A sör tizenhat napos ünnepére, az Oktoberfestre a szervezők 6 millió vendéget várnak. Az első nyolc napon 3,6 millióan látogattak el a Terézia-réten felállított sörsátrakba, így akár meg is dőlhet a tavaly felállított 6,9 milliós látogatórekord. Egy rekordot azonban biztosan regisztrálnak majd a fesztivál végén: a sör korsónkénti ára az idén csúcsot döntött. A tavalyi 9 euró után egy liter sört idén 9,50 euróért csapoltak.
A müncheni városháza vasárnap közölt félidős mérlege szerint idén egy vendégre egy korsó sör jutott. Ebből arra lehet következtetni, hogy sokan nem álltak meg az első korsónál, hanem jóval többet ittak a kelleténél, és nem alaptalanul: összesen 445-en szorultak a bajor vöröskereszt segítségére ittasság miatt, ami 20 százalékos növekedés az egy évvel korábbihoz képest.
A rendbontások száma is emelkedett, a rendőrök 1059 esetben intézkedtek, míg tavaly az első nyolc napon 999 esetben kellett eljárni. A testi sértések száma is nőtt; 25 embert például azért tartóztattak le, mert verekedésre használták az egyliteres üvegkorsót. Christian Ude polgármester szerint azonban a statisztika a müncheni rendőrség éberségét igazolja, mivel előfordul, hogy egyszerre akkora tömeg sörözik az alig 40 hektáros réten, mint egy nagyváros teljes lakossága, amiből akár jóval több összezördülés is lehetne.
A fesztivált 1810 óta szervezik meg. Háborúk és járványok miatt eddig huszonnégyszer halasztották el a rendezvényt, így az idei Oktoberfest sorban a százhetvenkilencedik. A rendezvény eredete egy esküvőre nyúlik vissza: Lajos bajor trónörökös, a későbbi I. Lajos király 1810. október 12-én vette feleségül Terézia szász-hildburghauseni hercegnőt, és a menyegző alkalmából lóversenyt rendeztek az új versenypályán, a város kapui előtti Terézia-réten, ahol az uralkodócsalád étellel és itallal vendégelte meg az ünnepségek részvevőit.
Az Oktoberfestet 1819-ben nyilvánították évente tartandó népünnepélynek, kezdetét pedig a barátságosabb időjárású szeptemberre hozták előre. A rendezvény népszerűsége az 1880-as évektől ugrott meg igazán, amikor bevezették az elektromos világítást, és a sült kolbász mellett grillcsirkét is árusítani kezdtek. A megnyitó ünnepség forgatókönyvét 1950-ben rögzítették, azóta minden évben a müncheni főpolgármester csapolja meg az első hordót, és a bajor miniszterelnöknek tölti tele az első korsót.