Pattanásig feszült a helyzet a Közel-Keleten miután előző pénteken török jelentések szerint nemzetközi légtérben lelőtték egy katonai gépüket a szíriai fegyveres erők, majd célba vettek egy másikat. Ankara bocsánatkérést és elégtételt követelt, míg Damaszkusz szerint félreértés történt. Kedden a NATO is rendkívüli ülést tart az ügy miatt, nem tudni, milyen válaszlépésekkel állnak elő.
Törökország kezdeményezte a NATO tagországainak rendkívüli ülését, amelyet kedden tartanak majd a vitatott körülmények között lelőtt török repülő miatt. A 4. cikkely szerint „a felek közös konzultációt tartanak, amikor bármelyikük véleménye szerint valamelyik szerződő fél területi integritását, politikai függetlenségét, vagy biztonságát fenyegetés éri”.
Nem nevezhető túlzottan gyakori eljárásmódnak, utoljára 2003-ban hivatkoztak a cikkelyre, akkor is Törökország kérte az életbe léptetését. A mostani ülés azonban a tizenhat hónapja tartó szíriai konfliktus miatt különösen fontos lesz, de az 5. cikkely életbeléptetésének elmaradása azt jelzi, hogy Ankara kerülni akarja a nyílt háborút és inkább diplomáciai úton keresne megoldást, de hogy milyen eredményre vezet a keddi konzultáció, azt még nem lehet megmondani.
A két fél álláspontja több ponton szemben áll egymással. Ahmet Davutoglu török külügyminiszter elismerte, hogy repülőgépük pénteken kis időre betévedt szír felségvizek fölé, de szerinte a török légiirányítás azonnal hazarendelte, mikor észrevették a tévedést, és már negyed órája nemzetközi légtérben volt, amikor lelőtték. A repülőgép roncsai állítólag 1300 méter mélyen vannak a tengerben, de a két pilótát egyelőre nem sikerült megtalálni, egyre kevesebb az esélye, hogy még életben vannak.
Davutoglu azt állítja a gépen egyértelműen látszódott a török felségjelzés, nem volt felfegyverezve, és figyelmeztetést se kapott mielőtt megtámadták. A külügyminiszter egyben hangsúlyozta, hogy a gép törökországi radarok érzékelő-képességét tesztelte, és nem Szíria után kémkedett. Ez azért fontos kérdés, mert Törökországot azzal vádolják, hogy légi felderítéssel segít a Bassár el-Aszad szíriai elnök elleni felkelőknek, és több elemző most sem tartja kizártnak, hogy a szíriai légvédelem orosz radarjait tesztelték pénteken.
Szíria azt állítja, hogy saját légterükben iktatták ki az akkor még azonosítatlan, túlzottan alacsonyan repülő gépet. A gép lelövését előbb balesetnek, majd területük védelmének nevezték, hangsúlyozottan „nem támadásnak". Jelezték, hogy egy olyan légvédelmi ágyúval lőttek, amelynek maximum 2,5 kilométer a hatótávolsága, habár Törökország szerint egy hőérzékelő lézerirányítású rakéta találta el a gépet. Egyben nem kértek bocsánatot az eset miatt. A szíriai külügyi szóvivő arról beszélt, hogy nincs ellenségeskedés, de politikai feszültség létezik a két ország között, írja a Telegraph. Több elemző szerint egyik esetben sem érthető, miért lőtték le figyelmeztetés nélkül a szírek a gépet, előfordulhat, hogy túlreagálták az incidenst, vagy éppen védelmi képességeiket akarták demonstrálni.
A repülőgép lelövése nem az első vita az elmúlt időszakban a két ország között. A két állam viszonya azután romlott meg, hogy Erdogan miniszterelnök a szíriai lázadások kezdetén felszólította Bassár el-Aszad szíriai elnököt, hogy kezdjen demokratikus reformokba, és azóta Ankara az Aszad-rezsim egyik legfontosabb bírálójává lépett elő.
Damaszkusz szerint a törökök menedéket nyújtanak a szír lázadóknak, Ankara ugyanakkor tagadja, hogy fel is fegyverezné a dezertált szíriai katonákból alakult Szabad Szíriai Hadsereget. Az elmúlt hónapokban pedig határ menti lövöldözések és a Törökországba menekülő szíriaiak áradata is rontott a kapcsolatokon, becslések szerint már több mint 33 ezer szíriai menekülhetett át Törökországba a szíriai erőszak 2011. márciusi kezdete óta.
