Szoros verseny várható a jobbközép liberálisok (VVD) és a balközép Munkáspárt (PvdA) között a szerdán tartott hollandiai előrehozott választáson. Az első részeredményekre este héttől lehet számítani.
Azért kellett előrehozott parlamenti választást tartani, mert az iszlám- és idegengyűlölő Geert Wilders Szabadságpártja (PVV) megvonta a külső támogatását a megszorításokat szorgalmazó Mark Rutte miniszterelnök kisebbségi jobbközép kormánykoalíciójától.
A választást Brüsszelből is aggódva figyelik, mivel egy széleskörű baloldali fordulat esetén fennáll a lehetősége, hogy szakítanának a mostani kormány német törekvéseket támogató politikájával. Ezzel a közös szigoron alapuló, németek vezette válságkezelési recept mögötti koalíció fontos tagja esne ki.
Rutte kormánya Merkel fontos szövetségese volt a németek által képviselt kemény reformintézkedések támogatásában, ellenfele, a munkáspárti Diederik Samsom viszont úgy véli, hogy ez kárt okoz a holland gazdaságnak.
Rutte miniszterelnöka a hiány csökkentését ígérte, emellett infrastrukturális beruházásokkal pörgetné fel a gazdaságot. Samsom munkahelyteremtő programmal kampányolt. Rutte hangsúlyozta, mennyire fontos, hogy Hollandia az eurozónában maradjon, miközben ő is keményen ellenezte, hogy további pénzügyi segítséget nyújtsanak Görögországnak.
A legutolsó, keddi közvélemény-kutatások szerint a liberálisok és a munkáspártiak 34 és 36 képviselői helyet szerezhetnek a 150 fős törvényhozásban. Bármelyik párt győz is, az elemzők szerint hamar felállhat az új, koalíciós kormány.
A PvdA-nál radikálisabb, kormányra még soha nem került szocialisták (SP) népszerűsége növekedett, de várhatóan még nem vehetik át a meghatározó baloldali párt szerepét. A VVD eddig koalíciós partnere, a Kereszténydemokrata Tömörülés (CDA) és Wilders pártja viszont képviselői helyeket bukhat.
A holland választási rendszer sajátossága, hogy csak listákra lehet szavazni, bejutási küszöb pedig nincs. Éppen ezért már 1 százalékkal is be lehet kerülni a parlamentbe, a különleges törpepártokra példa az állatok jogaiért küzdő szervezet, amelynek két képviselője volt az eddigi törvényhozásban.
Az euro mellett a többség kiáll, de az egyik, 11 százalék körülire mért jobboldali párt például már azzal kampányol, hogy akkor inkább jöjjön vissza a gulden.