Harmadik napja folyik a szír felkelők általános támadása a főváros ellen, a nemzetbiztonsági hivatal épületét is támadás érte, ahol több miniszter és vezető tisztviselő is megsérült. Az ellenzéki Szabad Szíriai Hadsereg (SZSZH) szerint hatvannál több katonája halt meg a hadseregnek két nap alatt Damaszkuszban a felkelőivel vívott harcokban. Az SZSZH azt állítja régóta tervezte az offenzívát a főváros környékén és több száz embert küldtek Damaszkuszba az előkészületek részeként.
Pontosan nem lehet még tudni milyen körülmények között halt meg a védelmi miniszter, az előzetes hírek szerint Rauda negyedét, ahol az eset történt a biztonsági erők jelenleg lezárták. Külföldi újságírókból alig vannak az országban, a szír állami televízió pedig nem minden esetben bizonyult megbízható hírforrásnak, ennek ellenére a nemzetbiztonsági hivatal elleni támadásról szóló öngyilkos bombamerénylet valódinak tűnik. A védelmi miniszter ezzel a támadással eddig a legmagasabb rangú szír tisztviselő aki életét vesztette a harcokban.
Az állami hírcsatorna szerint a védelmi miniszter "mártír" volt, akivel egy terrorista bombája végzett. Daúd Radzsha tábornok kevesebb mint egy éve lett kinevezve miniszternek, de rajta van az USA feketelistáján a lázadás eddigi elnyomásában vállalt szerepéért. Állítólag keresztény volt, ami különlegesnek számít a felsőbb vezetés köreben, amit az iszlám alavita irányzatához tartozó személyek alkotnak a szunnita többségű országban.
A damaszkuszi nemzetbiztonsági hivatal épületénél történt robbantás a védelmi miniszteren kívül megölte Bassár el-Aszad elnök sógorát, Aszef Saukat katonai hírszerzőfőnököt, a védelmi miniszter helyettesét is. Saukat a kórházba szállítás után halt bele sebeibe. Korábban, májusban a felkelők már bejelentették az ő megölését, és hírt adtak állítólagos temetéséről is, de az akkor még hamisnak bizonyult. Délutánra belehalt sérüléseibe Haszán Turkmáni tábornok az alelnök egyik megbízott segédje és állítólag a belügyminiszter is megsérült, de az ő állapota stabil.
A merényletet egy Liva al-Iszlám nevű szíriai lázadó iszlamista csoport vállalta magára a Facebook közösségi oldalra feltett közleményben. A Reuters egy biztonsági forrás szerint úgy tudja, hogy az öngyilkos merénylő az államfő belső körének egyik testőre volt.
A szíriai információs miniszter úgy nyilatkozott, hogy "szomorúságot, fájdalmat és dühöt érzünk emiatt a terrorista támadás miatt, amit elítélünk; ez egy gyáva robbantás volt". Omrán Zoabi miniszter szerint "felbérelt" emberek felelősek a robbantásért, ami a külföldi beavatkozásra utal, de szerinte a szíriai egy nagy nép és nem fogják elfogadni a terrorizmus okozta pusztítást.
Az al-Dzsazíra arab hírtévé szerint a nemzetbiztonsági hivatalnál történt robbantás után egy másik bombatámadás is volt a hadsereg egyik alakulata ellen ami Damaszkuszban állomásozik. Az éjszaka során egy katonai létesítmény már lángra kapott, állítólag azért is a felkelők voltak a felelősek, de ott nem bombát, hanem aknagránátot használtak.
"A szíriai reguláris erők 40-50 katonája halt meg tegnapelőtt (hétfőn) a damaszkuszi harcokban és legalább húsz tegnap" - mondta az AFP hírügynökségnek Rámi Abder-Rahmán az Emberi Jogok Szíriai Megfigyelő Központjának igazgatója a támadás előtt. Ellenzéki aktivisták szerint a kormányerők helikopterek támogatásával támadták szerda reggel a főváros Kabún és Barza negyedeit, más kerületekben pedig folytatódtak a hadsereg és a lázadók összecsapásai.
A damaszkuszi kormány tagadja, hogy általános offenzívát indítottak volna a fővárosban a felkelők, de a BBC-nek nyilatkozó helybéli lakosok szerint tankokat vetettek be a környéken és robbanásokat is lehetett hallani. A harcok három napja erősödtek fel a főváros körül és egyre közelebb kerülnek annak a központjához.
Míg Szíriában teljesen ellehetetlenültek a tárgyalási lehetőségek a kormány és a felkelők között, nemzetközi szinten továbbra is diplomáciai megoldást keresnek a külföldi országok. Az ENSZ Biztonsági Tanács helyi idő szerint szerda délután két, Szíriával foglalkozó határozattervezetről fog szavazni.
Az egyiket Oroszország terjesztette elő, s arról szól, hogy három hónapra meghosszabbítanák a megfigyelői misszió mandátumát. Alekszandr Pankin, az oroszországi ENSZ-képviselet helyettes vezetője szerint a dokumentumban egy sor olyan kérdés szerepel, amely érinti a szíriai humanitárius és emberi jogi helyzetet, illetve foglalkozik a tűzszünet fokozatos érvényesítésével, amiről Moszkva már tárgyalt a damaszkuszi vezetéssel, illetve Kofi Annannal, az ENSZ és az Arab Liga szíriai különmegbízottjával.
A másik, Franciaország, Németország, Nagy-Britannia és Portugália által előterjesztett határozattervezet 45 nappal hosszabbítaná meg az ENSZ-megfigyelők mandátumát, és gazdasági szankciókkal fenyegetné meg Szíriát arra az esetre, ha nem hagy fel az öldökléssel. Hivatkozna továbbá az ENSZ-alapokmány hetedik cikkére, amely erő alkalmazására ad felhatalmazást a fegyveres viszály lezárása érdekében.
Oroszország már korábban kilátásba helyezte, hogy megvétózna egy ilyen határozattervezetet, s nyugati diplomaták szerint Kína sem fog késlekedni a vétóval, viszont a „Nyugat” nem kíván engedményeket tenni a szankciók ügyében, ezért nem támogatják az orosz javaslatot. A szíriai konfliktus kirobbanása, tavaly március óta Moszkva és Peking már két, Szíria-ellenes BT-határozat elfogadását akadályozta meg, védelmezve Damaszkuszt.
Ha a BT tagoknak nem sikerül valamilyen megoldást találniuk gyorsan kifutnak az időből. Az ENSZ szíriai megfigyelő missziója pénteken jár le, de ha nem hosszabbítják meg a mandátumukat, kénytelenek lesznek abbahagyni a munkát. Mivel Szíriában napról napra súlyosbodik a helyzet ez rendkívül kedvezőtlen fejlemény lenne.