Semmilyen döntést nem hoz a bukaresti környezetvédelmi minisztérium a verespataki aranybánya megnyitásáról addig, amíg nem konzultált az ügyben érdekelt civil szervezetekkel. Rovana Plumb tárcavezető egy sajtóértekezleten úgy fogalmazott: „A témával foglalkozó nem kormányzati szervezetekkel konzultálunk a verespataki bányaprojektről. Nyílt párbeszédet szeretnénk folytatni, hogy megismerhessük a civilek álláspontját. Amint azt a kormányprogramban is leírtuk: a verespataki projektet újra megvizsgálja a kormány". Plumb azt is elmondta, hogy a kormány május közepén elhalasztotta annak a tárcaközi szakértői bizottságnak az összehívását, amely a beruházás környezetvédelmi hatástanulmányát vizsgálja.

A tárcavezető kijelentése összecseng Victor Ponta miniszterelnök június 8-i nyilatkozatával, melyben Daniel Chitoiu, román gazdasági minisztert is felülbírálta, aki június elsején úgy nyilatkozott, hogy már az idén elkezdődhet a kitermelés Verespatakon. Ponta néhány nappal később egy környezetvédelmi gálán úgy fogalmazott: „a miniszter bizonyára kifelejtette a nem szócskát a mondatból, a román kormánynak ugyanis nem változott az álláspontja”.

Victor Ponta még hivatalba lépésekor fejtette ki, hogy a Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) ciántechnológiás verespataki bányaprojektjéről akkor dönthet a kormány, ha környezetvédelmi garanciákat kap, ha újratárgyalják az állami részesedést és ha megszűnik a projektet övező politikai lobbitevékenység. Egy másik alkalommal a miniszterelnök azt mondta, június végéig dönt a román kormány a bányajáradékok új mértékéről. Jelenleg a nemesfémek bányajáradéka négy százalék Romániában, míg az európai átlag 20 százalék felett van, magyarázta Ponta.

Verespatakon a kanadai tőkével alapított RMGC Európa legnagyobb külszíni aranybányáját készül megnyitni, ahol ciántechnológiás eljárással akar 300 tonna aranyat és 1600 tonna ezüstöt kitermelni. A bányanyitásra a román tárcaközi szakbizottság eddig nem adott ki környezetvédelmi engedélyt. A ciánt alkalmazó technológia 16 négyzetkilométernyi területet tett tönkre, benne öt heggyel, négy templommal és temetővel, de veszélybe kerülnének az Alburnus Maior ókori római vár romjai is. A bánya tervezett 15 éves működése után a környezetszennyezés száz évig tartana.