Vasárnap népszavazást tartanak Romániában, hogy Traian Băsescu maradjon-e az ország elnöke. A román elnök a szavazás érvénytelenségében reménykedhet, máskülönben távoznia kell posztjáról. A romániai magyar pártok megosztottak a kérdésben. Ha Băsescu marad, akkor állóháború jöhet az őszi parlamenti választásokig, de a választási törvényt várhatóan még eltávolításával sem tudja már megváltoztatni a számos vitatott döntést hozó Victor Ponta kabinetje.
A vasárnapi népszavazáson dől el a hetek óta felfüggesztett Traian Băsescu sorsa, aki ellen és mellett is ezrek tüntettek csütörtök este Bukarestben. A román elnök nem reménykedhet abban, hogy a választók többsége támogatásáról biztosítja, de a részvételi küszöb miatt a referendum érvénytelenségével megtarthatná székét. Ha Băsescu marad, akkor az őszi parlamenti választásokig elhúzódó állóháborúra van kilátás az új román kormánnyal, bukásával három hónapon belül új elnököt kellene választani.
Az új, május óta hivatalban lévő Szociál-Liberális Unió (USL) által támogatott román kormány, Victor Ponta miniszterelnökkel az élen elképesztő támadást indított az ország különböző intézményei ellen. Leváltották a köztévé és közrádió vezetőit, a parlament mindkét házának elnökeit, az ombudsmant, megnyirbálták az alkotmánybíróság jogkörét, feloszlatták a miniszterelnök plágiumügyét vizsgáló szakmai testületet, és július 6-án felfüggesztették a jobbközép elnököt is. Băsescu azóta nem gyakorolhatta elnöki jogait, a hivatalt is át kellett adnia Crin Antonescunak, a liberálisok vezetőjének, aki a szenátus elnökeként vette át átmenetileg a tisztséget.
A Băsescut támogató Demokrata Liberális Párt (PDL) még kormányon jó előre be akarta betonozni az elnököt, amikor egy törvénymódosítással elérték, hogy csak az összes választásra jogosult több mint felének a szavazatával lehessen leváltani az államfőt. Ezt az USL megpróbálta úgy módosítani, hogy már a szavazáson részt vettek felének egyetértése is elég legyen a leváltáshoz, egyben el akarták törölni az érvényességi küszöböt. A döntést a román alkotmánybíróság ugyan elkaszálta, de Pontáék addigra már elvették tőlük a kormányhatározatok vizsgálatának jogát.
Számos európai és nemzetközi bírálat érte azonban az új román kormány intézkedéseit, Ponta pedig végül megígérte, hogy érvénytelenítik azt a gyorsított eljárásban elfogadott kormányhatározatot, amellyel eltörölték volna a részvételi küszöböt. A referendum így csak akkor lesz érvényes, ha a választói névjegyzékben szereplők fele, plusz egy ember részt vesz rajta. Ez nagyjából 9,15 millió embert jelent.
Nem ez lesz az első eset, hogy a 2004 óta elnökösködő Băsescut a törvényhozás kigolyózza, és a nép előtt kell megvédenie magát. 2007-ben is így járt, de sikerült neki a túlélés. Akkor a választók többsége inkább marasztalta, erre viszont most nincs esélye az elnöknek. Az Operations Research közvélemény-kutató intézet felmérése szerint a válaszadók 72 százaléka leváltaná Băsescut, és a megkérdezettek 52 százaléka mondta, hogy részt venne a népszavazáson, ezzel pengeélen táncol az érvényesség kérdése.
A 2009-es elnökválasztás első fordulójában 51 százalékos volt a részvétel, míg a június elején tartott önkormányzati választásokon 54 százalékos részvétellel kiugróan sokan mentek el szavazni. Most azonban nyár van, és a népszavazás nem feltétlenül mozgat meg annyi embert, mint amikor a helyi ügyekben fontos vezetőkről kellett dönteniük.
Kiss Tamás, a Kolozsvári Nemzeti Kisebbségkutató Intézet munkatársa szerint azt is figyelembe kell venni, hogy a választói névjegyzékben ugyan 18,3 millióan szerepelnek, de közülük sokan külföldön élnek, nincs esély arra, hogy tényleg szavazzanak. Így valójában a népszavazás szempontjából inkább 15,4 millió aktív szavazópolgár lehet. A szociológus szerint ezért is nagyobb a valószínűsége, hogy a népszavazás érvénytelen lesz, Băsescu pedig megtarthatja hivatalát.
Băsescunak kedvezhet az is, hogy a PDL vezetősége kedden arról döntött, hogy a népszavazás bojkottjára buzdítják a választókat arra hivatkozva, hogy szabálytalanságok voltak a népszavazás megszervezésében. Szerintük felveti a csalás gyanúját, hogy a nyárra tekintettel a Ponta kormányzat speciális szavazóköröket létesített a szállodákban, vagy üdülőhelyeken.
