A szíriai hadsereg megindította a támadást az északi Aleppo lázadók által ellenőrzött részei ellen. A várost harci helikopterekről lövik, az USA tömegmészárlástól tart.
Az USA külügyminisztériuma attól tart, hogy a szíriai hadsereg a török határ közelében lévő Aleppo ellen irányuló csapatösszevonásai és hadtáposzlopai valójában egy hatalmas tömegmészárlás előkészületei. Mindezt megerősíteni látszik a kormánypárti sajtó is: az al-Watan című lap szerint "minden összecsapások ősanyja" kezdődik Aleppóban, Szíria legnépesebb városában.
A lázadók eközben napok óta muníciót és kötszert halmoznak fel, a lakosság pedig menekül: a BBC tudósítója szerint az esztelen öldökléstől családok ezrei hagyják el a várost, főleg teherautókon.
Pénteken harci helikopterekről már el is kezdték lőni a város déli kerületeit. A támadások a délkeleti városrészben Szaláheddín, el-Azimíja és Busztán-el-Kaszr, délen az asz-Szukkari negyed ellen irányultak, és közelharc folyt a központi el-Dzsamílíja negyedben.
A korábbi hasonló támadások menetrendje az volt, hogy az intenzív légi és tüzérségi előkészítést követően, némi nyugalom után tankok özönlik el a területet. Mivel Aleppo rendkívül sűrűn lakott, ez csak óriási véráldozat árán valósítható meg.
A State Department, az USA külügyminisztériuma szerint a tankok, harci helikopterek és merevszárnyú harci gépek telepítése arra utal, hogy az általános támadás bármikor megindulhat. A megfigyelők szerint az általános támadás valószínűleg szombaton kezdődik.
Szíriai konfliktusban érintett városok nagyobb térképen való megjelenítése
A harcoknak és a tüntetések vérbe fojtásának csütörtökön 164 halálos áldozata volt, közülük 84 civil, 43 katona és 37 felkelő a londoni Emberi Jogok Szíriai Megfigyelőközpontja ellenzéki szervezet szerint.
Közben Törökországba szökött a szíriai parlament egyik tagja, aki az északi Aleppó tartományt képviselte a törvényhozásban. Ő a májusban megválasztott, Bassár el-Aszad elnök Baasz Pártja által uralt parlament első képviselője, aki elhagyta az országot.
"Átmentem Törökországba, és otthagytam azt a zsarnoki rezsimet (...) a minimális jogokat követelő nemzet elnyomása és a vad kínzások miatt" – mondta Ihlász el-Badávi asszony pénteken a Sky News Arabia hírtelevíziónak.
A hatgyermekes szunnita muzulmán Badávit, a Baasz Párt tagját a hatóságok választották ki, hogy induljon a választásokon a "munkások és parasztok", vagyis az állam által támogatott munkás- és parasztszövetségek képviseletében, amelyeknek a 250 hely felét biztosítja a törvény.
Aszad erői az utóbbi hetekben egyre hevesebb tüzérségi és légi támadásokat intéznek szíriai városok ellen, s ez még hithű baaszistákat és az elnökhöz hű embereket is menekülésre késztet. A Baasz Párt 1963-ban katonai puccsal szerezte meg a hatalmat, és a demokratikus intézményeket lerombolva szovjet stílusú politikai rendszert teremtett meg, amelyet az iszlám síita ágából kivált, kisebbségi alavita szekta uralt.
Az Aszad-család is e felekezethez tartozik, az emigrációt választó káderek pedig nagyrészt a többségi szunnita muzulmánok közül kerülnek ki. A szunniták állnak az Aszad-rezsim ellen 16 hónapja kezdődött felkelés élvonalában.
Recep Tayyip Erdogan török kormányfő azt mondta, Törökország nem fogja eltűrni kurd vezetésű régió létrehozását Szíriában.