Anders Fogh Rasmussen NATO-főtitkár pénteken Bakuban elítélte, hogy elnöki kegyelemmel szabadlábra került Ramil Safarov, aki 2004-ben Budapesten baltával megölte örmény katonatársát. Martonyi János magyar külügyminiszter szerint a magyar lépés semmiképpen sem tekinthető az örmény nép megsértésének.
"A 2004-es tett bűncselekmény, amelyet nem szabad dicsőíteni; ha megtörténik, az rombolja a bizalmat, és nem járul hozzá a békefolyamathoz" - mondta bakui látogatásán, az Ilham Aliyev azerbajdzsán államfővel folytatott megbeszélés után Rasmussen.
Safarovot, aki örmény katonatársával együtt a NATO békepartnerségi programjához tartozó nyelvtanfolyamon vett részt, a Fővárosi Bíróság életfogytiglani börtönbüntetésre ítélte, s az ítéletet a Fővárosi Ítélőtábla jóváhagyta. Magyarország augusztus 31-én átadta Azerbajdzsánnak, ahol még aznap elnöki kegyelemmel szabadult.
Az átadás és a szabadulás nagy felháborodást váltott ki Örményországban, amelynek megoldatlan konfliktusa van Karabah miatt Azerbajdzsánnal.
Ezzel kapcsolatban a NATO főtitkára figyelmeztetett arra, hogy a hivatalosan Azerbajdzsánhoz tartozó, Örményország által elfoglalt terület miatti vitának "nincs katonai megoldása. Előrelépni csak párbeszéd, kompromisszumok és együttműködés útján lehet".
Az azerbajdzsán elnök az Anders Fogh Rasmussennel folytatott megbeszélés után kijelentette, hogy a Ramil Safarovnak adott kegyelem összhangban van az azerbajdzsán alkotmánnyal.
"Ramil Safarov kiadatása európai konvenciónak megfelelően történt, kegyelemben részesítése pedig megfelel Azerbajdzsán alkotmányának. Politikai értelemben minden világos. Azok, akik arról beszélnek, hogy Azerbajdzsán európai konvenciót szegett meg, vagy nem látják a valóságot, vagy félre akarják vezetni a közvéleményt" - fogalmazott.
Ilham Aliyev figyelmeztette Örményországot, hogy ne használja fel az ügyet a Karabahhal kapcsolatos tárgyalások hátráltatására, s kijelentette: országa a konfliktus békés rendezését akarja.
Martonyi János magyar külügyminiszter levélben fordult örmény kollégájához, Eduard Nalbandianhoz, azt hangsúlyozva, hogy Ramil Sahib Safarov átadása Azerbajdzsánnak nem Örményország ellen irányult, és semmiképpen sem tekinthető az örmény nép megsértésének.
A levélben, amelyet a Külügyminisztérium pénteken juttatott el a sajtóhoz, a magyar diplomácia vezetője azt írta: az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani szabadságvesztésre ítélt azeri katonatiszt átadása hazájának büntetése hátralévő idejének letöltése érdekében, megfelelt az érvényes nemzetközi jogi normáknak és összhangban állt a Magyarország által hasonló esetekben általánosan követett gyakorlattal.
Martonyi János kiemelte: az, hogy Örményország felfüggesztette a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal, "súlyos és beláthatatlan következményekkel járó döntés"
"Súlyos aggodalmának" adott hangot a Safarov-ügy miatt pénteken az ENSZ Emberi Jogi Főbiztosának Hivatala (OHCHR), élesen bírálva, hogy hazájában kegyelmet kapott az örmény katonatársát Budapesten meggyilkoló azeri katonatiszt.
Navi Pillay főbiztos szóvivője, Rupert Colville Genfben újságíróknak azt mondta, "az ilyen súlyos, etnikai gyűlöletből elkövetett bűncselekményeket el kell ítélni, és szigorúan büntetni kell, s nem szabad, hogy politikai vezetők dicsőítsék".
A szóvivő hozzátette, a világszervezet reméli, hogy az ügy nem ássa alá azokat az erőfeszítéseket, amelyek a két szomszédos volt szovjet köztársaság között Hegyi Karabah miatt fennálló vita lezárását célozzák.
Magyarország augusztus 31-én adta át Azerbajdzsánnak az örmény katonatársa 2004-es budapesti meggyilkolásáért életfogytiglani börtönbüntetését töltő Ramil Sahib Safarov azeri katonatisztet, akit hazájában elnöki kegyelemmel azonnal szabadlábra helyeztek és előléptettek. Szerzs Szargszján örmény elnök még aznap bejelentette, országa felfüggeszti a diplomáciai kapcsolatokat Magyarországgal.
Az ügy felszította a két kaukázusi ország közötti viszályt, azt az aggodalmat keltve, hogy kiújulhatnak a harcok a jogilag Azerbajdzsánhoz tartozó szakadár Hegyi Karabah enklávé birtoklásáért, amelyet az 1990-es évek első felében az örmény csapatok elfoglaltak, más környező azeri területekkel együtt. Az 1994-ben tűzszünettel lezárt karabahi háborúban 30 ezer ember halt meg, s a harcok miatt közel egymillió azeri vált menekültté saját hazájában.
Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár csütörtökön szintén aggodalmát fejezte ki a hazájába szállított azeri katonatiszt elnöki kegyelemben részesítése miatt, s reményét hangoztatta, hogy az ügy nem fog ártani a karabahi békének.