„Nem lesz elég rendelkezésre álló víz a jelenlegi termelés alatt álló területeken, ahhoz, hogy megtermeljük az élelmet annak a 9 milliárd embernek, aki 2050-ben élni fog, ha a folytatódnak a jelenlegi trendek és változások a nyugati országok étkezési szokásaiban” – állapította meg a Stockholmi Nemzetközi Vízügyi Intézet (SIWI) kutatása.

Az emberek proteinszükségletük nagyjából 20 százalékát szerzik be állati eredetű termékekből, de ennek 5 százalékra kellene csökkennie, hogy az élelmiszertermelés lépést tudjon tartani a világ növekvő népességével. Jelenleg a bolygó mezőgazdasági művelésre alkalmas területeinek harmadán termesztenek állati takarmánynak szánt növényeket. Egy húsokat is fogyasztó ember étrendje megközelítőleg ötször-tízszer annyi vizet igényel, mint egy vegetáriánusé.

„Kilencszáz millió ember már éhezik, és 2 milliárd alultáplált, annak ellenére, hogy folyamatosan növekszik az egy főre jutó élelmiszertermelés. A felhasználható vízforrások 70 százaléka a mezőgazdaságnak jut. További 2 milliárd ember ellátása 2050-ig jelentős terheket fog róni a termőföldekre és a vízforrásokra” – szerepel a jelentésben.

Az elmúlt hetekben az élet előre igazolta a tanulmány állításait. Az ENSZ már egy újabb világméretű élelmiszerválságra készül, mivel idén rosszul teljesített a mezőgazdaság. A búza és a kukorica ára 50 százalékkal emelkedett júniusban a nemzetközi piacokon, mivel szárazság van Oroszországban és az Egyesült Államokban, valamint Ázsiában se volt elég eső a monszunidőszak alatt.

Az éhínség mellett néhol a túltápláltság és a pazarlás a gond, ami szintén megterheli a globális vízkészleteket. A kutatók szerint a szegények és az elmaradottabb országokban élők lesznek azok, akiket leginkább érinteni fog az élelmiszerárak emelkedése, ha az valóban bekövetkezik. Nagy beruházások helyett sokuknak elég lenne egyszerű vízgazdálkodási eszközöket adni, amivel akár háromszorosára is növelhetnék a saját maguk által megtermelt élelmiszereket, így elkerülve az éhezést.