Băsescu hétfőn még arról beszélt, hogy nem akar a népszavazás érvénytelenségével posztján maradni, ezért szavazásra kérte híveit és támogatóit. Ugyanakkor már aznap este egy televíziós interjúban hozzátette, hogy össze kell hangolnia stratégiáját a PDL döntésével. A felfüggesztett elnök emellett az olimpia közelségére rájátszva egy fáklyát is útnak indított két hete, amelyet a demokrácia lángjának nevezett el. Mint mondta, szimbolikusan ez fog kialudni, ha veszít a népszavazáson. A kampány finisében emellett azzal vádolták a kormánypártot, hogy felszámolnának olyan alapvető intézményeket, mint az alkotmánybíróságot, Băsescu pedig Ponta plágiumbotrányára utalva copy-paste miniszterelnöknek nevezte ellenfelét.
A legtöbb felmérésben még benne van a PDL bejelentése előtti időszak is, és így is pengeélen táncol a részvételi arány. Ha a PDL szavazóinak egy része eleget tesz a bojkottnak, az már átbillentheti a mérleg nyelvét. Ugyanakkor az is igaz, hogy a bejelentés egyben mozgósító erővel is hathat a másik oldalon.
Ponta gyávának és hazugnak nevezte Băsescut a PDL bejelentése után. Szerinte a népszavazást az alkotmánynak és a Velencei Bizottság ajánlásainak megfelelően szervezik meg, ezért arra kérte José Manuel Barrosót, az Európai Bizottság elnökét, hogy buzdítsa szavazásra az embereket. Ponta szerint a bojkottal szembemennek a demokratikus értékekkel, az alkotmánnyal és a jogállamisággal.
Pontáék emellett azzal kampányoltak, hogy Băsescu volt a felelős a 2010-es megszorításokért. A hajrában azzal vádolták meg az államfőt, hogy ki akarta sajátítani magának a kormány egyik legértékesebb villáját, amelyet mandátuma lejárta után akart megszerezni. A törvények szerint ugyanis az államnak biztosítania kell lakást minden volt államfőnek.
Amellett, hogy a nyárra tekintettel szállodákban is lehet szavazni, az alkotmánybíróság úgy döntött, hogy maradhat a román képviselőház döntése, amellyel meghosszabbították négy órával a szavazókörzetek nyitva tartását a népszavazáson. Így reggel 7 és este 23 óra között mehetnek szavazni a választók, ezzel pedig akar majd magasabb lehet a részvétel az eredetileg várhatónál.
A romániai magyar pártok közül a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részvételre, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) pedig távolmaradásra szólítja fel az erdélyi magyarokat a népszavazáson, írja az MTI. Az RMDSZ azt javasolta támogatóinak, hogy szavazzanak lelkiismeretük szerint, ez Kiss szerint burkolt Băsescu-ellenes álláspont. Az EMNP szerint viszont az erdélyi magyarságnak távol kell tartania magát attól az „előre meghirdetett kocsmai verekedéstől”, amelyben a román politikusok megpróbálnak leszámolni egymással.
Kiss szerint Pontáék nehéz helyzetbe kerültek, miután az alkotmánybíróság elkaszálta a választási törvény módosítását, és a népszavazás érvényességi küszöbének eltörlésétől is visszakozniuk kellett. Ha Băsescu megtarthatja a népszavazás után az elnökséget, akkor „állóháborúra számíthatunk, és a politikai válság folytatódik.”
Pontáék követelhetik, hogy Băsescu mondjon le, hiszen a többség ellene szavazott a referendumon, de egy érvénytelen népszavazással jogilag nem bukott meg, kicsi a valószínűsége, hogy valóban távozzon. Băsescu teljesen lebéníthatja Pontáékat, a választási törvény módosítása innentől már szinte kizárt, és a patthelyzet egészen az ősszel esedékes parlamenti választásokig kitarthat.
Ha Băsescu elbukik, akkor az elnökválasztásokig Crin Antonescu maradna szenátusi elnökként a köztársasági elnök. Három hónapon belül új elnökválasztást kellene kiírni, amelyet feltehetően az őszi parlamenti választásokkal tartanának egy időben. Az USL Antonescut indítaná, mivel az elnöki posztot Pontáék a liberálisoknak ígérték.
A másik oldalon szinte biztos, hogy az április végén bizalmatlansági indítvánnyal megbuktatott Mihai Răzvan Ungureanu volt miniszterelnököt indítaná a jobboldal. A volt kormányfő már az önkormányzati választások előtt bejelentette, hogy egy jobboldali ernyőszervezetben gondolkozik. Van ugyan egy szembenállás a PDL-en belül az elnök, Vasile Blaga, és az egyértelműen Băsescu emberének tartott Ungureanu között, mégis az utóbbi lehet az egyetlen reális elnökjelölt.
Ha Băsescut a nekik kedvezőtlen körülmények között is leváltják a népszavazáson, akkor Pontáéknak nem érdekük, hogy tovább feszítsék a húrt, és újabb európai bírálatok vonjanak maguk után, illetve elsősorban azért dolgozhatnak, hogy elkerüljék a komolyabb gazdasági problémákat.
Băsescu sorsa végül a részvételen múlik majd, hétfőtől pedig tisztul a kép az őszi parlamenti választásokig. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) is éppen a román belpolitikai helyzet bizonytalansága miatt halasztotta el egy héttel, az elnökről szóló népszavazás utánra bukaresti látogatását.