Az afganisztáni NATO-erők bázisai közül 202-t bezártak, 282-t pedig átadtak az afgán kormányerőknek. A bázisok alapvetően kis létesítmények voltak, őrállástól a pár tucat, vagy pár száz katonának helyet adó létesítményig. Többségük a főútvonalak mentén található, az ország valamennyi tartományára elosztva. A NATO-erőknek tavaly októberben még mintegy 800 bázisuk volt Afganisztánban, ma már csak ennek mintegy a fele áll rendelkezésükre.

Steven Shapiro amerikai dandártábornok, aki a feleslegessé vált katonai felszerelés kivonását, illetve az afgán erőknek történő átadását felügyeli, vasárnap cáfolta, hogy a bázisok bezárása és átadása hátráltatná a tálibok elleni műveleteket. A műveletet azonban a frontvonalban lévők részéről a közelmúltban több bírálat is érte.

„Ez egy rémálom. Alig van elég emberünk ahhoz, hogy lefedjük a területet, a csomagolásról már nem is beszélve” – nyilatkozta nemrég egy amerikai katonatiszt Kunar tartományban a Reutersnek. A hírek szerint már most megközelítőleg 3 ezer embert köt le a „költözés” megszervezése.

A több mint 60 milliárd dollár értékű harci felszerelés kivonása megfigyelők szerint minden idők egyik legbonyolultabb logisztikai művelete lesz, sokkal nehezebb, mint az amerikai haderő kivonása Irakból. A több mint 60 ezer jármű felkészítése komoly erőket köt le és von el a harci műveletektől, illetve az afgán haderő kiképzésétől. Egy jármű előkészítése több napba is beletelhet.

Az Amerika és a Pakisztán közti viták szintén rontottak a helyzeten, mivel a NATO csapatai sokáig nem használhatták a pakisztáni határátkelőket. Legegyszerűbben azonban ezeken az átkelőkön keresztül lehet elhagyni Afganisztánt. Ha esetleg újra lezárulna a határ a NATO előtt az jelentősen elnyújthatja a kivonulás folyamatát.