Az Egyesült Államok visszautasította azokat az iráni terveket, amiket a közel-keleti ország dolgozott ki az ország nukleáris programjának leállítására. A New York Times információi szerint a csütörtökön az ENSZ közgyűlésében vázolt ajánlatában Irán az országot sújtó gazdasági szankciók feloldását kérte a nyugati országoktól a közepesen dúsított, 20 százalékos urán termelésének leállításáért cserébe. Amerikai tisztviselők szerint viszont az iráni ajánlat csak figyelemelterelés, ami egyedül azt a célt szolgálja, hogy jobb színben tüntesse fel a médiában a közel-keleti országot.

Irán többek között azt kérte a nyugati országoktól, hogy oldják fel azokat a szankciókat, amik megakadályozzák az iráni olaj eladását. A kilencpontos terv állítólag nagyban megegyezik Irán júliusi, az európai országok vezetőinek tett javaslataival, amikkel azt szerették volna elérni, hogy az egyik urándúsító üzemük leállításáért cserébe a nyugat azonnal oldja fel az országot sújtó szankciókat. A júliusi ajánlat szerint Irán csak azután állította volna le a forlowi urándúsítót, hogy az olajbevételeik teljesen helyre álltak.

Amerikai tisztviselők szerint az iráni ajánlat elfogadhatatlan az USA-nak. Irán a gazdasági szankciók azonnali feloldását kéri a nyugati országoktól, a kitermelt urán pedig az országban maradna, ami lehetővé tenné, hogy Irán bármikor újraindítsa atomprogramját.

Az Egyesült Államok hivatalosan nem nyújtott be megoldási javaslatot az iráni atomprogrammal kapcsolatban, de a tavasszal vázolt elképzeléseik szinte pontosan a fordítottja volt az iráni terveknek. Eszerint Irán azonnal leállítaná a közepesen dúsított urán termelését, a már kitermelt húsz százalékos urán készleteket elszállítanák az országból, a Forlow erőművet pedig bezárnák. Az országban csak enyhén dúsított urán maradhatott volna, amiből jóval nehezebb atomfegyvert gyártani. Az atomprogram leállításáért cserébe az nyugat nem vezetne be újabb szankciókat Iránnal szemben, de a meglévő szankciók a végső megegyezésig érvényben maradnának.

Elemzők szerint Iránban egyre inkább érződik az országot sújtó szankciók hatása. Az amerikai kormányzat energiaügyi tájékoztató hivatala júniusban kimutatta, hogy az ország olajtermelése az napi 850 ezer hordóval csökkent tavalyihoz képest a beruházások elmaradása miatt, júliusban pedig az EU is olajembargót vezetett be Iránnal szemben. A nyugati országok az 1980-as évek óta folyamatosan szigorították az országot sújtó szankciókat, az EU és az USA nem csak az olaj exportját, hanem minden más gazdasági kapcsolatot is beszüntetett az országgal. Irán olajexportja a felére esett vissza, a munkanélküliség az egekbe szökött, a nemzeti valuta, a riál árfolyama pedig kedden rekordmélységbe zuhant az elszálló infláció miatt. Bővebben>>>

Szerdán tüntetők és rendőrökcsaptak össze szerdán Irán fővárosában, Teheránban. A tüntetések az iráni valuta összeomlása és az ezt követő rendőri fellépés miatt robbantak ki, mert az iráni vezetés a piac korlátozásával, a valutaváltók lecsukásával és bezárásával igyekszik megakadályozni az iráni valuta további zuhanását. Az országban három éve nem volt a szerdaihoz hasonló méretű tüntetés.

Az embargók bevezetésének célja, hogy rábírják Iránt jelenleg is folyó atomprogramjának befejezésére. Irán állítja, hogy atomprogramja kizárólag polgári célú - bár energiaigényét a világ legnagyobb, kimutatott földgáztartalékaiból is fedezhetné -, ám urándúsítási programja alapján okkal feltételezhető, hogy valódi célja a fegyvergyártás. Az ország vezetői egyelőre a szankciók ellenére sem hajlandók feladni atomprogramjukat.