Azerbajdzsán valamennyi EU-tagállam állandó brüsszeli képviselőinek elküldte azt a jegyzéket, amelyben közölte, hogy Ramil Sahib Safarovot az azeri jogszabályoknak és a nemzetközi jogi normáknak megfelelően helyezték szabadlábra.
Előzőleg Elman Abdullayev azeri külügyi szóvivő Bakuban azt közölte, hogy Azerbajdzsán jegyzéket intézett Magyarországhoz, amelyben megállapította: Ramil Sahib Safarov szabadlábra helyezése az azeri jogszabályoknak és a nemzetközi jogi normáknak megfelelően történt.
A jegyzékben az is olvasható: az ország alkotmánya kizárólagos joggal ruházza fel az államfőt, hogy kegyelmet gyakoroljon. A szóvivő szerint a Safarov-ügyet a Hegyi-Karabah feletti fennhatósággal kapcsolatos konfliktus tükrében kell vizsgálni, mivel Safarov tanúja volt az azeri lakosság ellen örmények által végrehajtott etnikai tisztogatásoknak.
Kaleta Gábor, a Külügyminisztérium sajtófőosztályának vezetője elmondta: Azerbajdzsánnak az EU mellett működő képviselete csütörtök délután küldte át a jegyzéket az EU-tagállamok brüsszeli állandó EU-képviselőinek. A Külügyminisztérium tanulmányozza a jegyzéket – tette hozzá.
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetését töltő Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek. Szerzs Szargszján örmény elnök aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.
Csütörtökön Bukarestben is tiltakoztak a romániai örmények: petíciót adtak át a bukaresti magyar nagykövetnek, nemtetszésüket fejezve ki amiatt, hogy Magyarország átadta Safarovot. Tiltakozó megmozdulásokról voltak Ciprusban és Görögországban is.
Martonyi János külügyminiszter csütörtökön hivatalában fogadta Serkisian Szeván Simont, az Országos Örmény Önkormányzat elnökét és Avanesian Alex Artin elnökhelyettest. Martonyi kifejezte szándékát, hogy a magyarországi örmény kisebbség ismereteit, kapcsolatrendszerét is szeretné igénybe venni a jelenlegi feszültség oldása és a magyar-örmény kapcsolatok javítása érdekében.
A megbeszélés résztvevői egyetértettek abban, hogy mindenekelőtt tudományos, kulturális és egyházi területen mérik fel az együttműködés további lehetőségeit és ezek ismeretében határozzák meg a jövőbeni lépéseket.
Az azeri katonatisztnek adott elnöki kegyelem miatt az ENSZ főtitkára aggodalmát fejezte ki, és hangoztatta, hogy az ügy nem fog ártani a karabahi békének – közölte szóvivője útján Ban Ki Mun.
"Az ENSZ hangsúlyozza a tagállamok felelősségét a nemzetközi normák és a jog elveinek tiszteletben tartásában a bűnügyek esetében, a büntetlenség elleni küzdelem jegyében. Reméljük, hogy ez a kérdés nem fog ártani a karabahi békefolyamatnak és a felek közötti bizalomnak" – hangoztatta Ban Ki Mun szóvivője.