Krasznahorkaváralján illegális romatelep ledózerolását ígéri a parlamentbe ácsingózó Mi Szlovákiánkért Néppárt. Többezer embert várnak, de állítólag ugyanennyi roma is jönne megvédeni a telepet. A rendőrök is nagy erőkkel készülnek.
A rendőrség nagy erőkkel készül az akcióitól támogatókat remélő, új szélsőjobboldali szlovák mozgalom, a Mi Szlovákiánkért Néppárt szombati megmozdulására, amelynek keretében egy illegális romatelepet számolnának fel Krasznahorkaváralján. Az sem elképzelhetetlen, hogy több ezren néznek majd farkasszemet egymással.
Még nem egyértelmű, hogy a párt megközelítheti-e a parlamenti küszöböt az ehhez hasonló akciókkal. A Ján Slota-féle hagyományos szélsőjobboldalnál sokkal dinamikusabbak, és kihasználhatják a kínálkozó teret, habár a parlamenti pártok egy része populista akciókkal igyelszik elszívni a levegőt.
Szombaton délben a Krasznahorkaváralján lévő illegális roma telep „kitisztítását” jelentette be Marián Kotleba, a Mi Szlovákiánk Néppárt (LSNS) elnöke. A telektulajdonosok a politikusnak adták a földeket, ahol aktivisták szerint ötven, illegálisan épült ház áll, ezekben 123 felnőtt, és 192 gyerek él.
Kotleba azzal érvel, hogy a telekkönyv szerint füves területről van szó, ő pedig az eredeti állapot visszaállítását tűzte ki célul. Az általa „szemételtakarításként” bejelentett akcióhoz rendőri biztosítást is kért. Nem lehet tudni, hogy pontosan mennyien lesznek, de Kotlebáék akár több ezer embert is várnak. Mindenkit felszólítottak, hogy hozzanak szerszámokat, ezek között csákány, fejsze, katonai ásó is szerepelt.
A tervezett akció ellen civil szervezetek tiltakoztak, az MTI szerint pedig Frantisek Tanko, a Szlovákiai Roma Unió Pártjának (SRÚS) elnöke azt mondta, legalább kétezer roma készül Krasznahorkaváraljára szombaton a roma telep védelmében. Ezt ugyanakkor azóta nem erősítették meg.
Ugyan Kotlebáék egymással ellentétes jogi értelmezésekre hivatkoznak, de a Bumm.sk szerint Tibor Gašpar országos rendőrfőkapitány csütörtökön arról beszélt, hogy 2010-ben a területet beépített teleknek nyilvánították az illegálisan épült házak miatt. A telken a rendőrség szerint hét, falakkal rendelkező épület is áll, ezek elbontása pedig nem fogható fel szemételtakarításként. Kotleba pedig nem tud felmutatni jogerős bírósági végzést az ingatlanok elbontására.
Azt is hozzátette, hogy Kotleba csak társtulajdonos, a telekhatárok pedig nincsenek pontosan rendezve. A rendőrség a rendfenntartásban segítséget nyújt az önkormányzatnak, de az illegális romatelep felszámolásában nem vesznek részt, a jogsértéseket pedig meg fogják akadályozni, hangsúlyozta a rendőrfőkapitány.
A törvények szerint az illegálisan épült ingatlanok nem tartoznak automatikusan a telektulajdonoshoz, ezért idegen tulajdon megkárosítása miatt indíthatna a rendőrség eljárást Kotlebáék ellen. A hatóságok azt is jelezték, hogy senki sem jelentett be előre tömegdemonstrációt, ezért az ilyen jellegű szabálysértések ellen is fel fognak lépni. Azt is vizsgálják, hogy Kotleba szemételtakarításra vonatkozó kijelentései nem valósították-e meg a gyűlöletbeszéd bűncselekményét.
Bollo Péter, a falu Híd-párti polgármestere az MTI-nek arról beszélt, hogy az illegális romatelep több évtizedes múltra visszatekintő probléma, de valós megoldást még egy kormányzat sem tudott nyújtani. A polgármester szerint a településen közel kilencszáz roma él, egyharmaduk lakik az illegális telepen. Mint mondta, az ott élő romák már korábban kezdeményezték, hogy a falu vegye meg nekik a földterületet, aminek a költségeit majd részletekben megtérítik, de erre anyagiak híján az önkormányzatnak nincs lehetősége.
A Bumm.sk-nak Jozef Červeňák aktivista is megerősítette, hogy a romák megvásárolnák a telkeket, de Kotleba irreális árat szabott. „Természetesen a romáknak nincs elegendő készpénzük az ügyletre, mi kölcsönből fedeztük volna a költségeket” – jelentette ki Gunár Lajos, a helyi cigányvajda a Bumm.sk-nak.
„Ez olyan erőpróbája a Néppártnak, amitől Kotlebáék sokat várnak” – mondta Ravasz Ábel szociológus, a Publicus Slovensko vezető elemzője. Habár a házak elbontására feltehetően nem lesz lehetősége, de Kotleba itt akarhat példát statuálni, megmutatni a Mi Szlovákiánkért Néppárt mozgósító erejét – ellentétben a formális kommunikációval, amely alapján telektulajdonosként aquaparkot akar építtetni.
Az LSNS a választásokon elért 1 százalék helyett már általában 2 százalékot mérnek, vagyis növekednek, de még a nacionalista pártok között sem számítanak komoly tényezőnek. „Ugyanakkor a párt egy dinamikusabb, militánsabb nacionalizmust képvisel, mint Ján Slota Szlovák Nemzeti Pártja” – mondta a szociológus.