A BBC szerint több magas rangú katona, egy tábornok és két ezredes is családjaikkal együtt Törökországba szökött vasárnap éjszaka. Ezzel már tizenhárom szíriai tábornok kért menedéket Törökországban. A hónap elején Törökországba menekült szír dandártábornok, Ahmad Berro hétfőn arról beszélt, hogy a szíriai hadsereg gyakorlatilag elpusztult, az ország mintegy hatvan százaléka felett már elvesztette az uralmat.
Tovább borzolta a kedélyeket, hogy a törökök szerint volt egy másik légi incidens is Szíria és Törökország között a Földközi-tenger felett nem sokkal az első után. Egy szíriai légvédelmi rakéta célba vette a török hadsereg egyik CN-235-ös kutató és mentőrepülőgépét, amely éppen a lelőtt F-4-es két pilótájának felkutatására indított – Damaszkusszal egyeztetett – akcióban vett részt. Vasárnap pedig a szíriai állami hírügynökség bejelentette, hogy a szíriai határőrök terroristákkal csaptak össze, akik Törökországból hatoltak be a területükre szintén Latakia kikötőváros közelében, ahol a török repülő lelövése is történt.
A török gép lelövésének hírére Szíriát elítélő nemzetközi üzenetek egész sora érkezett. William Hague brit külügyminiszter súlyos aggodalmát fejezte ki, és úgy vélte, erős cselekvésre van szükség. Hague elmondta, hogy országa kiáll Törökország mellett és kész cselekedni, ha az ENSZ Biztonsági Tanácsa (BT) megadja a jelet. Hillary Clinton amerikai külügyminiszter szintén támogatásáról biztosította Erdogan kormányát. Clinton szerint a támadás „arcátlan és elfogadhatatlan” és Washington szorosan együtt fog működni Ankarával, hogy elősegítsék az átmenetet (azaz Aszad elnök bukását) Szíriában.
Több uniós ország külügyminisztere is elfogadhatatlannak minősítette, hogy Szíria lelőtte a török repülőgépet. Hétfői luxembourgi tanácskozásukon a miniszterek közös elítélő állásfoglalást is közzétettek. Guido Westerwelle német külügyminiszter hangsúlyozta azt is, hogy minden eszközzel meg kell akadályozni a helyzet további elmérgesedését. Catherine Ashton, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője aggodalmának adott hangot, ugyanakkor kifejezte reményét, hogy Törökország visszafogottan reagál. A külügyminiszterek jelezték, hogy növelni fogják a nyomást Aszadon, de Uri Rosenthal holland külügyminiszter is kizárta a katonai beavatkozást, írja a Reuters.
Ha Törökország provokációnak veszi a szír lépéseket és felszólítja a NATO-t biztonsága garantálásra akkor az Egyesült Államok, Kanada, és az Európai Unió nagyobbik fele is háborúba kerülhet Szíriával. Ugyanakkor a szíriai és a török reakciók is arra utaltak, hogy egyik oldal sem akar katonai konfrontációt, ahogy a nyugati országok is óva intettek ettől. Bulent Arinc, török miniszterelnök-helyettes arról beszélt hétfőn, hogy a nemzetközi jog keretein belül készek megvédeni magukat, de „nem áll szándékukban háborút kezdeni".
Az ENSZ Biztonsági Tanácsában Oroszország és Kína is élesen ellenezte eddig, hogy fegyveres beavatkozás következzen Szíriában. Oroszországnak nem érdeke a rezsimváltás Szíriában, mivel Bassár el-Aszad szinte az utolsó biztos szövetségese a térségben, Kína pedig a nemzetek szuverenitásának sérthetetlenségét hangoztatja.
Technikailag ugyan a NATO egyik tagországot ért támadást a többieket ért támadásnak tekintő 5. cikkelyére hivatkozva lényegében megkerülhetővé válna az ENSZ BT közvetlen jóváhagyása egy esetleges katonai akcióról, ugyanakkor mégis beláthatatlan következményekkel is járhatna, ha az észak-atlanti szervezet egymagában szánná el magát a háborúra.
Beril Dedeoglu, a Galatasaray Egyetem oktatója arról beszélt, hogy Törökország szerinte nem fog fegyveres választ erőltetni, de innentől ha hasonló eset történik, akkor már nem lehet elkerülni a katonai reakciót. Azt is tudni, hogy Törökország diplomáciai jegyzéket küldött az ügyben Damaszkusznak, ennek tartalma azonban nem ismert. Éppen így az sem világos, hogy a Törökországot támogató országok milyen válaszlépéseket tehetnének a diplomáciai kapcsolatok megszakításán és az életbe léptetett szankciókon túl.