Index Vakbarát Hírportál

Hadititkokról is írt könyvében a kommandós

2012. szeptember 5., szerda 14:57

Az Egyesült Államokban tegnap megjelent a "Nem könnyű nap" című könyv. A kötet többek közt Oszama bin Laden tavaly májusi megölésének történetét dolgozza fel. A szerző állítása szerint tagja volt annak a különleges alakulatnak, amely titokban rajtaütött bin Laden pakisztáni rejtekhelyén. Az amerikai kormányzatnak gondot okozhat, hogy a könyvben leírtak több ponton eltérnek az akció hivatalos verziójától.

A legfontosabb különbség a Pentagon és a könyv szerzőjének Mark Owennek (valódi nevén Matt Bissonnette) a történetében, hogy a SEAL nevű kommandós egység tagjai hogyan végeztek bin Ladennel. A Pentagon szerint bin Laden ellenállt és fegyvert ragadott, ezért végeztek vele szobájában az amerikaiak. Bin Laden túl is élhette volna az akciót, mivel a katonák az elfogására vagy a megölésére kaptak parancsot.

Bissonette beszámolója szerint bin Laden kinézett a szobájából a folyósóra miközben az amerikaiak közeledtek felé, és a legelöl haladó kommandós amint meglátta fejbe lőtte. A kommandósok csak ezután hatoltak be a szobájába, és még ketten mellkason lőtték a földön fekvő tetemet. A szobában találtak fegyvereket, de azok nem voltak megtöltve. A Pentagon kritikusai szerint egyértelmű, hogy a kommandósok nem is próbálták elfogni bin Ladent.

Katonai szakértők azt emelték ki, hogy a SEAL kommandósok kiképzésük miatt nem is cselekedhettek volna másként, mint hogy végeznek bin Ladennel. Feszült helyzetben kellett gyors döntéseket hozni, és például nem tudhatták, hogy bin Laden rejteget-e valamilyen bombát a házában.

A szakértők szerint a kommandósoknál a „praktikusság” az egyik legfontosabb szempont. Ez magyarázza azt is, hogy a könyv szerint mikor helikopteren evakuálták a csapatot, és a kommandósok magukkal vitték bin Laden holttestét, az egyik katona a holttesten ülve utazott. Bisonette szerint egyszerűen ilyen kevés volt a hely a helikopterben.

A Pentagon szóvivője George Little szerint a könyv bizalmas információkat tartalmaz, amiket nem lett volna szabad napvilágra hozni. Little azt nem árulta el, hogy pontosan mire gondol, de megismételte, hogy a védelmi minisztérium pert fontolgat a szerző ellen. Bissonette az akció óta elhagyta a hadsereget, ezért feltehetőleg polgári eljárást kellene indítani ellene, és nem hadbíróság elé kerülne, ha valóban bírósági ügy lenne az esetből.

A könyv iránt hatalmas az érdeklődés Amerikában. A megjelenését egy héttel előre hozták és a mű az előrendelési listák élén szerepelt. Az embereket nem csupán Bissonette személyes élményei miatt érdekelheti a könyv, hanem kíváncsiak lehetnek a kommandósok véleményére parancsnokaikról, illetve Barack Obama elnökről, hiszen választási év van.

Erről a témáról egyébként kevés szó esik, a szerző tudatosan kerülte azt, mert nem akarta befolyásolni a szavazókat. Csupán annyi derül ki, hogy a kommandósok nem igazán rajongtak Obamáért, a legélesebb kritika viszont csak annyi volt, hogy Obama nem hívta meg a kommandósokat arra a sörre a Fehér Házba, amit a hírekben ígért nekik.

Rovatok