Kotleba mozgalma ráadásul azért is teret kaphat, mert ismét nincs szélsőjobboldali párt a szlovák parlamentben. Slota magyarellenes és romaellenes pártja a májusi választásokon kiesett a törvényhozásból, és a közvélemény-kutatásokban azóta sem tud lényegesen a 4 százalékos eredmény fölé kapaszkodni. Ravasz szerint a párt ugyan egyelőre tartja támogatottságát, azonban az elmúlt időszakban nem tudott megújulni, ezért nehéz helyzetbe kerülhet, ha a Mi Szlovákiánkért Néppárt tovább erősödik.
Marián Kotleba korábban a Szlovák Testvériség nevű, militáns mozgalom tagja volt, ebből nyitottak aktivista múltjukat nem feledve a pártalakítás felé, és hozták létre a Mi Szlovákiánkért Néppártot. Fontos változás, hogy a Szlovák Testvériség és Slota SNS-ének nyílt magyarellenességével ellentétben Kotleba pártja sokkal ambivalensebben viszonyul a kérdéshez, „a romakérdésben pedig egyfajta szimbolikus szövetséget ajánlottak a magyaroknak a romákkal szemben” – mondta Ravasz. Krasznahorkán például egy rendezvényen magyarul is köszöntötték a jelenlévőket. A mozgalom az elmúlt időszakban jellemzően Krasznahorkára koncentrált, de Pozsonyban is felvonultak már korábban.
„A Mi Szlovákiánkért Néppárt egyelőre nem tényező a szlovák nagypolitikában” – mondta a szociológus. A politikai elit próbálja kiszorítani, ignorálni őket, de hosszú távon Ravasz szerint ez visszaüthet, mivel aktuálpolitikai kérdéseket próbálnak meglovagolni. A krasznahorkai akciónak egyfajta keretet ad, hogy a kormánypárt Smer megegyezett az ellenzéki, jobbközép populista Egyszerű Emberekkel: a szlovák parlament utóbbi frakciójában politizáló egyetlen roma képviselője megkapta a romaügyi biztos posztot.
Nagy társadalmi vita kezdődött a biztos tízpontos programcsomagjáról, amiben többek között például az is szerepel, hogy ellenőrzik, mennyire lakhatók a roma telepek. Ravasz szerint az egész tervezet eléggé ambivalensen van megszövegezve, a civil szféra hevesen tiltakozik ellene, több javaslatot is alkotmányellenesnek tartanak.
Miközben jobbközépen a KDH-ban és az SDKÚ-ban is belső problémákkal küzdenek, az SaS pedig egyáltalán nem tud talpra állni a választás után, az egyértelműen második erővé előlépő Matović Egyszerű Emberek pártja bizonyos szempontból éppen a szélsőjobboldali mozgalmak, Slotáék, de Kotlabáék elől is szívja el a levegőt, amikor robbanásszerű, populista akciókat hajtanak végre, amelyekkel a média figyelmét is felkeltik. Matović egyik képviselőtársa például fecskendőket szórt ki egy másik, drogbotrányba keveredett képviselő asztalára, míg egy másik esetben tankkal álltak az egykori kommunista párttikár, Vasil Bilak háza elé.
Habár alapvetően van tere most egy új párt megjelenésének, nemcsak a Mi Szlovákiánkért Néppárt ácsingózik bejutó helyre. A média figyelmét felkeltheti Mikulas Dzurinda volt igazságügyi miniszterének, Daniel Lipšic-nek az új pártja is. A magát se nem jobb-, se nem baloldalinak meghatározó Új Többséget Ravasz szerint kvázi ellenpopulistának tekinthetjük.
Robert Fico kormányfő, és baloldali Smer pártja alapvetően kényelmes helyzetben vannak, noha nincs meg a kétharmados többségük, de nem szorulnak külső támogatásra a parlamentben. Ugyanakkor a gazdasági helyzet a kormány legnagyobb gyengéje, az EU egyre inkább megszorításokat akar, erre különböző adóemelésekkel, átszervezésekkel próbál egyelőre reagálni a kormány.
A két szlovákiai magyar párt, a Híd és az MKP a Szlovákiai Magyarok Kerekasztala civil szervezettel együtt hétfőn aláírta a Szlovákiai Magyarok Alapdokumentumát. Ez alapelveket rögzít, Ravasz Ábel szerint egyelőre annyit jelent, hogy a szervezetek egy lépéssel közelebb vannak egymáshoz, nem többet.
A két párt helyzete alapvetően eltérő. A Híd parlamenti párt stabil 6-7 százalékos bázissal, az elmúlt időszakban 3., 4. helyen is mérték őket a felmérésekben. A feladatuk most leginkább az, hogy az önkormányzati és a megyei választásokon érjenek el jó eredményeket. Fontos szempont, hogy Ficóék odaadták a kisebbségügyi biztosi pozíciót a Hídnak. Ez akár egy új kisebbségpolitikai struktúra alapja is lehet, de nagy kérdés, hogy a biztos mennyiben lesz kirakatbábú, vagy mennyiben kap szabad kezet.
Az előző hét vége óta már nem Magyar Koalíció Pártja, hanem Magyar Közösség Pártja néven ismert MKP akcióterve, hogy a megyében és az önkormányzati választásokon próbálja megmutatni magát, támogatottsága ugyanis beszorult a 4 százalék köré. Decemberben pártelnökválasztás lesz, fontos kérdés, hogy Berényi József marad-e az elnök, vagy esetleg visszatér Csáky Pál.