„A tojás ára az öt-hatszorosára nőtt, a tea kétszer annyiba kerül, a hús pedig szépen lassan luxustermék lesz” – írta Krisztián nevű olvasónk, aki Iránban töltötte az elmúlt heteket. Az élelmiszerek ára megdöbbentő mértékben emelkedett az elmúlt hónapokban, ez pedig szerinte egy elég új helyzet az irániaknak, és érezhetően nő a feszültség az emberekben. A riál összeomlása pedig csak olaj a tűzre.
Egy shirazi hotelben már dollárban mondták az árakat. Az étlap tele volt javításokkal, és minden nap más volt az étel ára. „Persze még így is hihetetlenül olcsó volt minden egy turistának, 2-3 dollár egy teljes ebédért egy elég jó hotelben” – írta.
A helyiekkel viszont már nem ez a helyzet. „Egy tanár fizetése 80 ezer forint körül van, és eléggé küszködnek a megélhetésért.” A lakásárak elég magasak, egy Teheránban bérelt lakáshoz pedig akár tíz hónapnyi lakbért is le kell tenni kaucióként.
Nagy leépítésekkel nem találkozott, de utazott egy olyan taxisofőrrel, aki azért váltott munkát, mert a vállalata magánkézbe került, és kirúgták. Az utcákon viszont alig látni hajléktalanokat, sokan vállalkoznak: „rengetegen nyitnak egy boltot valahol, ahova bedobálják az árukat, és várják a vevőket.”
„Az ország amúgy az ellentmondások országa. Egy csomó dolog tiltva van, mégis kb mindent megtehetnek az emberek” – áll a beszámolóban. Pár hete blokkolták a Google szolgáltatásait, az egyik nap a híradóban mégis a Google Mapset használták. Tiltott az alkohol, de bárki beszerezhet sört, viszkit a feketepiacon. Tiltott az ismerkedés, de a szintén tiltott Facebookon a fiatalok elég aktív szociális életet élnek.
„Tiltott a művészet, de az amerikai nagykövetség épülete mellett művészeti központ működik, tele hipszterrel, akiket persze rendszeresen bevisznek a rendőrségre, az öltözködési szabályok megsértése miatt”. Az épületben egyébként kémmúzeum üzemel, és a rendőrség legradikálisabb ága felügyeli azt. Blokkolják az internetet, de mindenki VPN-t használ. Tiltják a vízipipát, de gond nélkül vízipipáznak. Tilos külföldieket befogadni a lakásodba, de a couchsurfing honlap él és virul, még csak nem is blokkolják.
Az emberek tájékozottságát nehezen tudta megítélni, mivel turistaként egy eleve szűrt réteggel találkozott, akik nézik a külföldi hírcsatornákat, olvassák a BBC Persiát, tudják, mi történik a világban körülöttük. „A többségük éppen emiatt eléggé rossz véleménnyel van a kormányról, és legtöbben el szeretnék hagyni az országot”. Sokan Kanadába mennének, de Amerikában is többen szerencsét próbálnának. Olvasónk szerint szeretik a magyarokat, mert a schengeni övezeten belül van, mégis kelet.
„A legérdesebb dolog, hogy jelenleg mindenki kivár, és nézi mi történik Szíriában. Ha ott sikerül áttörést elérniük, akkor nagy valószínűséggel itt is megmozdulnak az emberek” – írta, és úgy vélte, hogy ezt a gazdasági helyzet még inkább elősegíti. Szerinte ezért is fontos a kormánynak, hogy folyamatos háborúval fenyegetőzzenek: jól jön nekik a nagy ellenségkép, meg hogy lehet valakit vádolni. „Ráadásul az ország másik, tájékozatlanabb, vallásos fele még el is hiszi mindezt, és tuti a kormány oldalára áll.”
Többen arról beszélnek, hogy nem tudnak semmit sem tenni, nincs az ellenzéknek egy vezéralakja, aki a mozgalom élére állhatna, e nélkül pedig nem fognak spontán az utcára menni az emberek. „Ráadásul annyira fontos számukra a munka a megélhetés miatt, hogy nem is nagyon engedhetik meg maguknak, hogy az utcán töltsenek pár napot és tüntessenek. Mindkét esetben az életükkel játszanak: vagy éhenhalnak, vagy lelövik/börtönbe csukják őket.”
Az elmúlt hetekben voltak utcai tüntetések, és Mahmúd Ahmadinezsád elnök megszorításokat előirányzó reformtervének második szakaszát is leszavazták a parlamentben. „Sokan azonban nem hisznek abban, hogy változások lesznek. Három éve olyan komoly megtorlások érték az ellenzékieket, hogy nem igazán merik kinyilvánítani a véleményüket” – írta. Olvasónk szerint a mai napig előfordul, hogy elvisznek embereket az utcáról azért, mert kritizálták a kormányt.
„Az állami propaganda erős, de nem arcbamászó, annál inkább a rendőrség jelenléte”. Olvasónk szerint mindent felügyelnek, és az emberek valóban tartanak tőlük. Ali Hamenei ajatollah, Irán legfőbb vezetőjének fényképe mindenhol megtalálható és a televízióban minden nap beszédet mond, az utcákat az iraki háborúban meghalt mártírokról neveztek el, fényképük szépen sorban ott van a nagyobb utak mentén, falakon, épületeken.
„Ennek ellenére az emberek legtöbbször a régi, forradalom utcaneveket használják a mai napig. Néha a taxis nem is tudja az új neveket, olyan gyakran változtatják. Sok a mártír...” Az emberek együtt tudnak ezzel élni, akikkel én találkoztam, leginkább nevettek rajta, nem vettek róla tudomást. Amíg nem piszkálják őket, elviselik ezeket, írta olvasónk.
Az egyetemen is külön irodája van a vallási rendőrségnek: felügyelik az öltözködést, a fiatalok együttlétét, mindent. Ki vannak függesztve a vezérek fényképei, az iszlám tanításai. Olvasónk szerint a legjobban az szemlélteti, mennyire eltávolodott a vezetőség az emberektől, hogy amíg a legfelső vezető az iszlámról és Mohamed szeretetéről prédikál, addig a fiatalok felületes ismeretség alapján bújnak egymás ágyába, csomó nemi betegséget terjesztve.
„Recseg ropog ez a rendszer, egyszer már majdnem sikerült áttörést elérni, de nagy kiábrándultság lett belőle. Szeretnének a törökökhöz hasonló szabadságot az emberek és várják, hogy megvalósuljon” – zárta benyomásait Krisztián.