Újabb cenzúrázni valót talált az iráni kormány a televízióban. Esmail Ahmadi Moghadam rendőrfőnök a hétvégén nyilatkozatban bírálta az iráni állami tévét, amiért túl sok olyan filmet vetítenek, amiben az emberek csirkét esznek, miközben "vannak, akik nem engedhetik meg maguknak, hogy csirkét vegyenek". "A filmek társadalmunk ablakai. A nézők pedig ráébredhetnek a növekvő osztálykülönbségekre, és a végén kést ragadhatnak, hogy megszerezzék a gazdagok javait" - mondta.

Javaslatában, bármilyen őrülten is hangzik, van logika. Iránban ugyan a pártállami hagyományoknak megfelelően államilag próbálják szabályozni az árakat, így a csirkéét is. De a piacon, ahol ténylegesen is lehet venni csirkét, egy év alatt megháromszorozódott az ára. Az állami boltokban ugyan olcsó a csirke, de nincs. Vagy ha van, nem elég. Volt már olyan, hogy tizennégy órán át kellett sorban állni érte, foglalta össze a szocialista hiánygazdaság Magyarországon tapasztalatból is ismert sajátosságait az Atlantic.

A csirkéket hivatalosan még nem tiltották le a képernyőről, a kávézókra viszont már a hétvégén lecsaptak. Ugyan kimondott tilalom nincs, de a nagyhatalmú vallási rendőrség Teherán 87 presszójában razziázott egyszerre a hétvégén, és természetesen talált kivetnivalót. Ez ugyancsak a pártállami diktatúrákból ismert jelenség. A kávézókban emberek találkozhatnak és beszélgethetnek. Ráadásul a kávézókban van wifi, így jellemzően fiatal internethasználók gyűlnek össze, köztük meg akadnak rendszerkritikusok.

Az Atlantic beszámolója szerint ugyan hivatalosan nem tiltották be a kávézókat, de ha valaki nem akarja egy vallási razzia közepén találni magát, egy időre elkerüli ezeket.