nem sikerült szövetségeseket találnia, és a nézetkülönbségek miatt most sem egyértelmű, hogy melyik parlamentbe esélyes párttal tudnának megegyezni. A kommunisták az eurozónából is kiléptetnék az országot, ezért csak az Új Demokráciából kivált képviselő által alapított Független Görögök, vagy a Demokratikus Baloldal maradna, de egyik sem jelezte eddig szándékát.
A mindenki által elutasított szélsőjobboldali Arany Hajnal ellen több ezren tüntettek előző pénteken Athénban, és azzal is nagy felháborodást váltottak ki, hogy a párt szóvivője előző csütörtökön élő adásban többször is pofon vágta baloldali vitapartnerét. A héten az is kiderült, hogy az eredetileg jelentkezett harminckettőből tizenegy párt visszalép a vasárnapi szavazástól, így ezek a minimozgalmak sem vonnak majd el szavazatokat az igazi versenytől. A parlamentbe jutásra esélyes hét pártról bővebben itt olvashat>>>
Három út
A választásoknak alapvetően három kimenetele lehet: nyer a Sziriza, és koalíciót köt más, a mentőcsomag feltételeinek újratárgyalását célul kitűző pártokkal, vagy nyerhetnek a régiek, vagyis az Új Demokrácia, ami összefoghat például a szintén kevésbé radikális PASZOK-kal, de az is megtörténhet, hogy a pártok ismét képtelenek lesznek kormányt alakítani.
A piac és a gazdaság szempontjából ez utóbbi lenne a legrosszabb forgatókönyv: ha ugyanis nem alakul új kormány, szinte garantálható a heteken belüli államcsőd, miután az EU és az IMF is jelezte, hogy csak az új kormánnyal hajlandó tárgyalni a mentőcsomag feltételeiről és a következő részlet lehívásáról. Ha pedig a választások után pár héttel esedékes összeget nem kapja meg Görögország, akkor képtelen lesz fizetni tartozásait. A csődnek vagy az eurózóna elhagyásának ugyanakkor elsősorban Görögországban lennének drámai hatásai.
Egy-két évet nyerhetnek
A másik két opció között már jóval kisebb a különbség: „Alapvetően mindenki újra szeretné valamilyen formában tárgyalni a mentőcsomag feltételeit, és semelyik párt nem szeretne kilépni az eurózónából" – mondta Pápa Levente, az OTP devizastratégája. „A kérdés inkább az, hogy ki fog tárgyalni az unióval: míg az Új Demokráciának van ebben gyakorlata és megvan a kiépült kapcsolatrendszere, addig a Sziriza teljesen új szituációba kerülne mindenféle tapasztalat nélkül."
Mivel a tárgyalásokon sok múlik a gyakorlaton és a stíluson is, ezért a Sziriza valószínűleg kisebb engedményeket tudna elérni. Ugyanakkor a mozgástér nem olyan nagy: „Bármi lesz a tárgyalások kimenetele, az várható, hogy nem a célokat, hanem az oda vezető utat fogják módosítani. Vagyis kitolhatják egy-két évvel a hiánycélok elérési határidejét" – mondta Pápa.
Chicken game
Nem valószínű, hogy a görögök a halasztásnál jobb eredményt tudnak elérni, mert rosszabb az alkupozíciójuk, mint az EU-nak. Míg Görögország csak azzal tud fenyegetni, hogy ha csődbe megy, akkor annak a hatása átterjed a régióra, és tovább mélyíti az eurózóna válságát, addig az unió már sokkal jobb helyzetben van, mint akár egy vagy két éve: mivel egy ideje már készülnek a szereplők egy esetleges görög csődre, ezért annak hatása már jóval kisebb lenne, mint korábban, és nem érné el a 200 milliárd eurót sem. A vállalatok és a bankok ugyanis már leírták a tartozás nagy részét.
Emellett az EU-nak azért sem áll érdekében nagy engedményeket adni, mert ebben az esetben a spanyol példa alapján a többi, mentőcsomaggal megsegített álam is jogosan kérhetné a feltételek enyhítését. „Ha az EU túl sokat engedne, az az euró lassú halálát jelentené" – mondta Pápa Levente. Szerinte a tárgyalást alapvetően úgy kell elképzelni, mint a játékelméletben a „chicken game"-et: mennek egymással szemben, és az a kérdés, hogy ki rántja előbb félre a kormányt.
Tovább ketyeg a bomba
Akármi is lesz a tárgyalások kimenetele, az nem valószínű, hogy hosszú távra lenyugodnának a kedélyek. Pápa Levente szerint a görög választók mértéktévesztésben vannak, valójában az EU jóval kevesebbet fog engedni, mint amit várnak. „Akkor fog robbanni a bomba, amikor a társadalom felismeri, hogy az új feltételek sem változtattak alapvetően a helyzetükön" – mondta az OTP devizastratégája.
A társadalom elégedetlensége érthető annak fényében, hogy a válság kezdete óta az emberek nagy részének jelentősen romlottak az életkörülményei: 2010 óta majdnem ötödével csökkent az átlagos jövedelem, az első negyedévben pedig újabb csúcsra emelkedett a munkanélküliség, így a görögök több mint ötödének nincsen állása, a fiatalok körében pedig különösen súlyossá vált a helyzet: itt a munkanélküliségi ráta elérte az 52 százalékot.