Az Egyesült Államok számára Afganisztán egy szintre került Ausztráliával, Egyiptommal és Izraellel. Hillary Clinton egy be nem jelentett afganisztáni látogatásán mondta el, hogy mostantól Kabul is a „fontos nem-NATO szövetségesek” kategóriájába esik Washingtonban. A szimbolikus gesztusnak gyakorlati haszna is van, Kabul így kedvezményekben részesül az amerikai fegyvereladásokat és a védelmi együttműködést illetően.

Bár a vásárlási kedvezmények a bejelentéstől kezdve érvényben vannak, éveknek kell majd még eltelnie, míg Kabul saját forrásokból tud fegyvereket venni. Afganisztán pénzhiányban szenved, központi bankja szerint évente legalább 4 milliárd dollárra van szüksége segélyek formájában és további 4 milliárd dollárra biztonsági egységeinek fenntartására – írta meg a BBC.

Az égető pénzhiányt enyhítheti, hogy vasárnap rendeznek konferenciát Japánban, ahol a NATO távozása utáni időszak finanszírozási gondjait fogják megtárgyalni a résztvevők. Várhatóan 4 milliárd dollár felajánlás fog érkezni az afgán kormány megsegítésére, de a donor országok cserébe kormányzati átláthatóságot és komolyabb ellenőrzési jogokat kérhetnek az afgán kormánytól.

Annak ellenére, hogy az afgán hadsereg azonnali amerikai felfegyverzése a mostani szövetséges státusz megadásával nem tud nagyobb lendületet venni Washingtonnak vannak más módszerei is. Barack Obama és Hamid Karzai májusban írt alá egy tíz évre szóló partnerségi szerződést a kapcsolatok erősítésének céljából. Ez mutatja, hogy Washington minden eszközzel igyekszik hangsúlyozni, hogy nem fogja magára hagyni Afganisztánt a csapatai többségének kivonulása után.